évforduló
Július 30-án történt
„Ma már tisztában vagyok vele, hogy igenis van egy olyan karakterünk, habitusunk, kisugárzásunk, ránk jellemző, saját reakciókkal, amit nem mindig veszünk észre, mert természetesnek gondoljuk, azonban egy kívülálló számára egyértelmű képet ad rólunk. Az ilyen jellegű sajátosságunk predesztinálhat minket, színészeket bizonyos szerepkörökre, ám ezzel egy időben el is zárhat bennünket más lehetőségektől” – fogalmazta a ma 66. születésnapját ünneplő Bardóczy Attila színművész, akit többek között a Rock Színház és az Operettszínház előadásaiban láthattunk.
Július 29-én történt
„Nem szeretem, ha a zenészek vagy a zeneszerzők a közönséget bármiért felelőssé teszik. A közönség nem hülye, az emberek mindig érzik és értékelik, ha felkészült és teljes szívvel eléjük tett produkcióval találkoznak. Teljesen érthető az is, hogy egyes tradicionális zenéknek tomboló sikere van függetlenül attól, hogy hol járunk. Itt a zenén és a hangszereken keresztül olyan kontaktus jön létre az előadó és a közönség között, amit nem véletlenül neveztek régen mágikusnak” – fogalmazta a ma 66 éves Rácz Zoltán zenész, az Amadinda Ütőegyüttes tagja.
Július 28-án történt
„Visszatekintve úgy látom, hogy a gyerekkori papírkatona-készítésből, ebből az aprólékos kézműves piszmogásból ered az én egész képzőművészetem. Mind a mai napig a részletekből indulok ki. Nagyon vékony tollal és pici ecsettel festek, nem a nagy formáktól indulok a részletek felé, hanem fordítva” – fogalmazta az 1942. július 28-án született – és 2026-ban elhunyt – Kossuth-díjas festőművész, Somogyi Győző, akinek legnagyobb alkotása száz magyar hadtörténelmi személyiség arcképe, amely A magyar hősök arcképcsarnoka címen jelent meg könyvalakban.
Július 27-én történt
„Csak az az igazi tudomány, amely világra szól, ezért, ha igazi tudósok és – amint kell – jó magyarok akarunk lenni, úgy a tudomány zászlóját olyan magasra kell emelnünk, hogy azt hazánk határain túl is meglássák, és megadhassák neki az illő tiszteletet” – fogalmazta az 1848. július 27-én született – és 1919-ben elhunyt – fizikus, akadémikus, kultuszminiszter, a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnöke, báró Eötvös Loránd, akinek egyebek mellett a torziós inga megalkotását, valamint az Eötvös-féle reflexiós módszer kidolgozását köszönhetjük.
Július 26-án történt
„Művészetet magyart, de egyetemesen emberit kell teremtenem. Úgy kell a szobrászatban alkalmaznom a század plasztikai törvényeit, hogy általuk ennek a népnek a nyelvén, ennek a népnek a múltját, történelmét, tragédiáit, katartikus élményeit fogalmazzam meg” – mondta az 1930. július 26-án született – és 2018-ban elhunyt – Kossuth-díjas szobrászművész, Szervátiusz Tibor. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett alkotó nevéhez olyan szobrok fűződnek, mint az Ősnemzés, a Napisten ébredése, a Dózsa halála, a Kalotaszegi anya és a Kolozsvári Krisztus.
Az első Anna-bálon még senki sem sejtette, hogy egyszer hungarikummá válik a mulatság
Július 25-én 201. alkalommal rendezik meg a balatonfüredi Anna-bált a patinás Anna Grand Hotelben. Az immár hungarikumnak számító rendezvényen idén is megválasztják az Anna-bál szépét, és a város meghívta a tizennyolc éves balatonfüredi lányokat, akik közül huszonhárman elsőbálozóként vesznek majd részt az eseményen.
Július 25-én történt
„A művészember élete sohasem kerülhet csendes kikötőbe. Az nem is lenne jó. A motor állandóan jár, a vágyak tovább is gyötörnek. A sima tükör a felületen: megtévesztő” – fogalmazta az 1903. július 25-én született – és 1975-ben elhunyt – Kossuth-díjas színész, rendező, Ajtay Andor, akit többek között a Vígszínház, a Nemzeti Színház, a Jókai Színház és a Madách Színház előadásaiban, illetve a Menekülő ember, a Beszterce ostroma, az Oldás és kötés, A tettes ismeretlen, a Különös ismertetőjel és Az oroszlán ugrani készül című filmekben láthattunk.
Július 24-én történt
1980. július 24-én hunyt el Peter Sellers BAFTA- és Golden Globe-díjas brit színész, előadóművész, a 20. század egyik legnagyobb komikusa, aki rendkívüli átváltozóképességével és sokoldalúságával vált világhírűvé. Pályáját rádiós humoristaként kezdte, majd az 1950-es évektől a filmvásznon is kiemelkedő sikereket aratott. Legjelentősebb szerepe Jacques Clouseau felügyelő A rózsaszín párduc-filmsorozatból, de az Estély habfürdővel, A csodatévő, az Ordító egér, a Puha ágyak, kemény csaták és a Meghívás egy gyilkos vacsorára című filmekben is láthattuk.
