Szeptember – Szent Mihály – Őszelő – Földanya hava
Szent Rozália
Rozália a katolikus barokk népéletnek egyik legjellegzetesebb alakja, az egykorú járványos betegségek kiemelkedő hazai védőszentje. Életéről keveset tudunk, azt is teljesen átszövi a legenda. Az előkelő Sinibaldi grófi család sarjadéka, a szicíliai udvarban nevelkedett, majd visszavonult a világtól. Palermo mellett a Monte Pellegrino egyik barlangjának mélyén húzódott meg és 1166 táján ott is halt meg. A barlang földjére feküdt, bal karját tette vánkosul a feje alá, jobbjával a feszületet tartotta. Legtöbbször így ábrázolják. […] Rozália tiszteletét Eszterházy Pál nádor plántálta Grácon át hazánkba, amikor a Fraknó vára mellett húzódó hegység legmagasabb csúcsára építtetett (1666) Rozáliának szentelt kápolnát. Később aztán az egész hegységet szentünkről nevezték el.
HORVÁTH ANTAL (Pécs, 1848. szeptember 4. – Pécs, 1912. augusztus 30.) Pécsett született 1848-ben. Jogi tanulmányokat folytatott, majd szülővárosában ügyvédi irodát nyitott, amelyet haláláig vezetett. Emellett szenvedélyes és sikeres szőlész lett. Európai szőlőfajták keresztezésével sikerült új fajtákat előállítania. Az elsők között hívta fel a figyelmet az országban a filoxéra veszedelemre. Összegyűjtötte a Krím és Gibraltár közötti európai szőlőfajtákat és azokat fajtahitelesen fenntartotta. Nagy része volt a pécsi szőlőrekonstrukcióban, ezen a téren európai hírnévre tett szert. Horváth Antal Pécsett hunyt el 1912 augusztus 30-án.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Életrajzi Lexikon, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1998.)
Kerekes József születésnapja – 1924
KEREKES JÓZSEF (Tápé, 1924. szeptember 4. – Bp., 1973. április 11.): kertészmérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1961). A bajai Kertészeti Középfokú Tanintézetben végzett tanulmányai után (1947) a gödöllői Agrártudományi Egyetem kert- és szőlőgazdaság-tudományi karán szerzett oklevelet (1951). Egyetemi tanársegéd, 1957-től egyetemi adjunktus volt. A Földművelésügyi Minisztérium Szakoktatási Főigazgatóságának munkatársa (1954–56), 1957-ben aspiráns a zöldségtermesztési tanszéken. 1961-től egyetemi docens, 1967-től a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Szakoktatási főosztályának helyettes főosztályvezetője, egyben címzetes egyetemi tanár a Kertészeti Egyetem Gyógynövény-termesztési Tanszékén.
Oktatómunkája során a nagyüzemi szemlélet megalapozására törekedett, és irányítója volt a külföldön is elismert hazai gyógynövénytermesztés megteremtésének. A gyógy-, fűszer- és illóolajos növények termesztési módszereinek kidolgozásában ért el jelentős eredményeket, számos tudományos közleménye jelent meg. Tevékenységéért Entz Ferenc-emlékérmet kapott.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Magyar életrajzi lexikon MEK; Évfordulóink 1999. MTESZ)
Sánta Ferenc születésnapja – 1927 – A Digitális Irodalmi Akadémia tagja
Sánta Ferenc (Brassó, 1927. szeptember 4. – Budapest, 2008. június 6.)
Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas magyar író. 1998-tól haláláig a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
*
1927. szeptember 4-én született Brassóban (Románia, Erdély). Első életéveit Sepsibikkszádon, majd Marosvásárhelyen töltötte. Innen Kolozsvárra költöztek. Itt a Farkas utcai Katolikus Elemi Iskolában kezdte meg tanulmányait, majd az Unitárius Kollégium Gimnáziumában folytatta 1940 és 1945 között. 1945–1946-ban a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában tanult.
1946. július 30-án házasságot kötött Debrecenben. Négy fiúgyermeke született.
1947 és 1950 között bányász a Dorogi Szénbányászati Tröszt Pilisszentiváni Bányaüzeménél. 1953–1956-ban betanított munkás, marós, fúrós a Kispesti Vörös Csillag Traktorgyárban. 1957-ben a Ganz Daru- és Hajógyár betanított munkása, esztergályos. 1958. szeptember 1-jétől az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa. 1968 óta írói munkásságából élt.
Tagja volt a Magyar Művészeti Akadémiának.
1954 elején egy pestlőrinci író–olvasó találkozón ismerkedett meg Szabó Pállal, aki az Irodalmi Újságban mutatta be a Sokan voltunk című elbeszélés közlésekor 1954 márciusában. A mű nagy feltűnést keltett. Első novelláskötete a Téli virágzás (1956). A Petőfi Kör alapító vezetőségi tagja. Nyílt levelet intézett a miniszterelnökhöz a parasztság jogfosztottságáról 1956 szeptemberében.
