interjú
Kontrasztok − Polgár Csaba Az ezred lányáról mesélt
Utoljára száztíz éve szerepelt az Opera műsorán Donizetti Az ezred lánya című vígoperája, amit januárban Polgár Csaba állít színpadra. A színházi és filmes körökben is jegyzett művésznek ez az első operarendezése.
„Azok a gondolkodásmódok, amelyek elvezettek a klímaválsághoz, a megoldásnak is akadályai”
Nem kell ahhoz klímakutatónak lennünk, hogy mélységesen aggódjunk a bolygónk és az emberiség jövője miatt. Süveges Rita nemcsak festményeivel, művészi tevékenységével, hanem közösségépítéssel és tudásátadással is igyekszik csökkenteni az ökoszorongását. A Derkovits-ösztöndíjas festővel beszélgettünk.
„Iróniámat anyámtól örököltem, ő pedig az apjától, Molnár Ferenctől” – Sárközi Mátyással beszélgettünk
A Kossuth-díjas író a Budapesten és Dél-Franciaországban töltött nyár után ősztől hampsteadi otthonában tartózkodik. Most is alkot, az előző század legnagyobb íróinak sorsa foglalkoztatja. Sárközi Mátyással, a nyugati magyar emigráció egyik utolsó mohikánjával az emigránssorsról, valamint prózaírói, kritikai, publicisztikai életművéről beszélgettünk.
„Minden áldott nap megírtam egy dalszöveget” – Interjú Müller Péter Sziámival
A „nagy alapító” Diákszigetet, operafesztivált és dalműhelyt egyaránt létrehozott már. Volt tanár, zenebohóc, könyvtáros, film- és színházi rendező, hangmérnök, rocker és fizetés nélküli stratégiai igazgató az Operaházban, kis híján steward a Malév valamelyik járatán. A napokban hetvenéves lett, négyszeres nagyapa. Müller Péter Sziámival beszélgettünk.
„A szellemesség számított” – Mészáros Ákos a Ludas Matyi nagy korszakáról
Alig-alig értjük már azt a világot: Hofi, a Rádiókabaré vagy a tévé bohózatainak elképesztő népszerűségét. A humor akkori kivételes, felszabadító erejét és pontos jelentését, „sorok közötti üzeneteit”, művelőinek pozícióját. Mészáros Ákost, a profi lapkészítőt, a Ludas Matyi egykori munkatársát kértük múltidézésre, titokfejtésre.
Pénteki kultúrrandi a Pandóra Projekttel
A Pandóra Projektet 2021 elején alapította Major Dóra és Végh Janka Zsuzsanna, akik indie-folkként definiált hangzásukat vidékről érkezve Budapesten találták meg. Az azóta zenekarrá kiegészült formáció idén rengeteg helyen megfordult, többek között a Gozsdu udvarban, az A38 Hajón és a Művészetek Völgyében is.
Operavita: interjú Ókovács Szilveszterrel, az Operaház főigazgatójával
Az Opera január végéig ad lehetőséget az énekeseknek az intézménnyel kötött szerződéseik felbontására, utána viszont próbanapokon nem enged el senkit. Ókovács Szilveszter szerint „megint elállnak az útból”. Felelősséget kell-e vállalnia a fővárosi intézmény vezetőjének a vidéki operajátszásért, és kell-e egyeztetni velük egy őket érintő stratégiai tervezetről? Ezekről a kérdésekről is szót ejtettünk.
Az újjáteremtés esélye – Beszélgetés Rofusz Ferenc rajzfilmrendezővel
Rofusz Ferenccel néhány éve találkoztam először, amikor – véletlen szerencse folytán – egy szűk társaságban a Pannónia Filmstúdió egyik vetítőjében nézhettem meg az akkor frissen elkészült alkotását, Az utolsó vacsorát. Lenyűgözött a film aprólékosan átgondolt képi világa, a gyönyörűen kidolgozott animációk, amelyek életet leheltek a művészettörténet-könyvek lapjain agyonkoptatott képbe.