Világbajnokok sorának adott mattot a sakk királynője – Polgár Judit 50
Július 23-án ünnepli ötvenedik születésnapját Polgár Judit sakkolimpiai bajnok, minden idők legjobb női sakkozója, akit hétszer tüntettek ki sakk-Oscar-díjjal, és aki olyan világbajnokokat győzött le, mint Anatolij Karpov, Garri Kaszparov, Borisz Szpasszkij, Vaszilij Szmiszlov, illetve Magnus Carlsen.
Július 23-án történt
1974. július 23-án hunyt el Darvas Lili színésznő, a népszerű író, Molnár Ferenc felesége, akit többek között a Budai Színkör, a Vígszínház, a Madách Színház és a Pesti Magyar Színház, illetve bécsi és berlini teátrumok előadásaiban, valamint a Szerelem, az Egy óra – Három arc és a Találkozzunk Las Vegasban című filmekben láthatott a nagyközönség. „Játéka a szó legszebb értelmében nemes. Sehol egy hamis hangsúly, egy eltúlzott mozdulat. Hiába, a tehetség egyetlen ékessége az egyszerűség” – írta róla anno Kosztolányi Dezső a Pesti Hírlap hasábjain.
A legnagyobb hang a legkisebb testben – Mireille Mathieu 80
Július 22-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Mireille Mathieu, a francia sanzon egyik legnagyobb alakja. A Provence pacsirtájának és az Avignoni verébnek is nevezett énekesnő tizenegy nyelven 1200 dalt adott elő, és olyan sztárokkal énekelt duettet, mint Paul Anka, Elvis Presley, Plácido Domingo és Julio Iglesias.
A létezés végső kérdései foglalkoztatták, de a közéleti szerepvállalástól sem idegenkedett
Huszonöt éve, 2001. július 22-én hunyt el Mészöly Miklós Kossuth-díjas író, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, illetve a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magasiskola, a Saulus, Az atléta halála, valamint a Jelentés öt egérről című kötetek szerzője.
Július 22-én történt
„Minden napot úgy kellene kezdenünk, mintha a csecsemő és haldokló egyszerre pillantana ki a szemünkből. Így talán megértenénk valamit abból, amit szüntelenül s okosan igyekszünk megmagyarázni magunknak” – fogalmazta a 2001. július 22-én elhunyt Kossuth-díjas író, Mészöly Miklós, aki a hatvanas évektől vált a modern magyar próza meghatározó alakjává. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagjának legismertebb művei közé tartozik a Saulus, a Magasiskola, Az atléta halála, a Film, a Megbocsátás, valamint a Pontos történetek útközben.
Július 21-én történt
„A katarzis mindenkiben benne lakozik, csak elő kell hívni. Szerintem nincs olyan elvetemült ember, aki semmin nem tud meghatódni, akit semmi nem tud megérinteni. Legalábbis én még nem találkoztam ilyen emberrel. Abban hiszek, hogy mindannyian valami jóra születtünk, ott van bennünk a lehetősége. Ha ebben nem hinnék, akkor soha nem fogtam volna kamerát a kezembe” – mondta az 1955. július 21-én született – és 2026-ban elhunyt – Kossuth-díjas filmrendező, Tarr Béla, a Családi tűzfészek, a Kárhozat, a Sátántangó, A londoni férfi és A torinói ló alkotója.
Július 20-án történt
„Azt hiszem, mindennek a lényege az: újat keresni. A mai embernek az a kötelessége, hogy ami eddig volt, azt ne fogadja el vakon, hanem először vizsgálja meg a maga szemszögéből. Ma mindent újra kell feltalálni: ez az elv” – állította az 1895. július 20-án született Moholy-Nagy László festő, fotográfus, ipari formatervező, a németországi Bauhaus iskola mestere, a huszadik századi modern művészet egyik legnagyobb hatású magyar alkotója, akinek munkássága alapvetően formálta a dizájn, a vizuális kommunikáció és a művészeti oktatás fejlődését.
Július 19-én történt
„Szerintem egy művésznek mindig az a feladata, hogy újrafogalmazzon dolgokat. Sok újat nem tudunk mondani, hiszen ugyanarról szólnak a filmek, a regények, a festménynek, viszont épp attól lesz izgalmas, hogy egy ember által újraértelmeződnek jól ismert dolgok” – mondta a ma hatvanegyedik születésnapját ünneplő Artisjus-díjas fuvolaművész, Horgas Eszter, a klasszikus zene, a jazz, a világzene és a crossover meghatározó előadója, aki számos albumot készített, és olyan művészekkel dolgozott együtt, mint Vukán György, Balázs János vagy Tony Lakatos.