recenzió
Az elvesztett szőlőtábla összerakása – Zsille Gábor: Készülődés
Mire készülődik a költő a negyvenes évei végén? Zsille Gábor hatodik verseskötete címét fejtegetve okkal merülhet fel: meddig látni előre, s meddig hátra a közmondásos B oldalról, ahonnan – megint közmondásosan – messze már az indulás lendülete, de messze még a révbe érés nyugalma, biztonsága?
Nevet adok magányomnak
Egy kézen meg lehet számlálni, hogy az utóbbi harminc évben debütáló költők közül hányan tettek le az asztalra olyan erős, egységes, kiforrott verseskötetet, mint Bék Timur Aszterión című munkája.
Nálunk, Rodostóban – Szálinger Balázs Mikes Kelemen-verseiről
Világjárvány, önkéntes karanténok és lezárások idején Szálinger Mikes Kelemen alakjában talála meg a kényszeres emigráció és elzártság eminens figuráját.
Feketén-fehéren – Lövétei Lázár László Feketemunka című kötetéről
Ahogy az előtte lévő generációkból Majoros Sándor vagy az utána jövőkből Nagy Koppány Zsolt, úgy most Lövétei Lázár László is megírta a maga vendégmunkáskötetét.
„Nem vagy lángoszlop, sem vádló maradvány” – Marcsák Gergely verseskötetéről
Marcsák Gergely, a pályája elején tartó fiatal költő önmeghatározása szerint kárpátaljai magyar. Kincseshalomon született 1990-ben, a verseket nemcsak írja, de énekli is. Ifjú kora ellenére máris számos irodalomszakmai elismeréssel büszkélkedhet, többek közt a Gérecz Attila-díjat és a Magyar PEN Club Khelidón-díját is megkapta.
Szakonyi Károly Francia tanya című kötetéről
Milyen lehet, ha 16 évesen, akaratod ellenére kiszakítanak az otthonodból az öcséddel együtt, hogy katonának vigyenek a háborúba? Kettőt sem pislogsz, és teljesen egyedül maradsz, mert a testvéredet is megölik. Majd a fronton találod magad, nem sokkal később pedig egy francia fogolytáborban.
Majoros Sándor: Az eperfa nyolcadik gyökere
Miként hatnak a történelmi sorsfordulók az egyén életére? Hogyan örökíthető át generációról generációra a félelem, a szorongás vagy akár az alkoholizmus? Mit okoznak az elfojtások, a rossz döntések, a ki nem beszélt családi történetek?
Bene Zoltán Áramszünet című könyvéről
Végítélet bízva bízással, avagy gondolkodom, tehát idealista vagyok.
A lehetséges világok legzordabbika – Bene Zoltán: Sarki fény
Az Isten, ítélet után Bene Zoltán új regényével látszólag visszatér az Áramszünet disztópikus sci-fikből merítő zsáneréhez. A Sarki fény azonban nem egy lehetséges jövőbe helyezett társadalomkritika, hanem elsősorban egy alternatív történelemre építő élettörténet-elbeszélés, amely a jelenben játszódik, de nem a mi jelenünk viszonyai között.
A nihil édessége – Hazai Attila: Szilvia szüzessége
A Szilvia szüzessége 28 novellát tartalmaz, és minden megtalálható benne, ami összetéveszthetetlenné teszi a Hazai-prózát.
A mozgás zenéje. Nagy Lea: Kőhullás
Bár Nagy Lea most megjelent második kötete gyorsan követte az elsőt, és megtart abból néhány bejáratott fogást, bővíti is a Légörvényben megtalált lírai nyelv hatómezejét. A Kőhullás darabjai a fizikai erők és mozgások változatos formáit kívánják megragadni, leginkább azokat, amelyeknek egyszerre koordinátorai és elszenvedői is a testek. Az emelkedés és a süllyedés, a megnövés és az összemenés, a szétszóratás és az összeállás motívuma uralja a kötet verseit, ezek az ellentétpárok pedig a táncban kapcsolódnak egymáshoz.
Önmagába zárt emléktárlat – Kürti László: Ahogy én öleltem
Kürti lírája nem vallomásos kitárulkozás: a megszólaló ugyanis pontosan tudja, hogy mennyit akar megmutatni saját magából.
Száraz György–Száraz Miklós György–Lettner Kriszta: Budapest
A tekintélyes album időtálló alkotásnak készült, és az is lett. 2018-ban jelentette meg a Helikon Kiadó, de mint Száraz Miklós György előszavából megtudjuk, az elődjét negyven évvel korábban édesapja, Száraz György Kossuth-díjas író, esszéista alkotta meg, ő pedig most csak kiegészítette az azóta történtekkel.