Széchenyi István
Április 8-án történt
„Ha valaki éltében ürességet talál, órái hasztalanul s unalommal folynak, s ő nemigen érti s tudja: mire való, mért van s mért él? Bizonyára elfelejté vagy soha eszébe sem juta, hogy van hazája. Nem öli az unalom, kevés lesz annak a huszonnégy óra, s nem untatja azt a kora nyári hajnaltámadat, ki honja ügyében fáradoz. A legszentebb kötelesség teljesítésének érzése tölti be az élet minden helyezetiben édes megelégedéssel a hív hazafit, legyen herceg, legyen zsellér!” – fogalmazta az 1860. április 8-án elhunyt Széchenyi István, „a legnagyobb magyar”.
Habsburgnak született, de magyarként halt meg a „kis Rákócziként” is emlegetett József nádor
Kétszázötven éve, 1776. március 9-én született József nádor, „a legmagyarabb Habsburg”, akit a bécsi udvarban csak „kis Rákócziként” emlegettek és akinek fontos szerepe volt többek között az Országos Széchényi Könyvtár létrehozásában, a gellérthegyi csillagvizsgáló építésében, a Ludovika megalapításában, a Városliget és a Margit-sziget parkosításában.
A reálpolitikus, akit „a haza bölcsének” és a „nemzet prókátorának” is neveztek
„Kockáztathatunk mindent a hazáért, de a hazát kockáztatnunk nem szabad” – vallotta a százötven éve, 1876. január 28-án elhunyt Deák Ferenc, a 19. század egyik legnagyobb magyar politikusa, az osztrák–magyar kiegyezés egyik létrehozója, „a haza bölcse”.
Isten éltesse a Lánchidat!
„Nézz le a Lánchídról a vén Dunára, nézd meg a vén folyót, megvan-e még” – énekli Cseh Tamás a Lánchíd című dalában, mintegy leltárt készítve, mi maradt meg, és mi veszett el.
Kis ország, nagy szellemek – a Magyar Tudomány Éve
Kétszáz éve, 1825. november 3-án ajánlotta fel Széchenyi István egyévi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság megalapítására, amelyből később megszületett a Magyar Tudományos Akadémia, és vele együtt egy olyan szellemi örökség, amely máig meghatározza Magyarország helyét a világ tudományos térképén. A jubileum alkalmából Magyarország 2025/2026-ot a Magyar Tudomány Éveként ünnepli, november 3-át pedig a Magyar Tudomány Ünnepeként tartja számon.
Kettőszáz éves a Magyar Tudományos Akadémia
Széchenyi István pozsonyi emléktáblájának megkoszorúzásával, az Akadémia megújult székházában nyíló kiállítással, nemzetközi konferenciával és országszerte előadásokkal emlékeznek novemberben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alapításának 200. évfordulójára.
Augusztus 10-én történt
Ma ünnepli hatvannyolcadik születésnapját Básti Juli Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, akit többek között a kaposvári Csiky Gergely Színház, a budapesti Katona József Színház, a Nemzeti Színház és a Centrál Színház előadásaiban, illetve a Sztálin menyasszonya, A vörös grófnő, a Banánhéjkeringő, a Seveled és a Szia, életem! című filmekben láthattunk, láthatunk.
Nyugat-Magyarország négy legelbűvölőbb romantikus kastélya
Nyugat-Magyarországon számos olyan romantikus stílusban épült kastély található, ahol a látogató átélheti a régi korok báját és lenyűgöző történeteket ismerhet meg a múltból. Ezek közül ajánlunk most négyet.
A Széchényi-terem a magyar történelem 19. századi pillanatképe
A Nemzeti Múzeumot alapító Széchényi Ferencről elnevezett termet 1865-ben, 160 éve avatták fel. Debreczeni-Droppán Béla történész-levéltáros, főmuzeológus idézte fel a Széchényi-terem történetét.
Oázisokat találtunk a budapesti betontengerben
Sok fővárosi ember napjainak nem része a zöld környezet, talán el is mennek a természet kisebb csodái mellett. Zöld szigeteket kerestünk fel a fővárosban.
Az Ördöglovas nem ismert sem veszélyt, sem lehetetlent
„Akinek tanulni kell a lovaglást, az soha nem fogja megtanulni” – állította a legenda szerint a kétszázhúsz éve, 1805. május 23-án született Sándor Móric. Az Ördöglovasnak is nevezett gróf Monarchia-szerte híres volt lovasbravúrjairól, és Széchenyi István mellett ő is sokat tett a magyarországi lóversenyzés megteremtéséért.
Mázlisták a soproni iskolások
A soproni Múzeumnegyed 2024-ben elnyerte Az év múzeuma díjat. Nem véletlenül.
A tudomány varázshatalma és a gondolat szabadsága platánok alatt fejlődik
A Magyar Tudományos Akadémia kétszáz évét bemutató látványos kiállításon a tudományos gondolkodás néhol szárnyal, máskor szilánkokra reped.
Milyen kapcsolat volt az MTA és a Nemzeti Múzeum között a 19. században?
Az MTA és a Magyar Nemzeti Múzeum kapcsolata a 19. században a címe az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum szabadegyetem programsorozata, a Múzeumakadémia május 6-i előadásának, amelyen a gróf Széchényi Ferenc és fia, Széchenyi István által alapított két intézmény kapcsolatát ismerhetik meg az érdeklődők.
Jászai Mari Petőfiért rajongott, Széchenyit csodálta
Százhetvenöt éve, 1850. február 24-én született Jászai Mari, a legnagyobb magyar tragika, a Nemzeti Színház örökös tagja, aki mintegy háromszáz szerepet játszott el élete során, emellett cikkeket is írt a magyar nyelvhelyességről és a színészi alkotómunka módszereiről.
Minden hónapban új kamarakiállítással ünnepel a 75 éves Rákóczi Múzeum
„Novemberben vettük át az Év Kiállítása címet, néhány napja fogadtuk a harmincezredik látogatót az ékszerkiállításunkban, most a Családbarát Emlékhely díj tábláját helyeztük el a sárospataki Rákóczi Múzeumunk falán” – mondta el az idén 75 éves sárospataki Rákóczi Múzeum új időszaki kiállítását megnyitó beszédében dr. Zsigmond Gábor, az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.