évforduló
Április 6-án történt
„Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.” 1943-ban ezen a napon jelent meg Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című regényének első angol nyelvű kiadása. A nagy hatású történet az összetartozásról mesél, illetve arról, hogyan érdemes élni.
A gitár lehet az önkifejezés eszköze, a vadászpuska nem – harminc éve hunyt el Kurt Cobain
A Nirvana frontemberének színre lépésével új korszak kezdődött a popkultúrában. Kikerült a rock and roll rezervátumból az indie-rock és a grunge, és egyben kimúlt a popmetál.
Április 5-én történt
A filmes cenzúra ezen a napon szűnt meg Olaszországban 2021-ben. Az 1914-ben született törvény erkölcsi és vallásos megfontolások alapján válogatott, ennek esett áldozatul 1972-ben az Oscar-jelölt Utolsó tangó Párizsban című film is, amelynek kópiáját meg is semmisítették a szigorú olasz ítészek.
Április 4-én történt
„A szentimentalizmusig meg tudok hatódni a szeretet erején” – mondta el egy interjúban Sándor György humoralista, aki a mai napon ünnepli 86. születésnapját.
Április 2-án történt
1936-ban ezen a napon született Csukás István költő, író, aki elsősorban gyerekmeséivel lopta be magát szívünkbe. Nélküle nem ismernénk Süsüt, a sárkányt, a nagy ho-ho-ho-horgászt, de Sün Balázst és Pom pomot sem.
Április 1-jén történt
„Az optimizmus az emberiség ópiuma! Az egészséges lélek ostobaságtól bűzlik.” Az idézet az 1929-ben ezen a napon született Milan Kunderától származik. A tavaly nyáron elhunyt cseh író az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb szerzője volt, ezt többek között A lét elviselhetetlen könnyűsége című regényének köszönheti.
Március 31-én történt
2016-ban ezen a napon halt meg egyetlen irodalmi Nobel-díjasunk, Kertész Imre. Sorstalanság című regényében elszakadt a hagyományos, tragikus alaphangú holokausztnarratívától, és a múlt századi történelem egyik legsötétebb foltjának egyedülálló feldolgozását nyújtotta.
Március 30-án történt
„A szabályszerűség aszfaltozott út: kényelmes járni rajta, de egy virág sem nő rajta” – tartotta Vincent Van Gogh holland festő, akinek neve mára szinte márkává vált. Az ezen a napon született posztimpresszionista zseninek szentelt immerzív kiállítás idén érkezett Budapestre.
Március 29-én történt
„Maga vitte keresztjét, míg oda nem ért az úgynevezett Koponyák helyére, amelyet héberül Golgotának hívnak. Ott keresztre feszítették, s két másikat is vele, jobb és bal felől, Jézust meg középen.” (János evangéliuma). Ma van nagypéntek, a keresztény vallásban Jézus Krisztus szenvedésére és halálára való emlékezés napja.
Március 28-án történt
Ma van nagycsütörtök. Ezen a napon az utolsó vacsorára, Jézus búcsújára tanítványaitól, ezzel együtt az egyházi rend alapítására emlékeznek világszerte a hívők.
Március 27-én történt
A Jean Nouvel világhírű francia építész által tervezett Katari Nemzeti Múzeum 2019-ben ezen a napon nyílt meg. A sivatagi rózsát formáló látványos intézmény a világ egyik legnagyobb múzeuma.
Március 26-án történt
„Sakkozó törökével” bolonddá tette a fél világot – 1804-ben ezen a napon hunyt el Kempelen Farkas tudós és feltaláló, az egyik utolsó polihisztor. Nemcsak sakkautomatája, de beszélőgépe miatt is emlékezünk rá, melynek élethű és működő mása a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen látható.
Március 25-én történt
1442-ben ezen a napon Hunyadi János a szebeni csatában legyőzte a törököket. A törökverő hadvezér életét Kemény Simon mentette meg, aki Hunyadi páncéljában harcolt, és le is vágták az oszmánok.
Március 24-én történt
A Madách Színház 1961-ben ezen a napon nyílt meg. A március 24-i előadás Brecht A kaukázusi krétakör című drámája volt Ádám Ottó rendezésében, Psota Irénnel, Pécsi Sándorral, Gábor Miklóssal és Váradi Hédivel a főszerepben.
A száműzött fejedelem
Mintha dacos ellenszegülése, minden ellenerővel szembeni kitartása, a világ logikája alapján felfoghatatlan derűje, életprogramjának következetes képviselete, élet és mű összeforrottsága lenne a legmaradandóbb hagyatéka. Valami alig érthető, nehezen utánozható, valami földöntúlinak ható, levezethetetlen.
Március 23-án történt
1910-ben ezen a napon született Kuroszava Akira világhírű rendező. Oscar-díjas műve, A vihar kapujában – mely érzékeny alkotás az igazság és az emlékezés viszonylagosságáról – felkeltette a nyugati világ érdeklődését a japán film iránt.