kultúrtörténet
Ma van Nagyboldogasszony napja
Szűz Mária mennybevételére emlékeznek ma a katolikus hívek világszerte, de a Kárpát-medencében különleges jelentősége van e napnak.
A zománctáblák aranykorában még táblarazzia is volt
A zománcozott reklámtáblákban többek között az volt a jó, hogy a plakátokkal ellentétben nem mosta el őket az eső, és úgy tűnik, a történelem sem.
Drakula magyar gyökerei tagadhatatlanok
Az 1990-ben megjelent első magyar Drakula-könyv olyan sikert aratott, hogy cancel culture indult ellene - a művet kivették az MNMKK OSZK állományából.
A hollywoodi akcióhős karcsúsító fűzőben látogatott Budapestre
Ki volt ő? Kiderül a Nemzeti Filmintézet Régi idők híradói sorozatának augusztusi epizódjából.
Kísérletet tettem az Ön sósborszeszével, s a siker minden várakozásomat felülmúlta
A 19. század végi Magyarország egyik sikertörténete a Brázay Kálmán által megalkotott sósborszesz, amely több mint száz éven át a hazai háztartások nélkülözhetetlen gyógyító-frissítő készítménye volt.
Felújítják a római gladiátoriskolát
Hamarosan elkezdődik a római Colosseum melletti Ludus Magnus, a négy ismert gladiátoriskola legnagyobbikának a felújítása.
Brigitte Bardot bikinije és a Nirvana-póló generációs útjelzők
Hogyan függ össze az öltözködés a gazdasági válsággal, a politikai irányzatokkal vagy a rock and roll életérzéssel?
Szerzetesek a tudomány szolgálatában
Szerzetesek és az Akadémia címmel rendez konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Könyvtörténeti Munkabizottsága május 27-én Zircen, az MNMKK OSZK Ciszterci Műemlékkönyvtárban. A konferencia a szerzetesrendek által a magyar tudományos életben végzett munka bemutatásával tiszteleg az alapításának kétszázadik évfordulóját ünneplő MTA előtt.
Mikor került a locsolóversekbe a Ferrari, a Domestos, a traktor és az SMS?
Hányféle módon lehet locsolni? Kultúrtörténeti kalandozás és különös locsolóversek gyűjteménye.
Az emberáldozatoktól a vadászrítusokig
Az áldozatok kultúrtörténete a gyerekek feláldozásától a házak alapjaiban elhelyezett kakascsontokton keresztül a leölt bálnát békíteni akaró vadászrítusokig.
Kőrösi Csoma Sándor az őshazát kereste, de egészen mást talált
Tizenhárom nyelven tudott tökéletesen. Székelyföldről indulva bejárta Ázsiát, összeállította a világ első tibeti–angol szótárát, és megalapította a tibetológia tudományát. Utazásai mellett arra is kitérünk, hogyan ápolják emlékét és segítik a tibetiek mindennapjait elhivatott mai magyarok.
Laborfalvi Róza bántalmazott gyerekből femme fatale, dívából mesterszakács lett
A femme fatale, aki reggel tehenet fej és úgy főz kávét, mint Budán senki. Hogy talált a színház után új szenvedélyre a konyhában? Jókainé Laborfalvi Róza 208 éve született.
Személyes történeteimen keresztül kötődöm a városhoz
Várostörténeti sétáin Görbe Márk ráébreszt bennünket Budapest szépségeire, és megmutatja azt is, hogy személyes emlékeinken keresztül kötődünk mi is a terekhez.
Fonográffal Székelyföldtől Somogyig
Európa első népdalgyűjtője, aki felvette az énekeket: Vikár Béla ma lenne százhatvanhat éves.
Hogy kerültek viaszból készült testrészek a templomokba?
A templomokban, kegyhelyeken elhelyezett offerekhez az a hiedelem fűződött, hogy az a beteg testrész, amelyet ábrázol, meggyógyul, annak az asszonynak pedig, aki viaszból készült pólyás babát visz az oltárra, gyermeke születik.
Kettős életet élt a Bori notesz őrzője
Titkos kommunista létére bejáratos volt a Horthy-rendszer elitjébe, kutató létére kutatóintézetet oszlatott fel. Ki volt az az ember, akire Radnóti a Bori notesz verseit bízta?