„Azt csinálom, amit nem tudok nem csinálni” – Beszélgetés Szabó Dániel Ferenccel
A jazzdobos-zeneszerző idén alapította meg saját zenekarát, dobol a Mörkben és több más formációban is, nemrég nyerte el a Lakatos Ablakos Dezső-ösztöndíjat, és a Müpa zeneműpályázatán is díjazták. Sok mindenből tud ihletet meríteni, legyen az kávézóban üvöltő popzene, egy illat vagy egy utcakép. Szerinte a zenéléshez nemcsak képzettség, hanem egy kis elmebaj is kell…
A Táncszínházban az a legjobb, hogy van
Fiatal felnőtt korba lépett a tánc fellegvára. A Nemzeti Táncszínház húsz évvel ezelőtt az egykori Várszínházban nyitotta meg kapuit, és az elmúlt két évtized alatt a szakma legjelentősebb befogadóhelye lett. A ház történetéről, ünnepeiről Ertl Péter igazgató és Hóbor Helga kommunikációs vezető meséltek.
Zoób Kati: Hadvezér is tudnék lenni, vagy asztalos
„Mérhetetlen inspirációs tárház a világ, amire nagyon-nagyon nyitott vagyok, és remélem, ez így is maradhat” – mondja Zoób Kati divattervező, aki családi mintákról, tűzifából kifűrészelt talpformáról és a játéktervezéstől az haute couture világáig vezető útról is mesélt.
„Megszállott fogyasztója vagyok a magyar krónikáknak és emlékiratoknak” – Interjú Gyöngyössy János történeti grafikussal
A várak titokzatos világa már gyermekkorában magával ragadta, de azt nem sejtette, hogy egyszer majd képregényt szerkeszt a krónikák és emlékiratok izgalmas történeteiből. Gyöngyössy Jánost, a homoródkeményfalvi „mérnök urat” már a rendszerváltás idején a székelyföldi erődített templomok és várak egyik legavatottabb szakértőjének tartották, kutatói és grafikai munkásságát a történész szakma is elismeri. Hogyan vezetett az út a bástyás várfalaktól a történelmi képregényig? Erről beszélgettünk vele.
Vissza a négynegyedhez − interjú az Amoeba vezetőjével, Sabák Péterrel
Az Amoeba zenekar 2015-ben megjelent debütáló nagylemeze után decemberben adta közre második albumát /ˈdɪskəʊ/ címmel. A zenekar vezetőjével, Sabák Péterrel beszélgettünk az új anyag stílusbéli fordulatáról, külföldi tervekről és arról, hogy a Keep The Funk Alive vendégkavalkádja után végül hogyan maradt ő az egyedüli énekes szerepében.
„Szeretettel álljatok szóba egymással akkor is, ha ellenkező véleményen vagytok!” – Novák Tatával beszélgettünk
Kilencvenévnyi tömény élettapasztalat, bölcsesség és több emberöltőnyi fantasztikus szakmai pályafutás – Novák Ferenc, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas koreográfus, rendező a „nagy nemzedék” ma is aktív doyenje, akinek egyéniségét elsősorban munkáiból ismerjük. Kevésbé köztudott, milyen út vezetett a kivételes tehetségű, erdélyi örmény gyökerekkel is rendelkező fiatalember életében a tánchoz, honnan származnak karakteres vonásai és minek köszönheti, hogy ma is a legnagyobbak keresik fel, hogy tanácsot kérjenek tőle.
Pénteki kultúrrandi Gilányi Ritu cukrászalkotóval
Nagyjából másfél éve van a polcomon egy doboz mézeskalács. Már többször elképzeltem, milyen sorrendben enném meg őket, de nem visz rá a lélek, inkább gyönyörködöm bennük. Színesek, kedvesek és különlegesek, pont, mint az alkotójuk. Ne csüggedjen senki, aki a karácsonyi csodákról lemaradt, mert az év bármely szakában, bármilyen ünnepre találunk gyönyörű ehető ajándékot nála: Gilányi Ritával, azaz Rituval, a The Sugar Gallery alapítójával randiztunk a héten, akinek a multik világából a mesés süteményekhez vezetett az útja.
„Fontosak az efféle szertartások” – Galambos Erzsi karácsonya
Moszkvától Las Vegasig mindenhonnan hozott egy karácsonyfadíszt. A decemberben 90. születésnapját ünneplő színművésszel szívmelengető ünnepi pillanatokról, másnap reggeli töltött káposztáról és a legkedvesebb ajándékáról is beszélgettünk.