D_MTI20161114209_16.jpg

A román–magyar irodalmi kapcsolatokat erősíti a bukaresti Liszt Intézet

Harmadik alkalommal rendezi meg a magyar és román irodalmat egymás nyelvére átültető műfordítók minifesztiválját a Liszt Intézet bukaresti központja. Az elmúlt évben megjelent román és magyar műfordításokat bemutató Irodalmi szálak 3.0 című rendezvénysorozatnak a magyar kulturális külképviselet bukaresti székháza, illetve a Román Kulturális Intézet ad otthont.

A rendezvénysorozat első felvonását a Liszt Intézet bukaresti központjában tartják február 6-án, amikor a marosvásárhelyi Lector Kiadó és a csíkszeredai Bookart Kiadó egy-egy román irodalmi műfordítását mutatják be. Octavian Soviany Magellán sarka (fordította: Király Zoltán) és Ovidiu Genaru Mircea könyve. Duna-csatorna (fordította: Demény Péter) köteteiről a szerzők és fordítók beszélgetnek. Utóbbi fordítás a Romániai Írók Szövetsége román–magyar fordítói programja eredményeképpen jelent meg.

Jövő héten a Liszt Intézetben, majd a bukaresti Román Kulturális Intézetben (ICR) további öt műfordítást mutatnak be a román fővárosban. A nyolcvanas évek nemzedékének legfontosabb román alkotói között számontartott, több ízben Nobel-díjra javasolt Mircea Cărtărescu ne kiáltsd sohasem segítség című verseskötetét Visky András Kossuth-díjas író, dramaturg fordította magyarra. Mindketten jelen lesznek a február 12-i bemutatón.

Ugyanakkor mutatják be Karácsonyi Zsolt Belső tízezer című kötetének fordítását, amelyet a magyar irodalom egyik legtermékenyebb román fordítója, George Volceanov ültetett át román nyelvre. A kötet a Cartea Românească Kiadónál jelent meg románul a Romániai Írók Szövetségének kezdeményezésére.

Az est harmadik bemutatandó kötete Doina Ruşti A malom kísértete című regénye, amelynek első kiadása 2008-ban elnyerte a Romániai Írók Szövetsége legjobb regényért járó díját. A részben önéletrajzi ihletésű kötet a kommunizmus parabolájaként is olvasható, melyben a hallgatás, a kényszer elfogadása, a cinkosság a mindennapok velejárója. A regényt Szenkovics Enikő fordította magyar nyelvre.

A műfordítói minifesztivál utolsó napján, február 13-án Sántha Attila legújabb kötetének román fordítását mutatják be az ICR székházában. Az Ágtól ágig verseskötetet George Volceanov fordította románra, és decemberben jelent meg a Tracus Arte Kiadó és a Közéletre Nevelésért Alapítvány együttműködésében a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával.

Az Irodalmi szálak 3.0 a legújabb magyar–román műfordításkötet bemutatójával zárul. Szöllősi Mátyás első prózai munkája az Európa Könyvkiadó gondozásában megjelent Váltóáram című elbeszéléskötete, amellyel 2017-ben elnyerte a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat, George Volceanov fordításában a Tracus Arte Kiadónál jelent meg idén januárban.

A bukaresti műfordítói minifesztivál partnere az Erdélyi Magyar Írók Ligája és az ErGo Egyesület.

Ez is érdekelheti

Hogyan szólal meg magyarul Momo? – A FORDÍTVA második epizódjának fókuszában Michael Ende időtlen története

Michael Ende Momo című meseregénye megmutatja, hogy az idő igazi értéke annak megélésében rejlik, a Kultúrapont FORDÍTVA című minisorozatának második epizódja pedig arra keresi a választ, hogyan szólal meg a történet magyarul, és mi változik, amikor a regény lapjairól a filmvászonra kerül.

Angol sci-fi, kortárs olasz irodalom és ukrán illusztrátorok az őszi PesTexten

Novemberben érkezik a PesText fesztivál őszi kiadása, amelyen Didier Eribon, Guzel Jahina, Federica Manzon, Tankó Timea és qntm mellett izgalmas ukrán, szlovák és lengyel szerzők lépnek fel november 12–14. között a Három Hollóban és a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Hogyan szólal meg magyarul A nagy Gatsby? – A FORDÍTVA első epizódja Fitzgerald klasszikusát járja körül

Fényűző partik, pezsgő, jazz és egy titokzatos milliomos, aki mindent megtenne azért, hogy visszaszerezze a szerelmet, amelyet egyszer már elveszített. F. Scott Fitzgerald A nagy Gatsby című regénye a húszas évek Amerikájának csillogó felszíne mögött a társadalmi különbségek, az önáltatás és az elérhetetlen álmok történetét meséli el. De hogyan szólal meg ez a világ magyarul, és mi változik, amikor a regény lapjairól a filmvászonra kerül? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Kultúrapont FORDÍTVA című minisorozatának első epizódja.

Hatalmas filológiai tudás és szabad kísérletezés jellemzi az idei irodalmi Nobel-díjast

A kanadai költő és esszéista Anne Carson irodalmi Nobel-díját október 8-án jelentették be, ebből az alkalomból a szerző Vörös önéletrajza című művének magyar kiadója, a Magvető főszerkesztője, Turi Tímea és a verses regény fordítója, Fenyvesi Orsolya nyilatkoztak.