évforduló
Október 7-én történt
„A szenvedés százarcú szörnyeteg. A földi boldogtalanságnak igen változatos formái vannak. Mint a szivárvány, a horizont fölé nyúlik – árnyalatai színpompásak, mint a szivárványé, s bár oly távoliak, mégis meghitten közeliek” – fogalmazta az 1849. október 7-én elhunyt amerikai költő, novellista, Edgar Allan Poe, aki főként hátborzongató történeteivel vált híressé, de őt tartják a detektívregény „feltalálójának” is. Nevéhez olyan emlékezetes novellák fűződnek, mint Az aranybogár, Az áruló szív, A kút és az inga, illetve A Morgue utcai kettős gyilkosság.
Október 6-án történt
„Ebben az ünnepélyes órában megesküszöm, hogy a király és a monarchia elleni árulásnak soha egyetlen gondolata nem férkőzött lelkemhez, és hogy a hazához nem kevésbé hű voltam; ugyan ki hiszi el ezt most! És ezért halok meg; a törvény, a király esküje volt vezérfonalam, és sem jobbról, sem balról nem hagytam, hogy visszaéljenek velem. Viam meam persecutus sum (a magam útját jártam), ezért ölnek meg engem” – fogalmazta feleségének írott búcsúlevelében az 1949. október 6-án kivégezett Batthyány Lajos, az első magyar felelős kormány miniszterelnöke.
A cseh író, aki a kommunizmus elleni harc és a kelet-európai rendszerváltás ikonikus alakjává vált
Kilencven éve, 1936. október 5-én született Prágában Václav Havel cseh író, esszéista, a kommunizmus időszakának legismertebb csehszlovák ellenzéki személyisége, 1989–1992 között Csehszlovákia utolsó, majd 1993-tól tíz éven át a független Csehország első köztársasági elnöke.
A pénz, a nők és a hírnév miatt csapott fel zenésznek a Live Aid szervezője – Bob Geldof 75
Október 5-én ünnepli hetvenötödik születésnapját Bob Geldof, aki nem zenei teljesítménye, hanem a Live Aid-segélykoncert megszervezése, emberbaráti tevékenysége révén lett világhírű, és azon kevés rockzenész egyike, aki (tiszteletbeli) lovagi címet kapott a brit uralkodótól.
Október 5-én történt
„Az ember lelke minden tettében visszatükröződik, a hazug ember nem lehet igazán művész” – fogalmazta az 1926. október 5-én elhunyt Jászai Mari színésznő. A magyar színjátszás egyik legnagyobb alakja 1872-ben szerződött a Nemzeti Színházhoz, amelynek – egyetlen, a Vígszínháznál töltött évadtól eltekintve – haláláig meghatározó művésze maradt. Mintegy 300 szerepet játszott. Különösen emlékezetesek voltak a görög tragédiákban, illetve Shakespeare, Schiller, Racine és Grillparzer műveiben nyújtott alakításai. Írásai és naplói ma is fontos kordokumentumok.
Október 4-én történt
„Aki művészetben gondolkodik, annak meg kell tanulnia, hogy a legfontosabb tényező az ember” – fogalmazta a ma hetvenegyedik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színész, filmrendező, Bán János, akit többek között a Pécsi Nemzeti Színház, a Győri Kisfaludy Színház, a szolnoki Szigligeti Színház és a Katona József Színház előadásaiban, illetve a Falfúró, Az én kis falum, a Budakeszi srácok, A Nap utcai fiúk, a Csajok, a Budapest angyala, a Kicsi, de nagyon erős, a Liza, a rókatündér és a Történetek az elveszett birodalomból című filmekben láthattunk.
Október 3-án történt
„Hiszem, hogy teremtmények vagyunk, hiszem, hogy a Jóisten jókedvében teremtette a világot, s benne az embert, és hiszem, hogy mindenkinek feladata van ezen a bolygón. Hiszem azt is, hogy csak a szeretet működteti az emberi kapcsolatokat is, és az az én feladatom, hogy szeretettel hassak az emberekre, vidámságot, szépséget, magvas gondolatokat, örömteli perceket szerezzek nekik, hogy boldog legyen a Jóisten, ha ránk tekint” – fogalmazta a ma hetvenharmadik születésnapját ünneplő Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, színházigazgató, Cseke Péter.
Járjuk be a popkulturális pagonyt Micimackóval!
1926 októberében jelent meg a Micimackó, „természetesen ebben az esetben... mindez csak azt jelenti…” – írhatnánk így, „micimackósan” –, hogy 2026 a centenárium éve. Az ünneplés már el is kezdődött, mi pedig egy térképet nyújtunk át – ahogy A. A. Milne is tette a kötete előzékében –, de ezúttal a popkulturális pagony térképét.
