recenzió
Feketén-fehéren – Lövétei Lázár László Feketemunka című kötetéről
Ahogy az előtte lévő generációkból Majoros Sándor vagy az utána jövőkből Nagy Koppány Zsolt, úgy most Lövétei Lázár László is megírta a maga vendégmunkáskötetét.
„Nem vagy lángoszlop, sem vádló maradvány” – Marcsák Gergely verseskötetéről
Marcsák Gergely, a pályája elején tartó fiatal költő önmeghatározása szerint kárpátaljai magyar. Kincseshalomon született 1990-ben, a verseket nemcsak írja, de énekli is. Ifjú kora ellenére máris számos irodalomszakmai elismeréssel büszkélkedhet, többek közt a Gérecz Attila-díjat és a Magyar PEN Club Khelidón-díját is megkapta.
Szakonyi Károly Francia tanya című kötetéről
Milyen lehet, ha 16 évesen, akaratod ellenére kiszakítanak az otthonodból az öcséddel együtt, hogy katonának vigyenek a háborúba? Kettőt sem pislogsz, és teljesen egyedül maradsz, mert a testvéredet is megölik. Majd a fronton találod magad, nem sokkal később pedig egy francia fogolytáborban.
Majoros Sándor: Az eperfa nyolcadik gyökere
Miként hatnak a történelmi sorsfordulók az egyén életére? Hogyan örökíthető át generációról generációra a félelem, a szorongás vagy akár az alkoholizmus? Mit okoznak az elfojtások, a rossz döntések, a ki nem beszélt családi történetek?
Bene Zoltán Áramszünet című könyvéről
Végítélet bízva bízással, avagy gondolkodom, tehát idealista vagyok.
A lehetséges világok legzordabbika – Bene Zoltán: Sarki fény
Az Isten, ítélet után Bene Zoltán új regényével látszólag visszatér az Áramszünet disztópikus sci-fikből merítő zsáneréhez. A Sarki fény azonban nem egy lehetséges jövőbe helyezett társadalomkritika, hanem elsősorban egy alternatív történelemre építő élettörténet-elbeszélés, amely a jelenben játszódik, de nem a mi jelenünk viszonyai között.
A nihil édessége – Hazai Attila: Szilvia szüzessége
A Szilvia szüzessége 28 novellát tartalmaz, és minden megtalálható benne, ami összetéveszthetetlenné teszi a Hazai-prózát.
A mozgás zenéje. Nagy Lea: Kőhullás
Bár Nagy Lea most megjelent második kötete gyorsan követte az elsőt, és megtart abból néhány bejáratott fogást, bővíti is a Légörvényben megtalált lírai nyelv hatómezejét. A Kőhullás darabjai a fizikai erők és mozgások változatos formáit kívánják megragadni, leginkább azokat, amelyeknek egyszerre koordinátorai és elszenvedői is a testek. Az emelkedés és a süllyedés, a megnövés és az összemenés, a szétszóratás és az összeállás motívuma uralja a kötet verseit, ezek az ellentétpárok pedig a táncban kapcsolódnak egymáshoz.
Önmagába zárt emléktárlat – Kürti László: Ahogy én öleltem
Kürti lírája nem vallomásos kitárulkozás: a megszólaló ugyanis pontosan tudja, hogy mennyit akar megmutatni saját magából.
Száraz György–Száraz Miklós György–Lettner Kriszta: Budapest
A tekintélyes album időtálló alkotásnak készült, és az is lett. 2018-ban jelentette meg a Helikon Kiadó, de mint Száraz Miklós György előszavából megtudjuk, az elődjét negyven évvel korábban édesapja, Száraz György Kossuth-díjas író, esszéista alkotta meg, ő pedig most csak kiegészítette az azóta történtekkel.