Közép-Európa első digitális múzeumának megépítésére készülnek, tánc- és mozgásműhellyé varázsolnák a veszprémi Heim Pál Gyermekkórház történelmi épületét, és a Balaton-partra viszik az országos filmfesztivált. Az eddig csatlakozott csaknem nyolcvan város helyi programszervezőit mentorálási folyamattal készítik fel a nagy eseményre: az Európa kulturális fővárosa évre. Markovits Alízzal, a programot irányító zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.

Az elmúlt év enyhén szólva nem kedvezett az Európa kulturális fővárosa cím viselőinek, beleértve az eredetileg többéves programsorozattal készülő Veszprém–Balaton régiót is. Felkészültek egy hirtelen nyitásra?

Alig várjuk, hogy nyithassunk, nagyon
sok programot terveztünk, amelyek egy része évről évre ismétlődik majd, tehát
még lesz alkalom a megvalósításukra. A pandémiás időszak nem befolyásolta az
előkészítési folyamatot, nagyon erős alapokat építettünk a programoknak. A
programfejlesztés, a kapacitás- és szervezetépítés jól halad, és az
infrastrukturális fejlesztések előkészítésére sem volt hatással a kialakult
helyzet.

Érintette a pandémia az esemény költségvetését?

Érdemben nem.

A kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete fejlesztési főosztályának éléről igazolt Veszprémbe. Milyen tapasztalatokat tud hasznosítani az Európa kulturális fővárosa programban?

A Kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete központi költségvetési szerv és kutatásfejlesztési intézet. Innen indult el Miszlivetz Ferenc professzor vezetésével a KRAFT, a Kreatív Város – Fenntartható Vidék Program, amelyben hasonló értékmentő beruházásokról volt szó, mint amelyekre Veszprémben és a balatoni régióban készülünk. Műemlékek felújításán, új funkcióval való megtöltésén dolgoztunk, és ez nagyon jól hasznosítható tapasztalat, amikor az Európa kulturális fővárosa (Ekf) projektben igyekszünk biztosítani az épületek fenntarthatóságát, hogy az önkormányzatnak majd ne jelentsenek terhet 2023 után. Az is közös pont, hogy a fejlesztéseket a helyi identitásra alapozzuk, hogy a helyi értékek, a helytörténet kerüljön fókuszba, de új köntösbe is öltözzenek a turisztikai és a kulturális tevékenységek. Ez a kulturális örökség újszerű menedzsmentje. Nagy feladat az is, hogy a fiatalokat új módszerekkel érzékenyítsük a kulturális örökség iránt, mert ez a hagyományos módszerekkel már nem mindig működik.

Nem
veszprémiként megvan az az előnye, hogy külső szemmel tekint a régióra?

A helyi lakosságnak sokszor jót tesz, ha más szemével látja önmagát. Ez igaz Kőszegre is, ahová egy alkalommal tanulmányi kirándulásra vittem a Veszprém–Balaton Ekf-csapatát, és kíváncsi voltam, hogyan látják ők a várost. Így van ez Veszprémmel is: ha valakit idehívok, mindig rácsodálkozik, hogy mennyire jó hely, miközben a város akár csak a Nyugat-Dunántúlról nézve is alulreprezentált. A környéken élőknek is ritkán jut eszükbe, hogy megnézzék a várost, sokszor csak az állatkertig jutnak el az ide látogatók. Kiemelt feladatunk, hogy ez megváltozzon.

Ingázik?

Általában hétfőn és csütörtök–pénteken dolgozom Veszprémben, és szerdára szervezem a budapesti tárgyalásokat, ha szükség van rá. 11 éves lányom van, és az ő életét könnyebb úgy rendezni, ha nem költöztetem el a megszokott környezetéből. Mindketten szeretünk itt lenni, Veszprém nagyon élhető város.

Éés kiváló terepe az Ön által említett kulturális újrahasznosításnak, hiszen a belváros számos történelmi épülete és egyéb ingatlana vár arra, hogy új funkciót találjon. Mely épületek újjászületésének örülhetünk?

A volt Heim Pál Gyermekkórház épülete jó példa a klasszikus értékmentésre – régóta van a veszprémi köztudatban, hogy ezt az épületet meg kell menteni, új funkciót kell találni neki. Most kifejezetten a veszprémiek örömére tánc- és mozgásművészeti központ lesz; reméljük, hogy szeretettel fogják használni. A veszprémi vár aljában húzódó Jókai utca 8-as számú épülete és a várbörtön egy része szintén megújul a program keretében, ahol történelmi kiállítást fogunk kialakítani.

