honvédelem
Gutenberg a lövészárok mögött
Aki eddig azt hitte, hogy a hadviseléshez a katonáknak mindössze fegyverre és ellátmányra van szükségük, talán nem tud arról, hogy az első világháborúban csaknem hárommillió könyvet forgattak magyar bakák.
Ausztria megvívott egy teljesen felesleges háborút – Hermann Róbert történész a szabadságharcról
Reménytelen vállalkozás volt a szabadságharc? Mekkora a történészek felelőssége egy-egy történelmi személy megítélésében? Ki volt az egyetlen magyar főúr, akit hazaárulás vádjával kivégeztek? Hermann Róbert történészt, a Magyar Történészi Társulás elnökét kérdeztük.
Háborús repülőgéproncsok a Balatonban
Nyolcvan év távlatában szinte minden Balaton-parti településen tudnak a helyiek egy víz alatt nyugvó roncsról. Magó Károly páratlan leletekről és nem létező kincsekről írt a Magyar Kultúra magazinban megjelent cikkében.
Instruktorképzés a Hadi Akadémián, avagy a bajvívás dicsérete
Szép, esős vasárnapunk van, helyes, nőjenek csak a palánták – mondom magamban a nógrádi Diósjenőre igyekezve, és közben azon tűnődöm: melyik fajta cipőm csúszik majd kevésbé, ha a nedves füvön kell vívnom, mert olyan nincs, hogy eső esetén a csata elmarad…
„Báthory korának rocksztárja volt” – Katona Péter Dániel a Tündérkertben
Katona Péter Dániel ugyan még csak utolsó éves színművészetis, de máris az újonnan készülő Báthory-film címszerepét játssza. Intim jelenetekről, az erdélyi fejedelem jellemének kettősségéről és a színjátszásban rejlő, semmihez sem fogható lehetőségekről beszélgettünk.
A nándorfehérvári diadal emléknapja
1456. július 22-én a Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira. A győzelem 555. évfordulója alkalmából, 2011. július 4-én az Országgyűlés július 22-ét a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította.
„Négyéves korom óta elbűvölt a hadtörténelem” – Betekintés Somogyi Győző világába
Az utolsó salföldi paraszt – így nevezte magát egyszer egy interjúban Somogyi Győző, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas grafikus- és festőművész. A fővárosból vidékre költözött, szintén képzőművész hitvesével együtt sajátos életformát alakított ki választott településén.
Huszárok a démonok ellen
Az első világháború időszakában játszódik a vérfagyasztó képregény.
A magyar filmművészet huszárjai
Noha a filmművészet „lekéste” a huszárság fénykorát, filmtörténetünket mégis végigkísérte a magyar huszár motívuma. Az egymás után következő, politikai és művészi törekvéseikben jelentősen eltérő korszakok mind a maguk módján formálták, alakították ezt a klasszikus férfierényt megtestesítő figurát.
„Minden lövéssel közelebb kerülhetünk önmagunkhoz” – Beszélgetés Kassai Lajos lovasíjásszal
„Amíg a ló a külső világgal való kapcsolatot szimbolizálja, addig az íj egy befelé vezető út jelképe. A kettő elegye adja azt a kulturális közeget, amely lehetővé teszi, hogy a tanítványaim önismeretre tegyenek szert, majd ezt követően fejleszthessék személyiségüket. ”