Jeles napok
Czigler Győző születésnapja – 1850
A XIX. század végi magyar építőművészet meghatározó alakja, CZIGLER GYŐZŐ (Arad, 1850. július 19. – Budapest, 1905. március 28.) régi svájci építészcsaládból származott, nagyapja telepedett le Magyarországon, édesapja is elismert építész volt. Czigler Győző Bécsben tanult a neves Theofil Hansen tanítványaként. 1871-ben tért haza apja váratlan halála miatt; ő fejezte be több megkezdett építkezését, műemléki helyreállítását. 1873-ban hosszabb külföldi tanulmányútra indult, melynek Ausztria, Németország, Anglia, Franciaország, Olaszország és Görögország voltak főbb állomásai. Visszatérve a főváros mérnöki hivatalában dolgozott, számos meghatározó épület tervezése fűződik a nevéhez ebből az időszakból. Így például az Andrássy út 3. alatti palota, az Alkotmány utcai Kereskedelmi Akadémia, a Keleti Károly utcai Központi Statisztikai Hivatal székháza, a Széchenyi fürdő; de ő tervezte a bécsi Pazmaneumot is. Több mint 60 jelentős épület alkotójaként tartjuk számon. 1899-ben Lotz Károllyal együtt restaurálták a Tihanyi Apátságot.
1887-től az ókori építészet tanára volt a Műegyetemen. Úttörő szerepe volt az egyetem jelenlegi, budai elhelyezésének kiválasztásában, részt vett a telepítési terv elkészítésében is és az 1900-ban elkészült Gellért téri kémiai épületet is ő tervezte. Számos publikációja közül kiemelkedik fő műve, Az építészet története (1903), melyet Kabdebó Gyulával együtt írt.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 2000)
Jánszky Béla születésnapja – 1884
A magyaros-szecessziós építészeti stílus egyik legkiválóbb képviselője, JÁNSZKY BÉLA (Ózd, 1884. július 19. – Budapest, 1945. január 16.) a Kós Károly vezette Fiatalok csoportjának egyik meghatározó tagja volt. Szemléletükre elsősorban Lechner Ödön volt hatással, akinek nyomán a magyar építészet formanyelvének megújítását a népművészet elemeinek felhasználásával kívánták megvalósítani. 1905-től rendszeres gyűjtőutakat tettek Erdélybe. Jánszky a skandináv építészetet is tanulmányozta, ebből a célból 1907-ben Finnországba, Svédországba és Németországba utazott. Később Párizsban és Olaszországban is tett tanulmányutakat. 1908-ban Kós Károllyal együtt tervezték a zebegényi plébániatemplomot. 1910-ben Iványi Grünwald Bélával és Falus Elekkel megalapították a kecskeméti művésztelepet. 1911 után Jánszky a földrengés sújtotta Kecskemét újjáépítésének irányítója volt, ekkor tervezte a Kaszinó épületét. Kétszer is hosszabb ideig alkotótársa volt Szivessy Tibor, akivel számos munkát készítettek együttesen: így például a szolnoki Hitelbank, a budapesti Ferencvárosi Torna Club épületét, a pesterzsébeti gimnáziumot és református templomot.
Jánszky jelentős szakirodalmi tevékenységet is folytatott, a nemzeti építészeti törekvések történetét összefoglaló munkái úttörő jelentőségűek.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Életrajzi Lexikon)
Július 19-én történt
„Szerintem egy művésznek mindig az a feladata, hogy újrafogalmazzon dolgokat. Sok újat nem tudunk mondani, hiszen ugyanarról szólnak a filmek, a regények, a festménynek, viszont épp attól lesz izgalmas, hogy egy ember által újraértelmeződnek jól ismert dolgok” – mondta a ma hatvanegyedik születésnapját ünneplő Artisjus-díjas fuvolaművész, Horgas Eszter, a klasszikus zene, a jazz, a világzene és a crossover meghatározó előadója, aki számos albumot készített, és olyan művészekkel dolgozott együtt, mint Vukán György, Balázs János vagy Tony Lakatos.
Július 19-én történt
1463 I. Mátyás magyar király és III. Frigyes német-római császár Bécsben egyezséget kötöttek, amely értelmében nyolcvanezer forint fejében Mátyás visszakapta a Szent Koronát és Pozsony városát, amennyiben pedig fiúutód nélkül halt volna meg, a magyar trónt Frigyes fia, Miksa örökölte volna.
1515 A bécsi királytalálkozón II. Ulászló magyar király, I. Miksa német-római császár és Jagelló I. Zsigmond lengyel király örökösödési szerződést kötött.
1545 A Wight-sziget közelében, a franciákkal vívott tengeri csatában elsüllyedt VIII. Henrik angol király Mary Rose nevű hadihajója. A kor egyik legnagyobb hadihajójának roncsait 1982-ben emelték ki, ma múzeumhajó.
1553 A Londonba bevonuló I. (Véres) Mária elfogta és a Towerbe záratta a csupán kilenc napja a trónon ülő Lady Jane Greyt (Johanna királynőt).
1843 Miskolcon teljesen leégett a kőszínház, amelyet csak 1857-re építettek újjá.
1848 A szabadságharc idején a népképviseleti országgyűlésben törvényjavaslatot nyújtottak be a magyarországi zsidó lakosság polgári és politikai egyenjogúsítása érdekében.