Korábban
sok szó esett arról, hogy nem szeretnék, ha a kulturális fővárosi cím apropóján
új, később fenntarthatatlan épületek nőnének ki a földből, az egyik
legizgalmasabb dobásuk mégis a Közép-Európában is egyedülálló digitális
élményközpont felépítése, szintén egy korábban más funkciót betöltött belvárosi
ingatlanon. Hogyan áll ez a projekt?

Nagyon jól halad, az építkezés előkészítésével párhuzamosan a tartalomfejlesztésen is dolgozunk. Az épület a veszprémiek által csak „régi szikvízparkolóként” emlegetett, belvárosi területen kap helyet, és reményeink szerint 2023 első negyedévében megnyitja kapuit az élményközpont. A külföldről megvásárolható produkciók mellett saját tartalom kialakításán is dolgozunk, szeretnénk digitális módon bemutatni a magyar képző- és fotóművészet nagy alakjai, így André Kertész munkásságát, és célunk ezt a technikát oktatási célra is felhasználni. Úgy gondolom, hogy ha valaki valamit ilyen módon tanul meg, akkor azt nehezen felejti el. Sokat foglalkozunk azzal is, hogyan lesz az intézmény hosszú távon fenntartható, és hogyan tudunk olyan tartalmakat belevinni, amelyek ezt segítik.

Megtalálták
már azokat a szakembereket, akik képesek ezeket a tartalmakat előállítani?

Szeretnénk kialakítani a digitális
élményközpont tartalomfejlesztő műhelyét, amelynek más feladata is lesz. Hiszen
ezzel egy időben kifejezetten gyerekeknek, fiataloknak szóló digitális
oktatóközpont is megnyílik majd, ahol egyebek mellett az oktatást segítő digitális
megoldásokkal, például a robotikával 
ismertetjük meg őket. Ez a kiállítóhely a digitális megoldások művészi
kreatív felhasználhatóságát is bemutatja majd Veszprémben.

A
régió kreatívipari ambíciói már a Veszprém–Balaton 2023 pályázatban is
megfogalmazódtak. Hogyan áll ez a törekvésük?

Fontos, hogy nem fizikálisan megjelenő kreatívipari központot építünk, hanem a kreatívipart általában szeretnénk fejleszteni a régióban. Ebben a pandémiás helyzetben jól látszik, milyen hasznos ez a terület, hiszen a térség túlélőképességét erősíti a helyi termékekkel, a helyben lévő kreatív energiákkal, a rövid ellátási láncban megvalósuló tevékenységekkel, beszállítással. Gondolhatunk a gasztronómiára, a kézművesiparra, de egyéb kulturális tevékenységek kiszolgáló szakmáira is, mint például a díszlet- és jelmeztervezés, -készítés. Fontosnak tartjuk, hogy a szakképzés presztízsét oly módon alakítsuk át, hogy vonzó legyen a diákok számára, és olyan perspektívát nyújtson, ami segíti a kreatív energiák felszabadítását.

Az
Ön feladata volt a Veszprém–Balaton 2023 Zrt. humánerőforrás-fejlesztése is.
Mennyire volt szempont a helyiek bevonása?

A tavalyi év feladata volt a szervezeti
felépítés átalakítása. A struktúra három fő lábon áll: programfejlesztési
igazgatóság, vezérigazgatói kabinet és gazdasági igazgatóság. Ez régiós
projekt, Szombathelytől Székesfehérvárig számos szakemberrel dolgozunk együtt,
a munkatársak kis százaléka jött Budapestről vagy máshonnan. Az a cél, hogy az
itt lakókat büszkévé tegyük az értékeikre, s hogy ezt sugározni tudják kifelé.
A helyiek a fenntarthatóság kulcsa, ezért szeretnénk mindig velük együtt
tervezni. A programok megvalósításába is helyi partnereket, intézményeket,
szervezeteket igyekszünk bevonni, hogy később a mi segítségünk nélkül is meg
tudják valósítani a programjaikat.

Hogyan lehet a kisvárosi kulturális intézményeket, szereplőket felkészíteni arra a szintlépésre, amelyre az Ekf-programok megvalósításához, a növekvő látogatószám kiszolgálásához szükség lesz?

Hamarosan elindulnak azok a programjaink, amelyek ennek a folyamatnak a kezdetét jelentik majd a partnereink számára. Azt reméljük, három év elegendő lesz arra, hogy a már meglévő rendezvényeket magasabb szintre emeljék, az új projekteket ki tudják alakítani. Szempont a támogatott projektek kiválasztásához, hogy továbbfejleszthetők, illetve hosszú távon fenntarthatók legyenek. A kulturális intézmények számára pedig egyebek mellett idegen nyelvi képzéseket és konzultációkat tervezünk, segítjük az arculatuk fejlesztését, információs anyagaik idegen nyelvre fordítását.

