Babits Mihály
Török Sophie kalandos élete bármelyik mai bulvárlapban megállná a helyét
Hetven éve ezen a napon hunyt el Török Sophie, a költőóriás Babits Mihály felesége, aki hányattatott sorsából egyedül az irodalmon keresztül látta a kiutat.
Hét magyar város Ottlik Kőszegétől Babits Pécséig, amely megihlette íróinkat
Összeállításunkban olyan regényeket ajánlunk, amelyek vidéki nagyvárosban játszódnak, a klasszikus kötelezőktől a kortárs kedvencekig.
Mit lehet tenni a tél ellen?
Jókai szerint várni kell a tavaszt. Vörösmarty ugyan nem mondja ki a következő hónap nevét, de a téli időszakot a következőképp írja le: „Most tél van és csend és hó és halál.”
November 26-án történt
„Óh ne mondjátok azt, hogy a Könyv ma nem kell, hogy a Könyvnél több az Élet és az Ember: mert a Könyv is Élet, és él, mint az ember – így él: emberben könyv, s a Könyvben az Ember.” 1883-ban ezen a napon született Babits Mihály.
Csinszka elvárta a figyelmet és lenézte a vele egykorú férfiakat
Milyen beceneve lett volna Boncza Bertának az Ady-szerelem nélkül? Hogyan emlékezünk Csinszkára születésének 130., halálának 90. évfordulóján? Rockenbauer Zoltánt kérdeztük.
Mit szólna Freud Krúdy Álmoskönyvéhez?
Megfejthetők az álmok? Krúdy, Babits, Kosztolányi és Márai regényeiben választ találunk a kérdésekre.
Augusztus 4-én történt
Ma van Raoul Wallenberg születésnapja, amely 2001 óta a humánum napja Magyarországon. Ilyenkor azokra emlékezünk, akik a vészkorszak idején önzetlenül, az életüket kockáztatva mentették embertársaikat.
Ady vette el a kedvét a verseléstől a Nyugat első főszerkesztőjének
Hetvenöt éve, 1949. augusztus 3-án hunyt el Ignotus (Veigelsberg Hugó) kritikus, költő, író, a Nyugat egyik alapítója, első főszerkesztője. Korának fontos irodalomszervezője volt, olyan tehetségeket fedezett fel és támogatott, mint Ady Endre, Móricz Zsigmond vagy József Attila.
Csinszka: költő, feleség és múzsa
Százharminc éve, 1894. június 7-én született Boncza Berta, Csinszka néven Ady Endre és Márffy Ödön felesége és múzsája. Habár elsősorban viharos magánéletéről ismeri az utókor, ő maga is sokat és szívesen gyakorolta magát a művésztekben: festett, fényképezett és verseket írt.
Jókai Mór sétapálcáit, Babits Mihály írógépét és Lázár Ervin nyakkendőit is megmutatja a PIM új kiállítása
Az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Tandori Dezsőig a PIM legújabb kiállítása. A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei című tárlat megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be az írógépeken keresztül. A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
Babits maga volt a szerencsétlenség szobra, a félszegség mintaképe
Legalábbis így nyilatkozott róla egyik tanítványa, akit a tisztviselőtelepi időszakában, még ismeretlen tanárként oktatott. A Nyugat első nemzedékének egyik legjelentősebb alakja, Babits Mihály nyomában jártunk.
Ez neked kultúra?
Mi a kultúra, és mi nem az? Mi mindent jelenthet számunkra a káromkodástól a katedrálisig? Mire gondol Magyarország 2024-ben, ha a magyar kultúrára gondol?
Kedves apuka, szigorú nagybácsi
A jövőre már a Biblia népe is aggodalommal tekintett, és szerette volna megismerni. De a jövő már csak olyan, hogy elvileg megismerhetetlen, és éppen rajtunk – rajtad, rajta, rajtam – múlik, milyen lesz. Ám még Jónás próféta mai utódai sem mondhatnak róla biztosat.
November 26-án történt
„Óh ne mondjátok azt, hogy a Könyv ma nem kell, hogy a Könyvnél több az Élet és az Ember: mert a Könyv is Élet, és él, mint az ember – így él: emberben könyv, s a Könyvben az Ember.” 1883-ban ezen a napon született Babits Mihály.