festészet
Pécsre érkeztek a Csernus-képek
Csernus Tibor Kossuth- és Munkácsy-díjas grafikus és festőművész három alkotása került a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) gyűjteményébe, tartós letétbe a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Értéktár programjának jóvoltából. A három műalkotás egy kamarakiállítás keretében egy hónapig megtekinthető a Modern Magyar Képtárban.
drMáriás kiállítása a Godot-ban
A szeretet soha el nem fogy! címmel nyílt kiállítása október 26-án drMáriásnak a Godot Galériában.
Madarász Viktor, a teremtő lángész
Madarász Viktor halálának centenáriuma alkalmából a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria kamarakiállításon emlékezik meg a magyar történelmi festészet egyik vezéralakjáról.
Madarak mint belső önarcképek
„Úgy éreztem, azt kell festenem, amihez a legjobban értek, és ezek a madarak” – mondta Szemadám György Munkácsy-díjas festőművész. A művésznek szeptember 30-án nyílt kiállítása a szigetszentmiklósi Városi Galériában, melynek kapcsán a természethez, az állatvilághoz fűződő élményeiről, a pályafutásáról és a festészetéről beszélgettünk vele.
A magyar festészet margójára
Az orvosok és festők védőszentjének, Szent Lukácsnak a napja október 18-a, mely dátum 2002 óta egyet jelent a Magyar Festészet Napjával. De vajon milyen is a kortárs magyar festészet? Miért van szakadék a képzőművészet és a közönség között? A Magyar Festészet Napja Alapítvány új elnökével, Verebes György festőművésszel beszélgettünk a rendezvénysorozat programjairól.
Minifestmények párokban
Színes, változatos, elgondolkodtató, látványos. A Magyar Festészet Napja rendezvénysorozat egyik kiemelt eseménye a Miniképek – Képpárok című kiállítás, mely október 10-én nyílt meg az újbudai Vízivárosi Galériában. A tárlaton a mesterek és a pályakezdő festők két darab 20x20-as méretű képpárjai láthatóak.
Kiállítás Kepes György életművéről
Festészet, fényképészet, fényművészet, formatervezés, forgatókönyvírás, szerkesztés – csak néhány dolog, mellyel Kepes György élete során foglalkozott. A művész életét és munkásságát örökíti meg a hagyatékából rendezett kiállítás, melyet az egri Kepes Intézetben lehet megtekinteni. Egyebek mellett névadójának amerikai magángyűjteményekből származó lírai festményei, avantgárd fotói és a fénnyel mint kreatív médiummal alkotott művei láthatók.
Szilárd Klára festőre emlékezünk
Magyarországon született, 1945-ben Svájcba emigrált, majd Izraelbe költözött, végül 1993-ban visszatért Budapestre. Festményei mellett üvegablakokat és szobrokat is készített, számos elismerésben részesült, többek között megkapta a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét. Szilárd Klárára emlékezünk, aki 97. életévében szeptember 10-én álmában hunyt el.
A képzelet színei és kérdései
Hivatalosan nem képzőművész. A festészetet nem egyetemen tanulta. Mégis: Alexy Miklós művei kifejezőek, minden nézőjét gondolkodásra készteti. A telt színek és a letisztult formák mögött nemcsak a festő belső világa tárul fel, de olyan kérdések is, melyek igazán mély, emberi problémákkal foglalkoznak.
Klasszikus festészet a filmvásznon
Már öt éve, hogy az opera- és színházi közvetítések mellett képzőművészeti tárlatok filmfeldolgozásai is megjelentek az Uránia mozivásznán. A hagyomány idén is folytatódik, a szeptemberben induló évadban nyolc alkotás, köztük hat új bemutató szerepel a filmszínház műsorán. Többek közt olyan klasszikus és kortárs nagyságok művészete kerül a vetítővászonra, mint Michelangelo, Canaletto, Cézanne.
Így nézd Rozsdát!
A szürrealista festészet egyik első hazai képviselőjének munkáiból nyílt tárlat június 30-án a Várfok Galériában. Rozsda Endre Beavatás című tárlata végigkalauzolja a látogatót a Párizsban élt, magyar festő életművén, miközben fokozatosan elvarázsolja képeinek sajátos, álomszerű világa. A kiállításról, mely július 29-éig látható, a galéria kurátorával, Dillmann Vandával beszélgettünk.
Zseniális különcök
Ha van a történelemnek olyan korszaka, amelyet a művészet virágkoraként emlegethetünk, akkor az a reneszánsz. Ebben az időszakban a művészek a valóság hiteles bemutatására törekedtek, ezért behatóan tanulmányozták a körülöttük lévő világot. A 16. században az „archetipikus reneszánsz férfi” címért ketten is versenybe szálltak: Leonardo da Vinci és Michelangelo Buonarroti.
Káosz és rend
A világ sokszínűségét és az összetartozást hangsúlyozza Ingo Glass és Jovián György Konstruktív, destruktív című kiállítása, amelyet április 29-ig tekinthetnek meg az érdeklődők a Szép Három Közösségi Térben. A tárlat fő témája a káosz és a rend, két művészi út, amelyek csak ebben a kiállítótérben találkoztak.