Tulajdonképpen
mentorálást végeznek?

Igen. Nem a projektgazdák helyett
szeretnénk programot csinálni, hanem velük együtt. Úgy gondoljuk, hogy az a
szakértői stáb, ami itt kialakult, segítségére tud lenni egy-egy
programtulajdonosnak abban, hogy saját maga képes legyen jobbá tenni a
rendezvényét, törekvését, közösségét, és ezáltal sikeresebbé is váljon.

A
2018-as pályázási folyamatban számos szakértő vett részt. Az Ön korábbi
intézete vetette fel a regionális pályázat ötletét, amely végül nyerőnek
bizonyult. Mennyire sikerült ezt megvalósítási pályára állítani?

Az volt a megfontolás, hogy úgy lehet
hatékonyan és jól fejleszteni egy várost, ha a környezettel együtt értelmezzük,
hiszen egy település sohasem önmagában létezik. Veszprémet a speciális
természeti környezet, a Bakony és a Balaton közelsége komplex megvilágításba
helyezi, még értékesebbé teszi, noha a város önmagában is csodálatos.

A pályázati szakaszban minden energiát és forrást Veszprém biztosított, megteremtve a lehetőségét annak, hogy a sikerből a balatoni települések is részesülhessenek. Ez azonban nem jár alanyi jogon: csatlakozási folyamaton kell átesnie a pályázó településnek, amelynek során a járásközpontoknak két euró/lakos/év, a településeknek egy euró/lakos/év jelképes tagsági díjat kell befizetniük, ezzel fejezve ki a felelősségvállalásukat a projekt elvei és sikere iránt. 78 település már csatlakozott ily módon az Ekf-programhoz. Ezután jön a programok pályáztatása.

Az
északi part legprosperálóbb két városa, Keszthely és Balatonfüred már biztosan
jelen lesz a programsorozatban. Mivel készülnek?

Mindenki a saját programját, illetve hároméves koncepcióját dolgozza ki éppen, ez a kreatív gondolkodás inspiráló időszaka. Azt már lehet tudni, hogy Füreden kiemelt szerepet kap majd az irodalom és a képzőművészet, és Keszthelynek is megvannak a maga törekvései, így a szerveződő Nyitott Kapuk rendezvény vagy a Helikon Fesztivál magasabb szintre emelése. Mivel a 2023-as nyitó rendezvényünket a magyar kultúra napjához igazítva tervezzük, a záró pedig – mint minden Európa kulturális fővárosa esetében – decemberben lesz, szintén hideg télben, az már egészen biztos, hogy félidőben, nyár közepén szervezünk egy nagyobb rendezvényt a Balatonnál és Veszprémben is. És dolgozunk egy Kultúrpont című pályázati anyagon is, amely arról szól, hogy a Balaton körül már meglévő művészeti, kulturális közösségeket támogassuk, kreatív energiáikat egyesítsük.

Komoly
törekvése a programnak az is, hogy környezetileg fenntartható legyen. Ez hogyan
valósul majd meg?

Valóban, horizontális célkitűzésünk az akadálymentesség és a gyermekbarát programok mellett a környezeti fenntarthatóság. Ennek érdekében külön ökológiai programsorozatot is szeretnénk indítani, de minden, általunk indított programnak vannak zöldcélkitűzései, a pályázati rendszerünkben pedig része az elbírálásnak, hogy a sorolt feltételek közül melyik teljesül az adott programban.

Mivel
készülnek a nyárra?

Az elmúlt hónapok zártabb időszakában olyan kisebb aktivitásokat igyekeztünk megvalósítani, amelyek biztonságosak, mégis a kultúrára irányítják a figyelmet. Ilyen volt a Vers elvitelre a magyar költészet napjára, amikor a helyi éttermekben, boltokban elvitelre vásárolt étel mellé egy helyi költő könyvjelzőre nyomtatott versét is magukkal vihették a vásárlók. Ilyen lesz a madarak és fák napjára szervezett szemétszedés, amely arra kívánja ráébreszteni az itt élőket, hogy mindenki felelőssége a környezete tisztasága, rendezettsége. Az első program, amit reményeink szerint meg tudunk valósítani, a június végére tervezett Magyar Mozgókép Fesztivál, amit a Nemzeti Filmintézettel közösen szervezünk. Ez mindjárt regionális is, hiszen a Veszprém–Balatonfüred–Balatonalmádi háromszögben fog megvalósulni. És lesz VeszprémFest és Utcazene Fesztivál is – a megszokottól eltérően mindkettő augusztusi időpontban.

Nyitókép: Kovács Bálint