költészet
„Régebben a Csönd Hercege volt a becenevem” – Interjú Vjacseszlav Butuszovval
Vjacseszlav Butuszov, a Nautilus Pompilius zenekar frontembere Oroszország egyik legismertebb rockzenésze, igazi legenda. Kevesen tudják, de zenekara első és egyben legnépszerűbb lemezének dalszövegeit magyar költők, Ady Endre, Szabó Lőrinc verseire komponálta. Erről is beszélt a moszkvai Liszt Intézet munkatársának adott interjújában.
„Belefáradtam a fellengzős nagyotmondásba” – Jenei Gyula költővel beszélgettünk
„Rájöttem arra, amit elvileg korábban is tudhattam, hogy egy lírikus igazából saját magából, az emlékeiből, hangulataiból, érzéseiből, gondolataiból tud dolgozni” – mondta a Kultúra.hu-nak Jenei Gyula költő. Az Eső folyóirat főszerkesztőjével epikus mozzanatokról és töredelmes vallomásokról is beszélgettünk.
„Azt keresem, amiért lelkesedni lehet” – Fenyvesi Orsolya költővel beszélgettünk
„Az Ősvarázserdő főhőse bénító szomorúságban és a mindent összekuszáló kétségbeesés közepette keresi a békét, a nyugalmat. Meg azt, hogyan éljünk együtt az érzéseinkkel, miként szemléljük azokat elfogadással” – mondta a Kultúra.hu-nak a kötet szerzője, Fenyvesi Orsolya. Vele beszélgettünk.
Egy véget nem érő folyamat – Interjú Fekete Richárd költővel
Az 1986-ban Pécsen született Fekete Richárd sok szálon kötődik az irodalmi élethez. Szerkesztőként a Jelenkor folyóirat online csapatát erősíti, továbbá tanítja és műveli is a kortárs lírát. Harmadik, Módosítás című verseskötete a napokban jelent meg. Jelenleg az Oláh János szerkesztői ösztöndíj kedvezményezettje. Pályakezdéséről, sokrétű munkásságáról kérdeztük.
Szavak és dallamok szolgálatában – Interjú Keleti Andrással, az Eleven Költők Társasága tagjával
Vegyünk néhány tehetséges, elhivatott alkotót, akik otthonosan és örömmel mozognak a zene és az irodalom világában. Adjunk hozzá pár jó ötletet és az egyik legfontosabb hozzávalót: egy célkitűzést, amely nem kevesebb annál, mint hogy minél több ember kóstoljon bele a kortárs költészetbe. A végeredmény magáért beszél: fülbemászó dallamok, dúdolható, énekelhető versek. Az Eleven Költők Társasága egyik tagjával, Keleti Andrással beszélgettünk.
„Az első ünnep egyedül” – Fekete Richárd Módosítás című kötetéről
A 36 éves Fekete Richárd ritkán megszólaló költő. A Scolar Kiadónál idén megjelent harmadik, Módosítás című kötete olyan témát állít a középpontba, ami a hétköznapi élet egyik legnagyobb drámáját eleveníti meg.
„A mindenség működik tovább” – Fekete Vince költővel beszélgettünk
Fekete Vince Halálgyakorlatok című kötetében több gyásztörténet és figura van, akik a demencia más-más fázisában vannak. A szerző meg akarta élni őket, a sorsukat, a lényüket. Hogy ilyen módon szembesülhessen mindazzal, amivel ők szembesülnek. „A halál egyik legsunyibb formája, a felejtés ellen kellett tennem – értük – valamit.” Interjú.
A politikai csatákat ugyanúgy megvívják az irodalom „harcmezején” is
„Az irodalom segít jobb emberré válnunk” – ezt vallja Pankhuri Sinha, az indai származású író és költőnő, aki nemrég a Magyar Írórezidencia pécsi vendége volt. Méhes Károly beszélgetett vele az 1749.hu oldalán.
„A vers olvas bennünket” – Kovács Ida irodalmi muzeológus a ma is élő József Attiláról
József Attila szerelmei: hogyan lehet egy efféle témáról egyszerre érdekesen, igényesen és ízlésesen beszélni? Másrészt milyen haszon remélhető tőle, és hogyan része az irodalomtörténetnek? Mi kell továbbá ahhoz, hogy a költőt itt és most élőnek, verseit pedig hozzánk szólónak érezhessük?
Ismét verseket hallgathatunk a vonatra várva
Szombattól ismét versek szólnak a Balaton-menti vasútállomásokon. A Balatonalmádi Aranyhíd Polgári Egyesület Vers a peronon című kezdeményezése keretében magyar költők műveit színművészek előadásában élvezhetik az utazók.
„A költészet számomra csúcstámadás, a bukás megkísértése” – Beszélgetés Fehér Renátó költővel
„A kaparás, a kiradírozás fontos poétikai eszköze a kötetnek” – mondja Fehér Renátó a nemrégiben megjelent Torkolatcsönd című kötetéről. A költővel egyebek mellett arról is beszélgettünk, hogy az irodalmat miért tekinti idegen nyelvnek.
A hetedik író – Király Farkas az irodalom vonzásáról
Király Farkas dolgozott ipari alpinistaként, szedőként, és ezerszámra gyártott bizsukat is. Miként került aztán az irodalom közelébe, és hogyan lett családjából ő a hetedik, akinek szépirodalmi kötete jelent meg? Erről is beszélgettünk vele.
A megtalált versnyelv – Interjú Mezei Gáborral
Mezei Gábor közelmúltban megjelent, száraztenger című kötetével beírta magát a jelentős kortárs költők névsorába. A friss Móricz Zsigmond-ösztöndíjas lírikust pályakezdéséről, irodalmi elődeiről, versálmairól, terveiről faggattuk.
Lukács Flóra kapta idén a Makói Medáliák díjat
Egy sanghaji hotel teraszán című verseskönyvéért Lukács Flóra kapta idén a Makó önkormányzata által elsőkötetes költők számára alapított Makói Medáliák díjat. Az elismerést hétfőn adta át Farkas Éva Erzsébet polgármester.
Hiánypótló együttműködés: írók és kutatók párbeszéde a természetről
2021 nyarán a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) együttműködésre lépett az Ökológiai Kutatóközponttal, melynek egyik intézménye a méltán népszerű és elismert Nemzeti Botanikus Kert. De vajon mi a közös a két intézményben, milyen területen tudnak együttműködni, és hogy született meg az idei első, közös rendezvény? Az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatójával, Garamszegi László Zsolttal beszélgetett Cseri Anna Flóra.
Székelyhidi Zsolt kortárs költőkről készült fotóiból nyílik kiállítás
Költők címmel nyílik kiállítás a XV. kerületi Csokonai Művelődési és Rendezvény Házban, valamint a XV. kerületi polgármesteri hivatal parkolójában április 11-én.