Babits Mihály
Hét magyar város Ottlik Kőszegétől Babits Pécséig, amely megihlette íróinkat
Összeállításunkban olyan regényeket ajánlunk, amelyek vidéki nagyvárosban játszódnak, a klasszikus kötelezőktől a kortárs kedvencekig.
Mit lehet tenni a tél ellen?
Jókai szerint várni kell a tavaszt. Vörösmarty ugyan nem mondja ki a következő hónap nevét, de a téli időszakot a következőképp írja le: „Most tél van és csend és hó és halál.”
November 26-án történt
„Óh ne mondjátok azt, hogy a Könyv ma nem kell, hogy a Könyvnél több az Élet és az Ember: mert a Könyv is Élet, és él, mint az ember – így él: emberben könyv, s a Könyvben az Ember.” 1883-ban ezen a napon született Babits Mihály.
Csinszka elvárta a figyelmet és lenézte a vele egykorú férfiakat
Milyen beceneve lett volna Boncza Bertának az Ady-szerelem nélkül? Hogyan emlékezünk Csinszkára születésének 130., halálának 90. évfordulóján? Rockenbauer Zoltánt kérdeztük.
Mit szólna Freud Krúdy Álmoskönyvéhez?
Megfejthetők az álmok? Krúdy, Babits, Kosztolányi és Márai regényeiben választ találunk a kérdésekre.
Augusztus 4-én történt
Ma van Raoul Wallenberg születésnapja, amely 2001 óta a humánum napja Magyarországon. Ilyenkor azokra emlékezünk, akik a vészkorszak idején önzetlenül, az életüket kockáztatva mentették embertársaikat.
Ady vette el a kedvét a verseléstől a Nyugat első főszerkesztőjének
Hetvenöt éve, 1949. augusztus 3-án hunyt el Ignotus (Veigelsberg Hugó) kritikus, költő, író, a Nyugat egyik alapítója, első főszerkesztője. Korának fontos irodalomszervezője volt, olyan tehetségeket fedezett fel és támogatott, mint Ady Endre, Móricz Zsigmond vagy József Attila.
Csinszka: költő, feleség és múzsa
Százharminc éve, 1894. június 7-én született Boncza Berta, Csinszka néven Ady Endre és Márffy Ödön felesége és múzsája. Habár elsősorban viharos magánéletéről ismeri az utókor, ő maga is sokat és szívesen gyakorolta magát a művésztekben: festett, fényképezett és verseket írt.
Jókai Mór sétapálcáit, Babits Mihály írógépét és Lázár Ervin nyakkendőit is megmutatja a PIM új kiállítása
Az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Tandori Dezsőig a PIM legújabb kiállítása. A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei című tárlat megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be az írógépeken keresztül. A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
Babits maga volt a szerencsétlenség szobra, a félszegség mintaképe
Legalábbis így nyilatkozott róla egyik tanítványa, akit a tisztviselőtelepi időszakában, még ismeretlen tanárként oktatott. A Nyugat első nemzedékének egyik legjelentősebb alakja, Babits Mihály nyomában jártunk.
Ez neked kultúra?
Mi a kultúra, és mi nem az? Mi mindent jelenthet számunkra a káromkodástól a katedrálisig? Mire gondol Magyarország 2024-ben, ha a magyar kultúrára gondol?
Kedves apuka, szigorú nagybácsi
A jövőre már a Biblia népe is aggodalommal tekintett, és szerette volna megismerni. De a jövő már csak olyan, hogy elvileg megismerhetetlen, és éppen rajtunk – rajtad, rajta, rajtam – múlik, milyen lesz. Ám még Jónás próféta mai utódai sem mondhatnak róla biztosat.
November 26-án történt
„Óh ne mondjátok azt, hogy a Könyv ma nem kell, hogy a Könyvnél több az Élet és az Ember: mert a Könyv is Élet, és él, mint az ember – így él: emberben könyv, s a Könyvben az Ember.” 1883-ban ezen a napon született Babits Mihály.
Öntudatos múzsák, halhatatlan művek
Szépek, műveltek, tehetségesek, határozottak. Izgalmasak, öntörvényűek, vonzók, sokak számára irritálóak. Maguk is alkotnak, de fontosabb, hogy olyan művek megszületését inspirálják, amelyek nélkül ma már el sem tudjuk képzelni a művészet történetét. Vajon miben rejlett a varázsuk?