Kazinczy Műhely
Élt, él, élni fog – Mi az?
Valószínűleg többen kapásból rávágták a fenti kérdésre a választ, majd néhány (tized)másodperccel később arra gondoltak, hogy nem, ő mégsem lehet. Már csak azért sem, mert a kérdés nem „ki”, hanem „mi”.
A tájnyelvek költészete
December elseje 2020 óta a magyar nyelvjárások napja. A PKÜ Kazinczy Műhelye ebből az alkalomból készített adást Ízes anyanyelvünk címmel – rájátszva az édes anyanyelvünk szókapcsolatra.
Egy szó, mint száz – Embersétáltató boldogságmenedzser
Aki kalapáccsal jár a kezében, mindenütt beveretlen szeget lát. Ez a kedvenc közmondásom, és egyben az újszógyűjtő munkám alapját is ez adja.
Nyelvében él ma is – Színházi kifejezésformák határozzák meg idén a magyar nyelv hetét
Különleges téma egy nagy hagyományú rendezvényen: a színház nyelve kerül középpontba idén a PKÜ Kazinczy Műhelye, valamint a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága közös rendezvényén a magyar nyelv hetén.
Nyelvi tévhitek: És ha kötőszóval kezdünk mondatot?
A kötőszavak azért vannak, hogy összekössenek nyelvi egységeket: szavakat, mondatrészeket, tagmondatokat. És bizony mondatokat is! Sokan persze a fogalmazás „pongyolaságának” tekintik mondatkezdő helyzetben a kötőszókat. Írásjel után, mondat elején áll egy kötőszó? És ez így helyes? Na ne már…
Nyelvműhely: akinek nótája nincsen, annak szíve sincs?
Hiába az értelmiségi fanyalgás, a magyar nóta nemrég hungarikummá minősült. E témában a nagyobb nyelvészeti-stilisztikai kutatások mégis hiányoznak. Vajon ez abból adódik, hogy a bölcsészek rangon alulinak tartják a témát? Pedig nincs olyan terület, amelyhez csak kesztyűs kézzel nyúlhatnánk: a nyelvész górcső alá veszi a slágerszövegeket, a közhelyeket, a politikai lózungokat is. Miért lenne kivétel a nóta?
Egy szó, mint száz ‒ Bittarisznya, bitbatár, pendrájv
A szómagyarító honlap immár 11 éve működik, és eddig 15 717 magyarítás érkezett 13 439 idegen szóra. A kezdeményezés hazánkban egyedi és igen népszerű. Hogy miért? Nos azért, mert ha megkérdezünk egy átlag nyelvhasználót, hogy mit tart napjainkban a legnagyobb nyelvművelő feladatnak, akkor nagy valószínűséggel százból kilencven azt fogja válaszolni, hogy az idegen szavak elleni küzdelmet.
Nyelvi tévhitek: Kati és az orrfúvászati négyzetrongy
A nyelvi tévhitek olykor jópofa és hitelesnek tűnő eredettörténetekben öltenek testet. A közszájon forgó magyarázatok azonban sokszor csupán egy azonosíthatatlan kreatív elme találmányai. Az igaznak vélt gondolatok hangzatosságuk miatt gyorsan terjednek, forrásukat senki sem kutatja ki, és éppen emiatt makacsul tartják magukat. Ez a helyzet Katival és az orrfúvászati négyzetronggyal is.
Élő magyarórával egybekötött könyvbemutató
December 10-én, pénteken a Petőfi Irodalmi Múzeumban mutatták be a Jelentés a magyar nyelvről 2016–2020 című könyvet, amelynek célja, hogy ötévente elemezze és összegezze a magyar nyelv változásait.
Vigasz az éjszakában – ilyen volt a 22. Kárpát-medencei (II. online) Kossuth-szónokverseny
A Petőfi Kulturális Ügynökség Kazinczy Műhelye és az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszéke közösen szervezte meg 2021. november 12–13-án a 22. Kárpát-medencei Kossuth-szónokversenyt és az ahhoz kapcsolódó retorikai konferenciát, melynek témája az interperszonális retorika (disputa, vita) volt.
Egy szó, mint száz − polgárdurrantó dolgozatok
Vajon hogy néz egy félfenekű, strázsátos vénasszony? Mi a jellemzője egy polgárdurrantó műnek? És ki volt a rügyező költő? A kérdésekre a diákok dolgozataiból kigyűjtött, sikertelenül megfogalmazott mondatok adják meg a választ.
„Mit szólna ehhez Desiré?"
Kosztolányi Dezső Nyelv és lélek című kötete az anyanyelvhez való sorsszerű kötődésről, a magyar nyelv birtoklásának katartikus élményéről, korának hétköznapi vagy bizarr nyelvi jelenségeiről tartalmaz szellemes, szórakoztató, bár több esetben tudományosan megkérdőjelezhető esszéket. Vajon milyen nyelvi jelenségek foglalkoztatnák ma, a XXI. század első évtizedeiben?
Nyelvi tévhitek: Alanyi jogon
Ez nekem túl elvont! – hangzik el az ember szájából akkor, ha egy ügyet, problémát nagy erőfeszítésünkbe kerül megoldani, megérteni. Ilyenkor valójában referenciahiányban szenvedünk: tárgyi tudás híján nem feltétlenül tudjuk összekapcsolni az összetartozó fogalmakat, viszonyokat, és minden erőfeszítésünk ellenére a siker távolinak tűnhet. A nyelv is szolgáltat példát olyan esetekre, amelyekben – gyakorlat és elemzés ide vagy oda – elvontabb jelentésekkel találkozunk.
Egy szó, mint száz – Mi köze a tutyimutyinak a mutyihoz?
Bizonyára sokan ismerik Móra Ferenc saját gyermekkorát felidéző történetét, amikor könyves- és mézeskalácsboltosnak adják a szülei. Újdonsült eladóként azonban felsül, mivel beleszeret a Csontos Szigfrid című könyvbe, azt olvassa árusítás közben, és amikor azt valaki meg akarja venni, arra kéri, vigyen el inkább ingyen egy mézeskalácsot. Több sem kellett a „pulyaseregnek”, mentek is csőstül, s kimondták a bűvös szót: Csontos Szigfrid, és már vitték is a potyamézeskalácsot.
Nyelvi tévhitek: Alanyi jogon
A legtöbben fellélegeznek a középiskola után: soha többé nyelvtan! Akadnak persze azért olyan elvetemültek, akik mélyebbre ássák magukat abban, ami sokak számára – sajnos – unalmas. Pedig bizony a nyelvtanban benne van minden, amit tudni kell a világról, épp ezért megjelenik benne a félreértés is – például az alany kapcsán.
Szép, igaz és jó – Magyartanárok Kazinczy földjén
Magyartanárok tábora… Te jó ég, mit csinálnak ott? Nyelvtanoznak egész nap? Vagy verset elemeznek? – kérdezheti az, aki először hall a Magyaróra táborról, amelyet idén a Kazinczy Műhely programigazgatósága rendezett meg. A 2011-ben anyanyelvi juniálisként induló, majd 2014-től nyelvésztáborként folytatódó rendezvény 2021-ben új tartalmakkal született újjá.