interjú
Farkas Roland: Macesz óriási szeretetenergiát sugároz magából
Azt gondoltam, szükségem van kutyára már csak a felelősségtudat miatt is – mondja Farkas „Wolfie” Roland zenész, szövegíró, a Punnany Massif egyik alapítója. Erről kérdezte őt Lippai Kriszta a Magyar Kultúra magazin oldalán.
„Nagy vászonra festek” – Duda Éva koreográfus az új Frida Kahlo-táncjátékáról
A Nemzeti Táncszínház online felületét elnézve egyetlen jegyet sem lehet már kapni a Frida, az élet múzsájára, és a Ramazuri is telt házzal megy. Mindkettőt Duda Éva jegyzi, akinek a mexikói festőnő inspiráló, örök témája. A koreográfus ezúttal zenés-színes-táncos „tárlatvezetésre” invitálja a publikumot.
„Átláttunk egymáson” – Szávai Gézával Mészöly Miklósról szóló kötetéről beszélgettünk
„Az élet ír, és egyszer befejez majd minket” – mondja Szávai Géza, akinek nemrégiben megjelent Az élet és Mészöly Miklós – a templom és kilincse című kötete. A szerzővel összehajló pillérek boltívéről és a Pont Kiadó történetéről is beszélgettünk.
„Szellem van mögöttük” – Rubovszky Éva a 9. Országos Rajzfilmünnepről
Becsüljük, szeretjük, ismerjük-e eléggé, nézzük-e eleget a rajzfilmjeinket? Rubovszky Éva, Jankovics Marcell özvegye, a rajzfilmünnep fővédnöke egyszerre kritikus és bizakodó. Arra kér: üljünk le eléjük minél többször együtt, hogy közös élményeinkké váljanak. Mert csak ennek révén élhet, öröklődhet tovább a kultúra, és épülhet stabil híd a nemzedékek között.
Az értelmiségi, a cinikus, a mély lelkületű, a forradalmár és a matematikus – Béres Attila a miskolci színházról
1992. október 5., reggel 7.30, egy kávé a Kolozsvári Magyar Színház büféjében Funkcionális analízis óra helyett – így kapcsolódott össze Béres Attila, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatójának élete először, mintegy véletlenszerűen a színházzal. Ez a futónak induló viszony jelen idő szerint tartós házassággá nemesült. A demokratikus vezetés buktatóiról, a nyitvatartás szükségességéről és a Budapest – vidék tengelytörésről beszélgettünk.
Mi lenne, ha… Novák Jánossal
„Az öröm megéléséhez kell az a társaság, amelyről tudom, hogy velem együtt örül, és hálás vagyok a sorsnak, hogy ez a Kolibriben megvan” – mondja Novák János csellista-rendező, a Kolibri Színház igazgatója, aki idén két jubileumot is ünnepel.
Mainstream és underground – Interjú Beck Zolival
Beck Zolit, a 30Y énekesét és alapítóját, egyetemi adjunktust a húszas évei legelején érte a rendszerváltás, az azóta eltelt éveket pedig a kortárs kultúrában aktív szereplőként élte végig. A korszak történelme számára személyes élettörténet is. Az irodalmi közélet problémáiról ezúttal őt kérdezte Farkas Wellmann Endre a Helyőrség.ma oldalán.
Pénteki kultúrrandi Czinke Máté énekes-dalszerzővel
Czinke Máté a nappalijukban, műanyag gitárral és mikrofonnal kezdte. 13 évesen a testvérével megalapította a The Sign zenekart, azóta két lemezt vettek fel és számos zenei díjat nyertek el. Közben közgazdász diplomát szerzett, hangszerel, rádiós műsorvezető és zenei producer lett.
„Miért ilyen sorrendben írta le a szavakat?” – Zoltán Áron költészetről és színészetről
„A legfontosabb számomra az, hogy egy vers mennyire magas színvonalon termékenyíthet meg egy beszélgetést” – mondja Zoltán Áron színész, aki producerként vett részt a nemrégiben bemutatott Imádság a megfáradtaknak című dokumentumfilmben. A Vígszínház művészével csodálatos naivitásról és versekbe kódolt gondolatokról is beszélgettünk.
„A vers emeljen fel, tépjen darabokra” – Bajtai András jó és rossz kritikákról
Bajtai András a legújabb költőnemzedék figyelemre méltó képviselője. A friss Babits-ösztöndíjas lírikust pályakezdésről, a költővé válás kínjairól, sikerekről és kudarcélményekről faggattuk.
„Semmi közöm a királyokhoz!” – Gálffi László a színészet megfejthetetlen titkairól
A soha vissza nem térő alkalom! Egy Gálffi László-interjú meghatározó élmény, különösen ha az újságíró a rajongója. Annyira zavarba jöttem a vele való találkozástól, hogy az előre átgondolt témák alig jutottak eszembe. Zsebre vágott. A Prima Primissima díjra jelölt színművész ma hetvenéves. Sármja, őszintesége és éles humora mit sem változott az évek során.
„Kit érdekel Londonban a magyar kortárs művészet? Szerencsére nagyon sokakat!” – Beszélgetés Kováts Dávid galériatulajdonossal
Kováts Dávid galériatulajdonos több mint egy éve nyitotta meg a galériáját Londonban, ahol magyar és kelet-európai kortárs művészeket mutat be. Hogyan állja meg a helyét a magyar képzőművészet az Egyesült Királyságban?
„Az átmenetek termékeny, inspiráló állapotok” – Interjú Győrfi Kata költő-drámaíróval
Győrfi Kata folyamatosan kérdez és mindent megkérdőjelez. Gondolkodik, agyal, pörög – néha túlságosan is. Azt mondja, az otthonérzet képlékeny, ő útközben van otthon. Gyakran költözik. Minden város alakít rajta, mint az átmenetei is, amelyekből építkezik.
„A tematika adott volt: vidéken élők történetei a gyerekektől az idősekig” – Kiss Ottó költővel beszélgettünk
Nemrég jelent meg a József Attila-díjas Kiss Ottó A kék oroszlán bezár című, válogatott novellákat is tartalmazó kötete. A számos rangos díjjal kitüntetett gyerekkönyv mellett Kiss Ottó felnőtteknek is ír, novellái a kortárs magyar irodalom kiemelkedő alkotásai. Ezúttal az elbeszélésekről beszélgetünk vele, azaz újra kinyitottuk a Kék Oroszlánt.
„Sosem éreztem hátrányát, hogy vidéki városban nevelkedtem” – Rácz Rita a hivatás öröklődéséről
Rácz Ritának, a Magyar Állami Operaház kamaraénekesi címmel elismert magánénekesének a vérében van a szakma, hiszen színházi dinasztiába született. Nyolc esztendősen édesanyja, Fekete Gizi társaságában lépett először színpadra. A Tisza-parti Nemzeti Színház örökös tagja ezekben a napokban Örkény Macskajátékának Orbánnéját alakítja. Rita édesapja, Rácz Tibor is a szegedi társulat jeles alakja.
Az okostelefonok megszüntették a csendet – Vecsei H. Miklós Semmelweis szerepéről, függőségről és árulásról
Színház, zene, költészet, irodalom, film, POKET könyvsorozat és közösségépítés – csak néhány terület, amelyeken Vecsei H. Miklós alkot. A 30 éves, rendkívül sokoldalú, Junior Prima-díjas színművész az Előadóművészi Jogvédő Irodának (EJI) adott interjút.