olvasósarok
Itt voltam köztetek – Oravecz Imre A megfelelő nap című kötetéről
A februárban 80. életévét betöltött Oravecz Imre tiszteletére nemrég polcokra került a költő-író eredetileg 2002-ben megjelent, A megfelelő nap című verseskönyve átdolgozott, javított kiadásban. A kötet sajátos tömörséggel, természetközeli életképekben elmélkedik életről és halálról.
A bércre esett fa – Bölöni Farkas Sándor életregénye
A reformkori útinaplóíró, Bölöni Farkas Sándor életéről Mikó Imre, az 1911-ben Bánffyhunyadon született és 1977-ben Kolozsváron elhunyt író és kisebbségi jogvédő hiánypótló könyvét olvastuk, amely az unitárius egyház gondozásában látott napvilágot.
Halott föld ez – Shrek Tímea kárpátaljai író első kötetéről
Shrek Tímea beregszászi írónő első novellagyűjteménye a pandémia kitörése előtt jelent meg. A járványt gazdasági válság és háború követte, Kárpátalja sorsa nem könnyebbedik, és mi aggódva olvassuk, miket írtak és írnak nekünk a határ túloldaláról.
A stílusparódia újrafelfedezése – Gál János Az eltűnt hírnév nyomában című kötetéről
Gál János debütáló kötetében pellengérre állítja az irodalom valamennyi szereplőjét, a korszakos költőktől kezdve a szerkesztőkön át egészen az olvasókig. A sajátos humorú, kortársaival szemben is kritikus szerző mindeközben a klasszikus versformák világában is otthonosan mozog.
Ki ölte meg…?
Decemberben jelent meg Aaron Blumm (Virág Gábor) Ki ölte meg a Török Zolit? című könyve.
Kivezetés a szépirodalomból – Lajta Erika könyve Szerdahelyi Istvánról
Lajta Erika az Esterházy könyvére való merész utalással a Kivezetés a szépirodalomból címet adta könyvének. Mire vállalkozott? A posztmodern irodalom elutasítására vagy meghaladására?
A csend legmélyén – Légrádi Gergely: Alkalomadtán
Tolsztoj műve, az Anna Karenina a következő, ismert tétellel kezdődik: „A boldog családok mind hasonlítanak egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az.” Légrádi Gergely új, Alkalomadtán című regénye Tolsztoj kezdőmondatának második felét illusztrálja.
„A legtöbb ember a lelke mélyén egészen tisztességes” – Rutger Bregman: Emberiség
Mint egy falat kenyér az éhezőnek, úgy kellett most nekem ez a könyv – ez a gondolat futott át az agyamon, miután befejeztem Rutger Bregman könyvét, az Emberiséget. Bár nem lettem tőle elvakult optimista – vagy akár „új realista”, mint amit a holland szerző propagál –, de talán kissé pozitívabb attitűddel tekintek az emberekre. Akik alapvetően jó szándékúak.
Máshogy gondolkodni nem kell félnetek – Böszörményi-Nagy Gergely: Nonkonform
Mesterséges intelligencia, digitális forradalom, túlnépesedés, klímakatasztrófa. Címszavak, amelyekkel naponta találkozunk. De valóban annyira progresszíven gondolkozunk róluk? Vagy valójában a konformizmus csapdájában, önálló vélemények nélkül vergődünk?
„Azok a legszebb dallamok, amik valamire hasonlítanak, de nem tudni, mire” – Az Öreg Bandáról
Zenéről, családról és Újhartyánról szól Kollár-Klemencz László Öreg Banda című regénye – első ránézésre. De szól még annyi minden másról is, amiért érdemes elolvasni. Könyvajánló.
Amikor egy költőnő elszabadul – Erlend Loe: Leltár
A norvég író legutóbbi, magyarul megjelent könyve egy idősödő költőnő ámokfutásáról szól, de főszereplője a kulturális élet bármely területén dolgozhatna. A dilettáns kritikusokkal és kiszámíthatatlan népszerűségi indexekkel súlyosbított, létbizonytalanságban tengődő értelmiségi lét sokak számára ismerős lehet.
„A gyorsabb vég megoldás lenne” – Jánoki-Kis Viktória elbeszélései
Jánoki-Kis Viktória Átlépsz velem a víz fölött című első kötete igazi meglepetés a kortárs témákat feldolgozó kisepika kedvelőinek. A negyvenéves szerző az építőmérnöki karrierjét adta fel az írás kedvéért, s ezt a döntését csak helyeselni tudjuk.
Örökös figyelem – Szabó T. Anna Vagyok című kötetéről
Szabó T. Anna idén kerek évfordulót ünnepel. Ez jó alkalom, hogy a költői életmű terméséből megjelentetett versgyűjteménnyel látleletet adjon a pálya állomásairól, a fejlődési ívekről.
Megyek meghalni hozzád – Nagy Zsuka valóságköltészete
A nyíregyházi Nagy Zsuka a lírikusi középnemzedék egyik legizgalmasabb képviselője. Pigment című, az Orpheusz Kiadónál megjelent kötetét olvastuk.
A magyar irodalom szabálytalan panoptikuma – László Ferenc Honi bestiáriumáról
Nem irodalomtörténeti munka, hanem „szenvedelmes” ismeretterjesztés László Ferenc új kötete, amely méltán és méltatlanul nem ismert vagy félreismert szerzők velős portréit tartalmazza.
A taxisok összeesküvése – Futaki Attila képregényalbumáról
A képregény műfajának eredetéről megoszlik a kutatók véleménye. Egyesek szerint már az őskori barlangrajzok is ennek a műfajnak a kezdetei voltak, ez azonban a kisebbségi vélemény.