További művei: Farkasok a küszöbön (novellák, 1961); Az ötödik pecsét (regény, 1963); Húsz óra (krónika, 1963); Az áruló (regény, 1966); ennek drámaváltozata, az Éjszaka (1968, bemutatta a budapesti Katona József Színház 1968. március 8-án Egri István rendezésében, Őze Lajos, Avar István, Básti Lajos, Sztankay István, Maklári János szereplésével); Isten a szekéren (válogatott novellák, 1970); A szabadság küszöbén (esszék, cikkek, interjúk, 1993).
Több művéből készült film és tévéfilm. A Húsz óra (1965) és Az ötödik pecsét (1975) Fábry Zoltán rendezésében nemzetközi sikert is aratott. A Halálnak halála című tévéfilm forgatókönyvéért az író Arany Nimfa-díjat kapott Monte-Carlóban (1970). Filmre vitték az Éjszaka, A Müller család halála és a Kicsik és nagyok című munkáit is.
A Húsz óra és Az ötödik pecsét című regényei 23 nyelven jelentek meg (angol, cseh, hindi, holland, francia, japán, kínai, lengyel, német, olasz, orosz, román, szerb stb.).
476-ban ezen a napon Odoaker germán hadvezér elfoglalta az itáliai Ravennát, mely akkor a Nyugatrómai Birodalom fővárosa volt, és ez Romulus Augustulus római császár uralkodásának, valamint az ókornak a végét jelentette.
Szent Rozália ünnepe – szicíliai katolikus szűz, Palermo és a pestises betegek védőszentje.
Szeptember 4-én történt
476 A germán Odoaker megfosztotta trónjától az utolsó nyugatrómai császárt, Romulus Augustulust, ezzel véget ért az ókor.
1781 Kaliforniában 44 spanyol telepes megalapította Los Angelest.
1837 Samuel Morse amerikai feltaláló első ízben továbbított üzenetet távíróján.
1870 A francia parlament a porosz–francia háború alatt megfosztotta a tróntól III. Napóleon császárt, aki két nappal korábban megadta magát a németeknek.
1888 Az amerikai George Eastman bejegyeztette a Kodak márkanevet.
1915 Debrecenben megnyílt az új, háromemeletes Aranybika Szálló, amelynek terveit az első magyar olimpiai bajnok, Hajós Alfréd készítette.
1955 Ismét megnyitották a II. világháborúban kiégett, felújított berlini Staatsopert.
1985 Felfedezték a fullerént, az elemi szén harmadik, mesterségesen előállított módosulatát.
1993 Kenderesen újratemették Horthy Miklós egykori kormányzót és családtagjait.
1998 Larry Page és Sergey Brin, az amerikai Stanford Egyetem hallgatói bejegyeztették a Google céget.
2015 Angela Merkel német kancellár döntést hozott a budapesti Keleti pályaudvartól a magyar–osztrák határ felé gyalog elindult menedékkérők beengedéséről.
2016 Ferenc pápa szentté avatta Boldog Kalkuttai Teréz anya Nobel-békedíjas apácát, a Szeretet Misszionáriusai rend alapítóját.
2017 Skóciában megnyílt a világ leghosszabb ferdekábeles szerkezetű közúti hídja, a Queensferry Crossing.
2020 A 93 éves, 4 hónapos és 16 napos XVI. Benedek nyugalmazott pápa lett a leghosszabb életű katolikus egyházfő, ilyen sokáig korábban csak XIII. Leó élt.
Szeptember 4-én született
1768 François-René de Chateaubriand francia író, politikus
1805 Mikó Imre politikus, történetíró, akadémikus, az erdélyi reformnemzedék egyik vezére, „Erdély Széchenyije”
1824 Anton Bruckner osztrák zeneszerző
1848 Beöthy Zsolt irodalomtörténész, esztéta
1848 Horváth Antal ügyvéd és szőlőnemesítő, nagy része volt a pécsi szőlőrekonstrukcióban, ezen a téren európai hírnévre tett szert. További részletek róla az OSZK honlapján.
1860 Bayer Antal gyógyszerész, aki elsőként hozott forgalomba Magyarországon ampullás gyógyszereket
1883 Czóbel Béla Kossuth-díjas festőművész
1892 Darius Milhaud francia zeneszerző, a Hatok csoportjának tagja
1905 Ráday Imre színész, rendező, érdemes és kiváló művész
1913 Stanford Moore Nobel-díjas amerikai biokémikus, a ribonukleáz enzim aminosav-összetételének egyik meghatározója
1913 Tange Kenzó Pritzker-díjas japán építész
1914 Udvardy Tibor Liszt Ferenc-díjas tenor, érdemes és kiváló művész
1917 Maléter Pál katonatiszt, az 1956. évi forradalom és szabadságharc honvédelmi minisztere, mártírja
1918 Urbán Ernő Kossuth-díjas költő, író
1924 Kerekes József kertészmérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. Ezen a linken további érdekességeket tudhatunk meg róla.