1848 Az Egyesült Államokban, Seneca Fallsban megkezdődött az első nőjogi konferencia.
1870 Franciaország hadat üzent Poroszországnak, ezzel kitört a francia vereséggel és az egységes Német Birodalom kikiáltásával végződő francia–porosz háború.
1900 A világkiállítás keretében megnyílt az első metróvonal Párizsban.
1903 Párizsból elrajtolt az első francia kerékpáros körverseny, a Tour de France.
1920 A trianoni békediktátum aláírását és a román csapatok kivonulását követően megalakult az első Teleki-kormány.
1950 A Mátrában megkezdte működését a titkos recski munkatábor, ahová politikai okokból, bírósági ítélet nélkül kerültek a foglyok. A tábort 1953-ban, Sztálin halála után számolták fel, ma nemzeti emlékpark.
1952 Helsinkiben megkezdődött a XV. nyári olimpia, amely minden idők legeredményesebb magyar szereplését hozta: a magyar sportolók 16 aranyérmet nyertek, és az éremtáblázat harmadik helyén végeztek.
1956 Leszállt az első TU–104-es típusú szovjet lökhajtásos utasszállító repülőgép a Ferihegyi repülőtéren.
1958 Budapesten megnyílt a Körszínház.
1965 Megnyitották az 1274–1381 méter közti magasságban épült, 11 600 méter hosszú Mont Blanc-alagutat.
1980 Megkezdődött a moszkvai olimpia, amelyet számos nyugati ország bojkottált a Szovjetunió afganisztáni intervenciója miatt.
1992 A szicíliai maffia gépkocsiba rejtett pokolgéppel meggyilkolta Paolo Borsellino ügyészt és testőreit.
1996 Megkezdődött az olimpiai mozgalom 100. évfordulóján rendezett XXVI., úgynevezett Aranyolimpia az egyesült államokbeli Atlantában.
A játékokon a magyar sportolók hét arany-, négy ezüst- és tíz bronzérmet nyertek.
2018 Az izraeli parlament elfogadta azt a vitatott törvényt, amely a zsidó nép nemzeti otthonaként határozza meg Izraelt, és az arab nyelvnek hivatalos helyett különleges státust ad.
Július 19-én született
1814 Samuel Colt amerikai technikus, a róla elnevezett kézifegyver feltalálója
1834 Edgar Degas francia impresszionista festőművész
1850 Czigler Győző építészmérnök
1861 Lányi Ernő zeneszerző és karmester
1879 Móra Ferenc író, újságíró, múzeumigazgató
1884 Jánszky Béla, a magyaros-szecessziós építészeti stílus egyik kiválóbb képviselője
1893 Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij szovjet-orosz költő
1898 Herbert Marcuse német származású amerikai szociológus, filozófus
1900 Remenyik Zsigmond író
1905 Kentner Lajos zongoraművész, zeneszerző
1924 Zsolt Róbert aranytollas és Pulitzer-életműdíjas újságíró
1925 Raksányi Gellért Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész, a nemzet színésze
1928 Budai László olimpiai bajnok labdarúgó, az Aranycsapat jobbszélsője
1937 Sárközi Mátyás Angliában élő Kossuth- és József Attila-díjas író, kritikus, műfordító, újságíró
1943 Thomas J. Sargent Nobel-díjas amerikai közgazdász
1944 Nagy Alexandra Ferenczy Noémi-díjas formatervező
1947 Gazdag Gyula filmrendező
1947 Brian May brit rockzenész, a Queen együttes gitárosa, csillagász
1948 Bársony István Széchenyi-díjas villamosmérnök, akadémikus
1949 Olasz Sándor József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus
1949 Zelnik József néprajzkutató, író
1954 Papadimitriu Athina Jászai Mari-díjas színésznő
1957 Patkó Béla Kiki, Máté Péter-díjas énekes, az Első Emelet tagja
1963 Wladár Sándor olimpiai bajnok úszó, állatorvos, a Magyar Úszó Szövetség elnöke
1965 Horgas Eszter fuvolaművész
1971 Vitalij Klicsko ukrán nehézsúlyú profi ökölvívó, politikus, Kijev főpolgármestere
1976 Benedict Cumberbatch brit színész
Július 19-én halt meg
1374 Francesco Petrarca itáliai költő
1814 Matthew Flinders angol tengerész, Ausztrália első körbehajózója
1838 Pierre Louis Dulong francia fizikus, a szilárd testek hőkapacitásával kapcsolatos Dulong–Petit-törvény egyik megfogalmazója
1850 Margaret Fuller amerikai újságíró, szerkesztő, kritikus, nőjogi aktivista
1900 I. Umberto olasz király
1951 Makkai Sándor erdélyi református püspök, író
1954 Suták József matematikus, piarista szerzetes
1993 Szymon Goldberg lengyel születésű amerikai hegedűművész
1993 Elmar Klos Oscar-díjas cseh filmrendező
2004 Fonyó József Jászai Mari-díjas színész
2013 Nagy Ferenc Liszt Ferenc-díjas karmester
2016 Garry Marshall amerikai filmrendező, a Micsoda nő! alkotója
2016 Somló Tamás énekes, basszusgitáros, szaxofonos, zeneszerző, az LGT tagja
2019 Görgey György Liszt Ferenc-díjas karmester, érdemes és kiváló művész
2019 Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus, akadémikus
2023 Balázsovits Lajos Balázs Béla-díjas színész, rendező, érdemes művész, a nemzet színésze
