kultúrtörténet

Magyar márkák – 7 érdekesség az IBUSZ-ról

Magyarországon ma talán nincs is olyan ember, aki ne hallotta volna az IBUSZ nevét. De azt ki tudja például, hogy minek a rövidítése ez a betűszó? Alábbi írásunkból ez is kiderül.

Kis magyar mozitörténet – filmpaloták és kertmozik

Sorozatunk új részében arra az időszakra látogatunk vissza, amikor a film palotákba és a szabadtérre költözött.

Magyar márkák – 8 érdekesség a Corvin Áruházról

A Corvin Áruház a ’20-as, ’30-as évek plázája volt. Ez volt az első áruház Budapesten, ahol nemcsak vásárolni lehetett, hanem szórakozni is. Volt benne vendéglő, kávéház, menetjegyiroda és gyorsfényképészet is, divatbemutatókat és képzőművészeti kiállításokat rendeztek, a vásárlókat pedig délutánonként szalonzenével szórakoztatták.

De hol vannak a puttók?

A bírák és ügyészek kevéssé ismert lakótelepén jártunk Budapesten, a Sétaműhely A bírák este hazatérnek címmel szervezett várostörténeti sétáján.

5 izgalmas helyszín, ahova ingyen vonatozhatnak iskolások

Országszerte több tucat helyszínt – várat, múzeumot, irodalmi és történelmi emlékhelyet – látogathatnak meg vonattal ingyenes utazás igénybevételével az iskolások, pótolhatják a tavasszal elmaradt osztálykirándulásokat. Ezek közül az úticélok közül mutatunk be néhányat,

Ahol a rátóti csikótojás terem

A Muravidék és Vas megye kevésbé ismert kulturális értékei nyomába eredtünk. Az irodalom, a történelem, az épített és a szellemi kulturális örökség sok izgalmas felfedeznivalót tartogat.

Barangolás Nagyváradon

Hogy kerül egy barokk korabeli ajtó az élelmiszerboltba, egy zsinagóga pedig a második emeletre? Miért tűnt el az egykori Körös-parti műcsarnok, és mi köze van a finnországi lahti városházának egy nagyváradi bérházhoz? Az idén virtuálisan megtartott Szent László Napokon megtudhattuk.

5 izgalmas várostörténeti séta Budapesten

Ezerszer elmentél már mellette, de mégsem láttad: Budapest számtalan történetet és titkot őriz szinte minden sarkon. A várostörténeti séták célja felfedni fővárosunk rejtett titkait, legendáit, és kreatív eszközökkel bemutatni a sétálóknak a beszédes részleteket: a mesélő utcácskákat, házfalakat, kapualjakat, vagy akár ablaküvegeket. 5 sétát ajánlunk.

Kis magyar mozitörténet – így épültek az első mozik

Ezúttal a moziépítészet hajnalára, az első fővárosi filmszínházakba látogatunk vissza.

Iparművészet mesterfokon

Aki a dualizmus korában született épületeink szépségében gyönyörködött már, bizonyára felfigyelt egy-egy apró részletre, kilincsre, ablakra, erkélykorlátra, amely önmagában is műalkotás. Az üveg- és mozaikcsodák készítője, Róth Miksa és a csempék, tetőcserepek „felelőse,” Zsolnay Vilmos neve közismert, de sok más iparművész, mesterember is művészi fokon művelte szakmáját.

Megújul az árokaljai Bethlen-kastély

Megújul Erdély egyetlen mór-bizánci stílusú kastélya, a Beszterce-Naszód megyei Árokalján található Bethlen-kastély. A mintegy 2,5 millió eurós költségvetésből korszerűsített épületegyüttest a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) diákjai használhatják majd.

Hetven év, 240 millió utas

A repülés évezredek óta foglalkoztatja az emberiséget az ókori görögöktől Leonardo da Vincin át a Wright-testvérekig. Az idén hetvenéves ferihegyi repülőtér évfordulójára a Közlekedési Múzeum virtuális kiállítást tett hozzáférhetővé.

Goldziher Ignác, a modern kritikai iszlámkutatás egyik megalapozója

1850. június 22-én született Goldziher Ignác, a legnagyobb magyar orientalisták egyike, az iszlám jeles kutatója.

Régi idők nyaralói

Itt a nyár, egyre többet gondolunk a szabadtéri programokra, a pihenésre, sokan vágynak a nyaralóikba. Ez a vágy nem csupán a jelenkorra jellemező, már a 18-19. században épültek pihenésre szánt nyaralók, fürdők. Íme közülük néhány.

Kis magyar mozitörténet – csöngetős mozik és bajkeverő kalapok

Az első magyar filmalkotás és az első hazai vetítések után ezúttal Budapestet mint mozivárost és annak sajátságait vesszük górcső alá.

Mi lett volna, ha…? – trianoni kérdések

Ablonczy Balázs Ismeretlen Trianon című kötete rendhagyó módon nem politika- és diplomáciatörténeti sémákat követ, hanem az eseményeket új megvilágításba helyezve, elsősorban a társadalom egyes csoportjainak tapasztalataira, élményeire fókuszál.