MNMKK
Minivarázs a vetítőteremben
A Ráth-villa apró emeleti kiállítóterében 90 darab vetített ex libris látható Minivarázs – Kép és betű a szecessziós ex libriseken címmel.
Március 26-án történt
1926-ban ezen a napon született Kallós Zoltán kétszeres Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató, népzenegyűjtő, a Magyar Corvin-lánc tulajdonosa. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett néprajzkutató nagy szerepet játszott az erdélyi és magyarországi táncházmozgalom létrejöttében és elterjedésében, népzenei gyűjtőmunkája során mintegy tizenötezer dallamot jegyzett le, és számos hanghordozót (kazettát, CD-t) jelentetett meg.
Kalandos módon tért haza a Fejedelmek aranya
A Fejedelmek aranya – uralkodói reprezentáció Erdélyben című tárlat a Nemzeti Múzeumban látható.
Március 25-én történt
1926-ban ezen a napon született Papp László, vagy közismert nevén Papp Laci, háromszoros olimpiai bajnok ökölvívónk, aki 1948-ban a londoni, 1952-ben a helsinki és 1956-ban a melbourne-i ötkarikás játékokon nyert aranyérmet. Papp Lacit mindmáig az ökölvívás legnagyobbjai közt tartják számon világszerte. Angyalföldön szobrot állítottak neki és teret neveztek el róla, de Magyarország egyik legnagyobb zárt sportlétesítménye, a Papp László Budapest Sportaréna is az ő nevét viseli.
Március 24-én történt
1961-ben ezen a napon nyílt meg a Madách Színház a mai, Erzsébet körúti színházépületben, amely Kaufmann Oszkár tervei alapján épült az 1953-ban lebontott Royal Orfeum helyén. A nyitó előadás Bertolt Brecht A kaukázusi krétakör című drámája volt Ádám Ottó rendezésében, Psota Irénnel, Pécsi Sándorral, Gábor Miklóssal és Váradi Hédivel a főszerepben.
Ezek a prófétanők az élet kulcskérdéseire adnak pimasz válaszokat
Belestünk a sorsvető könyvecskébe, amelynek a sok használattól megkopott, csonka példányát jelenleg az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tára őrzi.
Két kiállítás kulisszatitkait is kifürkészhetjük a PIM Esti Extra tárlatvezetésén
Egyszerre két tárlatba, illetve létrejöttük kulisszatitkaiba nyerhetnek betekintést az érdeklődők március 26-án az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei és a Halálom esetén elégetendő! – Írói naplók című kiállításain induló PIM Esti Extra 2 in 1 tárlatvezetésen.
Március 23-án történt
„Hamvas Béla, a szerkesztő, a magyar irodalom különös alakja. Irodalom? Mindjárt itt baj van. A szépírók inkább tudósnak tartják, a tudósok azonban szépírónak. Az esszéisták filozófusnak mondják, a filozófusok esszéistának, a művészek inkább gondolkozónak, a gondolkozók inkább művésznek” – így jellemezte magát saját, Anthologia humana című kötetéről írt önrecenziójának-öninterjújának rövid részletében az 1897-ben ezen a napon született Hamvas Béla posztumusz Kossuth-díjas író, filozófus, esszéíró.
Táltosok lékelhették meg Bene vitéz koponyáját, de vajon miért?
A legelső emberi koponya, amely magyar múzeumba került, egy honfoglaló idős harcosé, akit a lelőhely után Bene vitézként emleget a történetírás.
Fotogramkészítés a Hiányzó tekintetben
A Kassák Múzeum Hiányzó tekintet – Révai Ilka elfeledett életműve című tárlata a 20. század első évtizedeinek ígéretes fotográfusa, Révai Ilka munkásságát mutatja be. Márciusban tárlatvezetés és fotóműhely kapcsolódik a kiállításhoz.
Ott ültek éjszakákon keresztül, ujjaikkal kócos hajukat cibálva
A később Amerikában is népszerűvé vált karikaturista, Major Henrik rajzait megőrző asztal kivételes és teljesen unikális műtárgy, amely megidézi a New York kávéház egykori hangulatát.
Ötven év után állítják ki Picasso és Kassák barátjának Esztergomra hagyott műveit
Vörös Béla (Béla Voros) szobrász, grafikus és iparművész teljes életművét mutatja be három kiállításon az esztergomi Balassa Bálint Múzeum.
Így éltek a magyar arisztokraták a 20. században
Hamarosan megjelenik az Arisztokrácia Magyarországon a 20. században – Kastélyok és mágnások című különleges fotóalbum második kötete.
Március 21-én történt
1887-ben ezen a napon született a magyar avantgárd atyja, Kassák Lajos, aki autodidakta módon sajátította el a versírást és a festészetet is. A művészetről úgy gondolta, az része a társadalomnak, nem kifejezője, ezért önálló tevékenységként kell megállnia a helyét a világban, nem pedig tükörként szolgálnia.
Szabad hangnemváltások a Petőfi Irodalmi Múzeumban
Háromrészes beszélgetéssorozatot indít az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum Nő – Férfi – Irodalom: Szabad hangnemváltások címmel március 26-án a múzeum Lotz-termében. A PIM DIA-beszélgetések sorozatának részeként megvalósuló, Takács Zsuzsa műveiről szóló beszélgetés résztvevői: Turi Tímea és Wirth Imre.
Március 20-án történt
Ma ünnepli 46. születésnapját Balog József Lajtha-, Liszt Ferenc- és Artisjus-díjas zongoraművész, akit Kokas Katalin brácsaművész ezekkel a szavakkal jellemzett: „Számára nincs hakni, lépjünk fel bár egy vidéki kisvárosban vagy valamely nemzetközi hírű koncertteremben, ugyanazzal az elmélyültséggel készül, mindig mindennek a végére jár.”