évforduló
Március 26-án történt
1926-ban ezen a napon született Kallós Zoltán kétszeres Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató, népzenegyűjtő, a Magyar Corvin-lánc tulajdonosa. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett néprajzkutató nagy szerepet játszott az erdélyi és magyarországi táncházmozgalom létrejöttében és elterjedésében, népzenei gyűjtőmunkája során mintegy tizenötezer dallamot jegyzett le, és számos hanghordozót (kazettát, CD-t) jelentetett meg.
Tülökverseny, kanászkoncert és felgyújtott trafik a népzenegyűjtés hajnalán
Milyen volt fonográffal dolgozni, kanászkoncerteken, tülkösversenyeken gyűjteni, és mi kellett ahhoz, hogy Bartók rájöjjön arra: a dallamok a népek közt oda-vissza vándorolva új és új életre kelnek?
Így nem lett költő Gelu Păteanu
30 éve halt meg Gelu Păteanu. Volt egy nagy pillanat a székelyföldi Etéden a nyolcvanas évek vége felé, amikor a falu fontos irodalmi központtá is válhatott volna, de senki nem ismerte fel – bár jóllehet, fel sem ismerhette – ennek a lehetőségét.
Március 25-én történt
1926-ban ezen a napon született Papp László, vagy közismert nevén Papp Laci, háromszoros olimpiai bajnok ökölvívónk, aki 1948-ban a londoni, 1952-ben a helsinki és 1956-ban a melbourne-i ötkarikás játékokon nyert aranyérmet. Papp Lacit mindmáig az ökölvívás legnagyobbjai közt tartják számon világszerte. Angyalföldön szobrot állítottak neki és teret neveztek el róla, de Magyarország egyik legnagyobb zárt sportlétesítménye, a Papp László Budapest Sportaréna is az ő nevét viseli.
Több mint száz találmányt álmodott meg Jules Verne
Százhúsz éve, 1905. március 24-én hunyt el Jules Verne, avagy „magyarosan” Verne Gyula francia író, a tudományos-fantasztikus irodalom korszakalkotó alakja, a világirodalom mindmáig egyik legolvasottabb írója, az Öt hét léghajón, a Sándor Mátyás, a Nemo kapitány, a Kétévi vakáció, a Rejtelmes sziget, az Utazás a Föld középpontja felé szerzője.
„Házassági évforduló” az Ady Emlékmúzeumban
Száztíz évvel ezelőtt vette feleségül Ady Endre Csinszkát, azaz Boncza Bertát. A jeles évforduló alkalmából az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum tárlatvezetést rendez március 29-én a költő egykori pesti otthonában berendezett Ady Emlékmúzeumban.
Március 24-én történt
1961-ben ezen a napon nyílt meg a Madách Színház a mai, Erzsébet körúti színházépületben, amely Kaufmann Oszkár tervei alapján épült az 1953-ban lebontott Royal Orfeum helyén. A nyitó előadás Bertolt Brecht A kaukázusi krétakör című drámája volt Ádám Ottó rendezésében, Psota Irénnel, Pécsi Sándorral, Gábor Miklóssal és Váradi Hédivel a főszerepben.
Művész, újító és üzletember is volt a pécsi porcelán világhírét megalapozó Zsolnay Vilmos
Százhuszonöt éve, 1900. március 23-án hunyt el Zsolnay Vilmos, aki világhírűvé tette a pécsi Zsolnay porcelángyárat, nevéhez fűződik a porcelánfajansz, a pirogránit és az eozinmáz kifejlesztése. Fagytűrő pirogránit kerámiái többek között a Mátyás-templomot, az Iparművészeti Múzeumot, az Országházat és a kecskeméti Cifrapalotát díszítik.
Március 23-án történt
„Hamvas Béla, a szerkesztő, a magyar irodalom különös alakja. Irodalom? Mindjárt itt baj van. A szépírók inkább tudósnak tartják, a tudósok azonban szépírónak. Az esszéisták filozófusnak mondják, a filozófusok esszéistának, a művészek inkább gondolkozónak, a gondolkozók inkább művésznek” – így jellemezte magát saját, Anthologia humana című kötetéről írt önrecenziójának-öninterjújának rövid részletében az 1897-ben ezen a napon született Hamvas Béla posztumusz Kossuth-díjas író, filozófus, esszéíró.
Március 22-én történt
1986-ban ezen a napon tartotta meg bemutatkozó koncertjét a 100 Tagú Cigányzenekar a Budapest Kongresszusi Központban. Az 1985. november 2-án, eredetileg Budapest Cigányzenekar Országos Kulturális Egyesület néven megalakult, komolyzenei műveket, tradicionális magyar cigánymuzsikát, magyar nótákat és népdalokat játszó formáció az elmút évtizedek során több mint ezer koncertet adott Magyarország legkisebb településeinek kultúrházaitól a világ számos híres koncertterméig.
Hol tartana Peter Brook nélkül a magyar színház?
Száz éve született Peter Brook angol rendező, aki nélkül nem tudnánk, hogy a színházhoz elég egy üres tér.
Március 21-én történt
1887-ben ezen a napon született a magyar avantgárd atyja, Kassák Lajos, aki autodidakta módon sajátította el a versírást és a festészetet is. A művészetről úgy gondolta, az része a társadalomnak, nem kifejezője, ezért önálló tevékenységként kell megállnia a helyét a világban, nem pedig tükörként szolgálnia.
Szvjatoszlav Richtert különleges kapcsolat fűzte Magyarországhoz
Száztíz éve, 1915. március 20-án született Szvjatoszlav Teofilovics Richter, minden idők egyik legnagyobb zongoravirtuóza, aki főként Schubert, Schumann, Bach, Beethoven, Prokofjev és Sosztakovics műveit szerette, Magyarországon pedig több mint ötven alkalommal lépett fel.
Március 20-án történt
Ma ünnepli 46. születésnapját Balog József Lajtha-, Liszt Ferenc- és Artisjus-díjas zongoraművész, akit Kokas Katalin brácsaművész ezekkel a szavakkal jellemzett: „Számára nincs hakni, lépjünk fel bár egy vidéki kisvárosban vagy valamely nemzetközi hírű koncertteremben, ugyanazzal az elmélyültséggel készül, mindig mindennek a végére jár.”
Bruce Willis egyre drágábban adta az életét
Hetvenéves március 19-én Bruce Willis Golden Globe-díjas amerikai filmszínész, a Die Hard-sorozat, a Ponyvaregény, az Armageddon, A kód neve: Merkúr, Az ötödik elem és a Hatodik érzék sztárja.
Verne regényein nőtt fel a mesterséges radioaktivitás felfedezője
Százhuszonöt éve, 1900. március 19-én született Frédéric Joliot-Curie kémiai Nobel-díjas francia atomfizikus, a világtörténelemben új korszakot nyitó mesterséges radioaktivitás egyik felfedezője.