a hét szerzője
Eleven Költők Társasága – Regős Mátyás: Első levél
Regős Mátyás verse az Eleven Költők Társasága feldolgozásában.
Tálcán heverő ötletek – Marcsák Gergely költővel beszélgettünk
Marcsák Gergely küldetésként tekint a kárpátaljai magyar irodalom népszerűsítésére, mert ismertségét tekintve szerinte kicsit háttérbe van szorulva. A Beregszászon élő költővel olvasókkal való találkozásról, a versírás módjáról és a visszajelzés fontosságáról is beszélgettünk.
A turistalét idegensége – Majoros Sándor: Tranzitszálló
A szerző által is kísérletnek minősített Tranzitszálló egy buszos kirándulás történetét meséli el a thriller zsánerének kellékeit hasznosítva. A kisregényben megírt horrornyaralás elbeszélése pedig a téma és a műfaj kölcsönös idegensége miatt Majorostól nem szokatlan módon humorral is telítődik.
Majoros Sándor: Az eperfa nyolcadik gyökere
Miként hatnak a történelmi sorsfordulók az egyén életére? Hogyan örökíthető át generációról generációra a félelem, a szorongás vagy akár az alkoholizmus? Mit okoznak az elfojtások, a rossz döntések, a ki nem beszélt családi történetek?
Két hangoskönyv Majoros Sándortól
A Szamártemetés című novellát Borbiczki Ferenc, Lengyel Tamás és Tóth József, a Medvehistória című elbeszélést Gyabronka József előadásában hallgathatjuk meg.
„Egyelőre meglehetősen magányos Don Quijote vagyok” – Interjú Majoros Sándorral
A Bácska írójaként ismertük meg, de Majoros Sándor jóval több ennél: korát meghaladó – vagy éppen megelőző – módon kalandozik az online térben, virtuális világot teremt, az irodalmat multimédiás eszközökkel viszi közelebb a közönségéhez. De klasszikus írói feladatait sem hanyagolja el: még nyomdaszagú, pár hete megjelent novelláskötete után novemberre új regénye végére is kikerül az utolsó pont. A hét szerzőjét kérdeztük.
Az időtlenség lírája – Iancu Laura belső világa
Iancu Laura munkássága nehezen besorolható bármely pillanatnyilag elfogadott irodalmi kánonba. Közelítési módja – legyen az akár versbeszéd vagy a néprajzkutatói munkásságából fakadó tanulmány, próza, vagy éppen drámakötet – kivétel nélkül a lélek tájainak befelé mélyülő végtelenjébe tereli olvasóját.
Bene Zoltán két elbeszélése hangoskönyvben
Bene Zoltán Szeptember című elbeszélése Hegyi Barbara előadásában, Bezerédi Zoltán és Reviczky Gábor közreműködésével, Búza tér, 1956 című novellája pedig Fesztbaum Béla előadásában hallgatható meg.
A mozgás zenéje. Nagy Lea: Kőhullás
Bár Nagy Lea most megjelent második kötete gyorsan követte az elsőt, és megtart abból néhány bejáratott fogást, bővíti is a Légörvényben megtalált lírai nyelv hatómezejét. A Kőhullás darabjai a fizikai erők és mozgások változatos formáit kívánják megragadni, leginkább azokat, amelyeknek egyszerre koordinátorai és elszenvedői is a testek. Az emelkedés és a süllyedés, a megnövés és az összemenés, a szétszóratás és az összeállás motívuma uralja a kötet verseit, ezek az ellentétpárok pedig a táncban kapcsolódnak egymáshoz.
Önmagába zárt emléktárlat – Kürti László: Ahogy én öleltem
Kürti lírája nem vallomásos kitárulkozás: a megszólaló ugyanis pontosan tudja, hogy mennyit akar megmutatni saját magából.
„Az idei nyár hozta be a lemaradásokat” – Interjú Kürti Lászlóval
A KMI 12 programja a Kárpát-medence magyar nyelvű kortárs irodalmának népszerűsítését segíti évente egy tucat alkotó kiemelésével. A hét szerzője rovat e tizenkét szerzőt és munkásságát helyezi a középpontba, ezen a héten Kürti László Balassi-emlékkarddal kitüntetett költőt.
Száraz György–Száraz Miklós György–Lettner Kriszta: Budapest
A tekintélyes album időtálló alkotásnak készült, és az is lett. 2018-ban jelentette meg a Helikon Kiadó, de mint Száraz Miklós György előszavából megtudjuk, az elődjét negyven évvel korábban édesapja, Száraz György Kossuth-díjas író, esszéista alkotta meg, ő pedig most csak kiegészítette az azóta történtekkel.
Száraz Miklós György: Osztozkodók
Ez a 2018-as kisregény a pénzről, a hozzá való viszonyunkról, a ránk való hatásáról szól. Méghozzá roppant rafináltan.
Hangoskönyvek Száraz Miklós Györgytől
Megjelent Száraz Miklós György Rio Lobo című novellájának, valamint az Apám darabokban című regény részletének, az Én és a besúgók című művének hangoskönyvváltozata.
„Valamit mindig írok” – Interjú Száraz Miklós Györggyel
A Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatósága KMI 12 programja a Kárpát-medence magyar nyelvű kortárs irodalmának terjesztését, ismertebbé tételét segíti évente tizenkét alkotó kiemelésével. A hét szerzője rovat e tizenkét alkotót kívánja reflektorfénybe helyezni, egy-egy szerzőt és munkásságát állítva a központba. A rovat első szereplője Száraz Miklós György Babérkoszorú-díjas író.