kultúrtörténet

A Szent Korona a föld alatt, bunkerben és hordóban

A magyar Szent Korona, az államiság és a függetlenség szimbóluma az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején, majd később is drámai viszontagságokon ment keresztül.

Vándorkönyvkötő-családból jött, nyomdászdinasztiát alapított

Még nevük is a tót lakosság becéző „knyihár” (könyvkötő) megszólításából alakult Kner családnévvé.

Komjáthy György az életét köszönheti a rádiónak

A szocializmus évtizedeiben a támogatott és a tűrt kategória határmezsgyéjén egyensúlyozott, de nem volt „szelep” – egyebek mellett erről beszélt a Rádió 100 podcastsorozat ötödik adásában Komjáthy György.

Ma van Nagyboldogasszony napja

Szűz Mária mennybevételére emlékeznek ma a katolikus hívek világszerte, de a Kárpát-medencében különleges jelentősége van e napnak.

A zománctáblák aranykorában még táblarazzia is volt

A zománcozott reklámtáblákban többek között az volt a jó, hogy a plakátokkal ellentétben nem mosta el őket az eső, és úgy tűnik, a történelem sem.

Drakula magyar gyökerei tagadhatatlanok

Az 1990-ben megjelent első magyar Drakula-könyv olyan sikert aratott, hogy cancel culture indult ellene - a művet kivették az MNMKK OSZK állományából.

A hollywoodi akcióhős karcsúsító fűzőben látogatott Budapestre

Ki volt ő? Kiderül a Nemzeti Filmintézet Régi idők híradói sorozatának augusztusi epizódjából.

Kísérletet tettem az Ön sósborszeszével, s a siker minden várakozásomat felülmúlta

A 19. század végi Magyarország egyik sikertörténete a Brázay Kálmán által megalkotott sósborszesz, amely több mint száz éven át a hazai háztartások nélkülözhetetlen gyógyító-frissítő készítménye volt.

Felújítják a római gladiátoriskolát

Hamarosan elkezdődik a római Colosseum melletti Ludus Magnus, a négy ismert gladiátoriskola legnagyobbikának a felújítása.

Brigitte Bardot bikinije és a Nirvana-póló generációs útjelzők

Hogyan függ össze az öltözködés a gazdasági válsággal, a politikai irányzatokkal vagy a rock and roll életérzéssel?

Szerzetesek a tudomány szolgálatában

Szerzetesek és az Akadémia címmel rendez konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Könyvtörténeti Munkabizottsága május 27-én Zircen, az MNMKK OSZK Ciszterci Műemlékkönyvtárban. A konferencia a szerzetesrendek által a magyar tudományos életben végzett munka bemutatásával tiszteleg az alapításának kétszázadik évfordulóját ünneplő MTA előtt.

Mikor került a locsolóversekbe a Ferrari, a Domestos, a traktor és az SMS?

Hányféle módon lehet locsolni? Kultúrtörténeti kalandozás és különös locsolóversek gyűjteménye.

Az emberáldozatoktól a vadászrítusokig

Az áldozatok kultúrtörténete a gyerekek feláldozásától a házak alapjaiban elhelyezett kakascsontokton keresztül a leölt bálnát békíteni akaró vadászrítusokig.

Kőrösi Csoma Sándor az őshazát kereste, de egészen mást talált

Tizenhárom nyelven tudott tökéletesen. Székelyföldről indulva bejárta Ázsiát, összeállította a világ első tibeti–angol szótárát, és megalapította a tibetológia tudományát. Utazásai mellett arra is kitérünk, hogyan ápolják emlékét és segítik a tibetiek mindennapjait elhivatott mai magyarok.

Laborfalvi Róza bántalmazott gyerekből femme fatale, dívából mesterszakács lett

A femme fatale, aki reggel tehenet fej és úgy főz kávét, mint Budán senki. Hogy talált a színház után új szenvedélyre a konyhában? Jókainé Laborfalvi Róza 208 éve született.

Személyes történeteimen keresztül kötődöm a városhoz

Várostörténeti sétáin Görbe Márk ráébreszt bennünket Budapest szépségeire, és megmutatja azt is, hogy személyes emlékeinken keresztül kötődünk mi is a terekhez.