A csíkos pulóveres irodalomtanár, akit az új hullám repített a csúcsokra – Sting 75
Október 2-án ünnepli hetvenötödik születésnapját az angol basszusgitáros, énekes, színész Sting, az egykori Police szólóban is sikeres frontembere, akinek olyan emlékezetes szerzemények fűződnek a nevéhez, mint a Roxanne, a Message In a Bottle, az Every Breath You Take, a Fragile, a Desert Rose és az Englishman in New York.
Október 2-án történt
1950. október 2-án született – és 2024-ben hunyt el – Szurdi Miklós színész, rendező, színházigazgató, forgatókönyvíró. Szurdi Miklós filmgyári asszisztensként kezdte a pályáját, majd színitanulmányait elvégezve több színház társulatának tagja, illetve a Veszprémi Petőfi Színház rendezője és a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója volt. Filmrendezőként többek között a Hatásvadászok, a Képvadászok, a Vademberek és az Öld meg a másik kettőt című játékfilmek, illetve a Linda, az Angyalbőrben és a Família Kft. című tévésorozatok fűződnek a nevéhez.
Október 1-jén történt
„A tehetséges ember minden korban megtalálja a helyét, és azért dolgozik, hogy elérjen valamit a pályán. Aki csak langyosan közelíti meg a szakmáját, az annyit is kap vissza, és nem sírhat, ha aztán nem döngeti a csúcsokat” – fogalmazta a ma nyolcvanegyedik születésnapját ünneplő Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Molnár Piroska, akit többek között a kaposvári Csiky Gergely Színház, a Katona József Színház és a Thália Színház előadásaiban, illetve a Szabadesés, A nagy füzet, a Kínai védelem, a Taxidermia és a Liza, a rókatündér című filmekben láthattunk.
Rendkívüli dinamika, virtuóz táncok, látványos színpadképek, autentikus folklór – Zsuráfszky Zoltán 70
Szeptember 30-án ünnepli hetvenedik születésnapját Zsuráfszky Zoltán Kossuth- és Harangozó Gyula-díjas táncművész, koreográfus, a nemzet művésze, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes vezetője, számos egész estét betöltő táncszínházi produkció rendező-koreográfusa.
Szeptember 30-án történt
„Művészetet kis ambícióval nem érdemes csinálni… Ezért aztán állandó jelleggel boldogtalan vagyok. Mert nem hiszek igazán a sikerben sem: nagyon sokszor úgy gondolom, nem érdemlem meg a tapsot” – nyilatkozta első filmszerepe után az 1929. szeptember 30-án született – és 1982-ben elhunyt – operaénekesnő, színésznő, Házy Erzsébet. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas művésznő a Magyar Rádió énekkarában kezdte pályáját, majd 1951-ben debütált az Operaházban, ahol legnagyobb sikerét a Manon Lescaut címszereplőjeként aratta, Ilosfalvy Róbert partnereként.
Szeptember 29-én történt
„A gyerekek természetes módon tudnak a flow állapotába kerülni. Azért tanulnak gyorsan, mert izgalmasnak találják a tanulást. Egy csecsemőnek nem kell fizetni, hogy megtanuljon beszélni vagy járni, természetes késztetés él benne, hogy tökéletesítse a tudását. Amikor azonban bezárjuk őket az iskolába, ahol ülniük és hallgatniuk kell, az nem természetes számukra. Mindez a felnőtt világ félreértése arról, hogyan tanulunk” – mondta az 1934. szeptember 29-én született – és 2011-ben elhunyt – Csíkszentmihályi Mihály magyar–amerikai pszichológus, a flow-elmélet atyja.
Szeptember 28-án történt
1907. szeptember 28-án született – és 1997-ben hunyt el – Turay Ida színésznő, aki mindössze 17 évesen aratta első sikerét a Darázsfészek című előadásban, majd számos színházában megfordult. 1926-ban feleségül ment Békeffi István színműíróhoz, aki több darabot írt számára. Bájos megjelenésével, kellemes énekhangjával főként naivaként tűnt ki, később bölcs, idősebb nőalakokat formált meg emlékezetesen. Számos filmben is szerepelt, többek között az Állami Áruház, a Könnyű múzsa, a Csínom Palkó és az Egy szoknya, egy nadrág című alkotásokban láthattuk.
Nem bízta el magát, és nagyon jó színésznő lett belőle – Negyven éve halt meg Ruttkai Éva
Negyven éve, 1986. szeptember 27-én hunyt el Ruttkai Éva Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, a Vígszínház vezető művésze, akit többek között a Budapesti tavasz, az Egy pikoló világos, a Butaságom története és az Utazás a koponyám körül című filmekben is láthattunk.