Öten kapták meg a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi díjait

A Magyar Művészeti Akadémia Életműdíjában Szurcsik János Munkácsy Mihály-díjas festőművész részesült példaértékű életműve elismeréséül.

Szurcsik János művészi útja személyes karakteréből és a választott elődök példájából építkezik. Festészete kapcsolódott a Munkácsy Mihálytól eredő realista hagyományhoz, a nagybányai megújult realizmushoz, a főiskolai mesterek képviselte posztnagybányai, posztimpresszionista lírai festészethez, ugyanakkor kapcsolódik a korai szociális töltésű avantgárdhoz, a konstruktív, kubisztikus expresszionizmushoz is, aminek révén Szurcsik János maga is megújítójává válhatott a számára ugyancsak példaadó alföldi festői tradíciónak is.

A Magyar Művészeti Akadémia Nagydíját 2023-ban Berlász Melinda Széchenyi-díjas zenetörténész, a zenetudományok kandidátusa, az MMA Művészetelméleti Tagozatának rendes tagja kapta

2021-ben megjelent, rendkívüli jelentőségű, a 20. századi magyar zenetörténet kutatásában új távlatokat nyitó zenetudományi munkájáért. Berlász Melinda pályája során a 20. századi magyar zenetörténet területén folytatott hiánypótló kutatásokat, valamint az emigrációba kényszerült, és emiatt kevésbé ismert hazai zeneszerzők, illetve előadóművészek életművét kutatta és ismertette meg a nagyközönséggel.

A Magyar Művészeti Akadémia Aranyérmét Horváth Jenő polgármester vehette át

a füzéri vár analógiákon és hagyományokon alapuló, komplex, kortárs képző- és iparművészeti programjának kigondolója és megrendelője – állhatatos, kitartó építészet-műemlékvédelem, a képző- és iparművészet területe érdekében végzett munkájáért. Horváth Jenő immár huszonegy éve a település polgármestere. A füzéri vár eddigi, korhű rekonstrukciója és annak előkészítő munkálatai jelentős részben az ő nevéhez fűződnek. A kiépített alsóvár, az alsóbástya, a rekonstruált palotaszárny és várkápolna 2016-ban nyílt meg a látogatók előtt, s a település még ebben az évben Pro Architectura díjat kapott.

A Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Írói Díjában részesült dr. Domokos Mária zenetörténész, népzenekutató, néprajzkutató, egyetemi tanár.

Dr. Domokos Mária munkássága a magyar népzene és a magyar zenetörténet kérdéseinek, forrásainak felkutatására, valamint az ezekkel kapcsolatos összehasonlító vizsgálatokra irányul. Teljes kutatói életművén átível a magyar népzene kritikai összkiadása, A Magyar Népzene Tára-sorozat munkáiban való részvétele. Több kötetnek főmunkatársa, illetve szerkesztője volt.

A Magyar Művészeti Akadémia Kováts Flórián-emlékérmében részesült Hollós László rendező-szerkesztő-producer

a művészek és a közélet szereplőinek széles körben való megismertetéséért, a valódi értékek közvetítéséért. Ismeretterjesztő filmek sora fűződik Hollós László nevéhez. Az utóbbi bő évtizedben Szerelmes földrajz címmel indított sorozata – amelynek nemcsak forgatókönyvírója és szerkesztője, hanem riporterként szereplője is – a portréfilm műfaját újította meg, s tette az ismeretterjesztésen túl élvezetes és nemes szellemi élményforrássá. Hollós László filmjeinek sikerült a természeti környezetébe gyökerezett embert megmutatni a művészben, a közéleti szereplőben, a hírességben.

A Magyar Művészeti Akadémia májusi közgyűlésén új rendes tagokat választott.

A nemzet művészei közül a testület tagja lett Bodor Ádám író, Budai Ilona népdalénekes, Kardos Sándor operatőr, rendező, fotográfus, Kévés György építész, Koltai Lajos operatőr, Korniss Péter fotóművész, Kovács Miklós kékfestő mester, Lakner László festő- és grafikusművész, Novák Ferenc koreográfus, rendező, Péreli Zsuzsa textilművész, keramikus, restaurátor, Perényi Miklós gordonkaművész, Ránki Dezső zongoraművész,  Rófusz Ferenc animációsfilm-rendező, Sándor György előadóművész, Sánta Ferenc hegedűművész, Sebő Ferenc előadóművész, népzenekutató, Szakonyi Károly író, drámaíró, dramaturg, Timár Sándor koreográfus, rendező, Vadász György építőművész, Vásáry Tamás zongoraművész.

A képen Szurcsik János festőművész 1963-ban készült önarcképével. Fotó: Molnár Erika