évforduló
Február 16-án történt
2019-ben ezen a napon halt meg Bruno Ganz svájci színész. Bruno Ganz 19 éves korában lépett először kamera elé, később olyan filmekben játszott, mint A brazíliai fiúk, a Berlin felett az ég, A mandzsúriai jelölt, A felolvasó vagy Az amerikai barát. Kiemelkedő alakítása volt Oliver Hirschbiegel A bukás – Hitler utolsó napjai című filmjének főszerepe 2004-ben.
Nat King Cole mentolos cigarettával igyekezett megőrizni bársonyos baritonját
Hatvan éve, 1965. február 15-én halt meg Nat King Cole amerikai énekes, zongorista, az első fekete zenész, akinek önálló show-műsora volt a televízióban. Cole a zenélés mellett tucatnyi filmben is szerepelt, egyebek közt a St. Louis Bluesban és a Cat Ballou legendájában Jane Fonda és Lee Marvin partnereként.
Február 15-én történt
Kr. e. 399-ben ezen a napon itta ki a méregpoharat tanítványai és kortársai szeme láttára Szókratész, a híres görög filozófus és tanító, akit az athéniak istentelenség vádjával ítéltek halálra, mivel azt állította, hogy a bálványok nem istenek, csak szobrok. A bölcs filozófus személye az elvek melletti kiállás örök példájává vált.
Halálra éheztethették a Shakespeare-t is megihlető II. Richárdot
Hatszázhuszonöt éve, 1400. február 14-én halt meg II. Richárd Plantagenet-házi angol király, aki 1377-ben tízévesen került a trónra, és akinek története William Shakespeare-t, az európai irodalom talán legnagyobb hatású drámaíróját is megihlette.
A nyelvi humor angol virtuózát II. Erzsébet ütötte lovaggá
Ötven éve, 1975. február 14-én hunyt el P. G. Wodehouse író, humorista, „az angol irodalom cirkuszi bolhája”, akit II. Erzsébet királynő lovaggá ütött, és akinek legismertebb művei közül több – például a Forduljon Psmithhez, Az életművész, a Talált pénz és a Kirabol a komornyikom – magyarul is megjelent.
Február 14-én történt
1931-ben ezen a napon mutatták be a Drakula című filmet. A fekete-fehér amerikai horrorfilm Bram Stoker azonos című regényéből készült, Tod Browning rendezésében, Lugosi Béla főszereplésével. Drakula szerepének emlékezetes megformálása Lugosi Bélát világhírűvé, a klasszikus horrorfilmek sztárjává tette, egyike lett azoknak a magyaroknak, akik csillagot kaptak a Hollywoodi hírességek sétányán.
Csók István impresszionistának mondta magát, de inkább az életöröm festője volt
Százhatvan éve, 1865. február 13-án született Csók István kétszeres Kossuth-díjas festőművész, a modern magyar plein-air festészet egyik jeles képviselője, akire hosszú élete alatt számos művészeti stílus hatott, de minden irányzat, melyet magába olvasztott, sajátosan egyéni lett.
Peter Gabrielnek a világzene felfedezésében is oroszlánrésze volt
Február 13-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Peter Gabriel, a Genesis együttes első énekese, aki szólóban is mindent elért, ami rockzenészként elérhető: a hét Grammy- és három Brit Awards-díja, illetve számos egyéb elismerése mellett a Rock Dicsőségcsarnokába is kétszer beválasztották.
Február 13-án történt
1917-ben ezen a napon tartóztatták le kémkedés vádjával Párizsban Mata Harit, majd – bár nem voltak egyértelmű bizonyítékok arra, hogy a németeknek kémkedett – halálra ítélték és 1917. október 5-én kivégezték. A holland táncosnő személye alaposan megmozgatta a filmkészítők fantáziáját: 1920-ban Asta Nielsen, 1931-ben Greta Garbo, 1964-ben Jeanne Moreau, 1972-ben Gábor Zsazsa, 1985-ben pedig Sylvia Kristel főszereplésével forgattak filmet róla.
Charles M. Schulz nevét Snoopy kutya ismertette meg a világgal
Huszonöt éve halt meg Charles M. Schulz amerikai képregényrajzoló, Charlie Brown és kutyája, Snoopy megteremtője. Képregénye, a Peanuts csúcskorszakában naponta kétezer-hatszáz újságban jelent meg hetvenöt országban és huszonegy nyelven.
Voltam szeretve és voltam gyűlölve, mint talán senki más
Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából február 17. és 19. között tudományos és emlékkonferenciát rendeznek „Voltam szeretve és voltam gyűlölve, mint talán senki más.” Jókai Mór öröksége: a Jókai-hagyaték és a magyar irodalmi hagyomány címmel az MNMKK Országos Széchényi Könyvtárban.
Február 12-én történt
Görög sorstragédiára emlékeztető módon halt meg 1951-ben ezen a napon Bajor Gizi, a huszadik század színészlegendája. Orvos férje attól félve, hogy felesége súlyos beteg, neki és magának is halálos adag morfiuminjekciót adott be. A tragédia első évfordulóján – 1952. február 12-én – a színésznő egykori budai villájában, Gobbi Hilda kezdeményezésére megnyílt a Bajor Gizi Színészmúzeum.
Talbot rájött, hogyan működik a természet ceruzája
Kétszázhuszonöt éve, 1800. február 11-én született a délnyugat-angliai Melbury Abbas falucskában William Henry Fox Talbot, a ma használatos „pozitív-negatív” fényképészeti technika feltalálója. Talbot arra is rájött, hogyan készíthetők pillanatfelvételek, továbbá megteremtette a hengermélynyomás és a képsokszorosítás alapjait.
Bardot, Deneuve és Fonda mind a feleségei voltak, Ferrarival járt és ejtőernyőzött Roger Vadim
Huszonöt éve, 2000. február 11-én halt meg Roger Vadim francia filmrendező, forgatókönyvíró és színész, az És Isten megteremté a nőt, a Veszedelmes viszonyok és a Barbarella című filmek alkotója, akinek többek között Brigitte Bardot, Catherine Deneuve és Jane Fonda is a felesége volt.
Február 11-én történt
1926-ban ezen a napon született Leslie Nielsen. Az amerikai filmszínész dán és walesi szülők gyermekeként a kanadai Reginában született. Karrierje az ötvenes években indult, számos szerepben próbálta ki magát, de legemlékezetesebb alakítását a helyzetkomikumokban és képi poénokban bővelkedő Csupasz pisztoly című bűnügyi filmvígjáték-trilógia Frank Drebin hadnagyaként nyújtotta.
Arthur Millernek az életében is bőven akadtak drámai fordulatok
Húsz éve, 2005. február 10-én halt meg Arthur Miller amerikai drámaíró, Az ügynök halála, a Kallódó emberek, a Salemi boszorkányok és a Pillantás a hídról című darabok szerzője, aki alkotásaiban, megnyilatkozásaiban mindig felemelte szavát a társadalmi visszásságok ellen.