1927 Sánta Ferenc Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas író
Brassóban született. Első életéveit Sepsibükszádon, majd Marosvásárhelyen töltötte. Innen Kolozsvárra költöztek. Itt a Farkas utcai Katolikus Elemi Iskolában kezdte meg tanulmányait, majd az Unitárius Kollégium Gimnáziumában folytatta 1940 és 1945 között. 1945–1946-ban a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában tanult. 1946-ban megházasodott. Négy fiúgyermeke született. 1947 és 1950 között bányász a Dorogi Szénbányászati Tröszt Pilisszentiváni Bányaüzeménél. 1953–1956-ban betanított munkás, marós, fúrós a Kispesti Vörös Csillag Traktorgyárban. 1957-ben a Ganz Daru- és Hajógyár betanított munkása, esztergályos. 1958. szeptember 1-jétől az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa. 1968-tól írói munkásságából élt. Tagja volt a Magyar Művészeti Akadémiának.
1954 elején egy pestlőrinci író–olvasó találkozón ismerkedett meg Szabó Pállal, aki az Irodalmi Újságban mutatta be a Sokan voltunk című elbeszélés közlésekor 1954 márciusában. A mű nagy feltűnést keltett. Első novelláskötete a Téli virágzás (1956). A Petőfi Kör alapító vezetőségi tagja. Nyílt levelet intézett a miniszterelnökhöz a parasztság jogfosztottságáról 1956 szeptemberében.
További művei: Farkasok a küszöbön (novellák, 1961); Az ötödik pecsét (regény, 1963); Húsz óra (krónika, 1963); Az áruló (regény, 1966); ennek drámaváltozata, az Éjszaka (1968); A szabadság küszöbén (esszék, cikkek, interjúk, 1993). Több művéből készült film és tévéfilm. A Húsz óra (1965) és Az ötödik pecsét (1975) Fábri Zoltán rendezésében nemzetközi sikert is aratott. A Halálnak halála című tévéfilm forgatókönyvéért az író Arany Nimfa-díjat kapott Monte-Carlóban (1970). Filmre vitték az Éjszaka, A Müller család halála és a Kicsik és nagyok című munkáit is.
A Húsz óra és Az ötödik pecsét című regényei 23 nyelven jelentek meg (többek között: angol, cseh, hindi, holland, francia, japán, kínai, lengyel, német, olasz, orosz, román, szerb). Sánta Ferenc 2008. június 5-én hunyt el Budapesten. Forrás: OSZK
1933 Mécs Imre villamosmérnök, 1956-os halálraítélt, politikus, országgyűlési képviselő
1934 Jan Švankmajer cseh szürrealista művész, filmrendező
1937 Dawn Fraser négyszeres olimpiai bajnok ausztrál úszónő
1939 Lengyel Péter Kossuth-díjas író
1943 Simonovits Miklós Széchenyi-díjas matematikus, akadémikus
1948 Zádori Mária Kossuth-díjas énekművész, a nemzet művésze
1950 Karda Beáta táncdalénekesnő
1958 Török Ágnes Blattner Géza-díjas színész, bábszínész, báb-, díszlet- és jelmeztervező
1981 Beyoncé Grammy-díjas amerikai énekesnő
1986 Borbély Alexandra Európai filmdíjas és Jászai Mari-díjas színésznő
1997 Siklósi Gergely olimpiai, világ- és Európa-bajnok párbajtőrvívó
Szeptember 4-én halt meg
1588 Robert Dudley (Earl of Lancester) angol politikus, hadvezér, I. Erzsébet királynő kegyence
1813 James Wyatt angol építész
1902 Heller Ágost akadémikus, a modern magyar tudománytörténet egyik megteremtője. Ezen a linken részletesen olvashat életútjáról.
1907 Edvard Grieg norvég zeneszerző
1916 Pantocsek József botanikus, mikropaleontológus, orvos, a mikrofotográfia első magyarországi alkalmazója. További információk az OSZK honlapján.
1963 Robert Schuman francia politikus, az európai integrációs folyamat egyik kezdeményezője, az „egyesült Európa atyja”
1965 Albert Schweitzer Nobel-békedíjas német polihisztor, orvos, teológus, orgonaművész, zenetudós, író, humanista
1965 Petényi Géza Kossuth-díjas gyermekgyógyász, akadémikus
1974 Komor István Jászai Mari-díjas rendező, színigazgató
1979 Öveges József Kossuth-díjas fizikus, piarista szerzetes, paptanár, a kísérletező fizikatanítás népszerűsítője
1989 Georges Simenon belga író, Maigret felügyelő alakjának megteremtője
1991 Németh Lajos Széchenyi- és Munkácsy Mihály-díjas művészettörténész, akadémikus
2000 Mayer Mihály kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, edző
2001 Simó Sándor Balázs Béla-díjas filmrendező
2003 Varga Tibor Svájcban élt hegedűművész
2010 Kulcsár Kálmán Széchenyi-díjas szociológus, akadémikus, volt igazságügyi miniszter
2022 Peter Straub amerikai író, költő
