shutterstock_686742352.jpg

Szentendrére érkezik Erdély íze

Március 27–29. között Michelin-csillagos séfek, erdélyi főzőasszonyok, a legjobb erdélyi és magyarországi éttermek hozzák el a térség öt nagy nemzetiségének jellegzetes ízeit Szentendrére. A Magyarországon első alkalommal megrendezett eseményen zene is várja az érdeklődőket: a 4S Street és a Bagossy Brothers Company is fellép.

A Taste of Transylvania fesztivált mindeddig Erdélyben, a borospataki skanzenben rendezték meg, a rendezvény idén első alkalommal lépi át az országhatárt: március végén Szentendrén, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély tájegységében mutatkozik be. A gasztrokulturális fesztivál különlegessége, hogy az erdélyi magyar ízek mellett a román, zsidó, szász és örmény konyha legjavába is bepillantást enged.

A háromnapos fesztiválon a legjobb hazai, erdélyi és román sztárséfek mutatják be, hogy mindennapi munkájuk során hogyan ötvözik a tradicionális recepteket és eljárásokat a legmodernebb gasztronómiai trendekkel. De emellett termelői vásárra és húsvéti gasztropiacra is ellátogathatnak az érdeklődők.

A rendezvény leglátványosabb programeleme az Örömfőzde lesz. Ennek keretében hétpróbás erdélyi főzőasszonyok és Michelin-csillagos séfek mérik össze a tudásukat, és a feladatuk az lesz, hogy azonos alapanyagokból párhuzamosan főzzenek. Pénteken többek közt a 4S Street zenekar kedvencei készülnek, szombat délelőtt pedig két izgalmas csapat csap össze: az egyikben a különleges, édes máréfalvi lepényeiről híres Ilonka Rozália, vagyis Róza mama, valamint lánya és unokája, Piró és Zsófia, a másik csapatban pedig Zákány Dániel (Grillakadémia), Thür Ádám (Ikon) és Pásztori István (PI konyha) főznek majd párhuzamosan.

További érdekes programpont lesz majd az ehető erdő projekt bemutatkozása. Szombat délelőtt Bózsó Gyula erdész, valamint Darab Ádám séf (Végállomás Bistro&Wine) a Bükk erdeiben fellelhető, vadon termő alapanyagokat, valamint az azokból készülő különleges, kreatív fogásokat mutatják majd be. De fenntartható alapanyagokat és koktélokat bemutató programmal is készülnek a szervezők: ennek keretében az Elysian Budapest Cocktail Bar és Megyeri Sára (Dzsindzsa) az alkoholos italok készítésének új, korszerű lehetőségeibe avatják be az érdeklődőket.

A fesztivál teljes nyitvatartási ideje alatt Szentendre buszpályaudvar és skanzen buszmegálló között 20 perces váltásban különbuszok járnak. Az első busz a buszpályaudvarról pénteken 15.00 órakor, szombaton és vasárnap 10.00 órakor, az utolsó busz a skanzentől pénteken 22.40-kor, szombaton 23.40-kor, vasárnap pedig 17.40-kor indul. Múzeumon belül a főbejárat épülete és a Harangláb megálló között a skanzenvonat mindhárom napon közlekedik majd.

A fesztivál részletes programja a rendezvény honlapján és a Facebook-eseménynél található. Az eseményre napijegyek és bérletek a TIXA-oldalán válthatók.

Ez is érdekelheti

Végh Antal nemcsak a focihoz értett, de a libás puliszkához is

Bár Végh Antalt legtöbben a labdarúgásról és politikai-közéleti témákról írt köteteiről ismerhetik, azonban szakácskönyveket is jegyzett – a szatmári parasztételeket összegyűjtő irodalmi receptgyűjteménye a legjobbak közül való. Ezer köntösben felbukkanó puliszka, nehéz levesek és az örök tanulság: bármilyen vészterhes időket rójon ránk a történelem, a disznót télen meg kell bökni. Cserna-Szabó András ajánlja Végh Antal könyvét.

Egy ínyenc nyár legizgalmasabb fesztiváljai

A nyár és a gasztronómia kéz a kézben járnak, a június pedig olyan ízutazásokat tartogat, amelyeket vétek lenne kihagyni. Mutatjuk a szezon legfontosabb gasztroélményeit.

Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne – hatvan éve hunyt el Tamási Áron

Hatvan éve, 1966. május 26-án hunyt el Tamási Áron Kossuth-díjas író, az Ábel-trilógia, valamint a Szűzmáriás királyfi, a Jégtörő Mátyás és a Hazai tükör című regények, illetve az Énekes madár, a Tündöklő Jeromos és a Csalóka szivárvány című színművek szerzője.

Hawelkától Museumig – Bécsi irodalmi kávéházak régen és ma

Az osztrák fővárosban, ahogyan hazánkban is, szellemtörténeti jelentőséggel bírnak a kávéházak – a 19. és 20. század értelmiségének fő találkozóhelyei voltak, és sok történelmi vendéglátóhely a mai napig működik, igaz, sok esetben módosult formában és funkcióval. Hogy mi maradt a régi bécsi kávéházak fényéből, annak Cserna-Szabó András járt utána.