tudomány
Ampère-t méltán nevezik az elektrodinamika Newtonjának
Kétszázötven éve, 1775. január 20-án született André-Marie Ampère francia fizikus és matematikus, az elektromosság kutatója, az elektrodinamika egyik alaptörvényének kidolgozója, akinek nevét őrzi az elektromos áram erősségének SI-mértékegysége.
Meglepő állatokat is mentettek a budapesti állatkertben
Tavaly 127 faj 2606 egyedét mentették meg a Fővárosi Állat- és Növénykert vadállatmentői. Az állatok legnagyobb része madár volt, de sok kisemlős, illetve néhány hüllő és kétéltű is akadt köztük.
Népbankról és föderatív világtársadalomról álmodozott az anarchizmus atyja
Százhatvan éve, 1865. január 19-én halt meg Párizsban Pierre-Joseph Proudhon francia szocialista gondolkodó, az anarchizmus elméletének megalapozója, az első teoretikus, aki anarchistának nevezte magát.
Hófehérke, a négy törpe és a kisegér különös esete az önismerettel
Színes sapkák, személyiségtípusok, lélektani kalandok: Piczkó Katalin könyve a DISC-rendszer segítségével írja újra Hófehérke és az olvasók történetét.
Hogyan hat a klímaváltozás a növényvilágra?
A MEBT ÓEB Növények és éghajlat címmel az MNMKK Semmelweis Orvostörténeti Múzeummal és a Magyar Mezőgazdasági Múzeummal együttműködve rendezi meg következő konferenciáját, melyre január 27. és 31. között kerül sor Budapesten.
Milyen szerepe lehet az irodalomnak a klímaváltozásban?
Vajon képes-e helytállni ott, ahol a tudományos közlés csődöt mondott? Természet és irodalom témájú sorozatunk első részében ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Húszéves rekordot döntött a Fővárosi Állat- és Növénykert
Tavaly több mint egymillió látogatója volt a Fővárosi Állat- és Növénykertnek, ami a legmagasabb látogatószám 2003 óta – tudatta az intézmény.
Komoly férfierő kellett a mézeskalácsossághoz
Hogyan adott áldást, aki mézeskalács babát vagy huszárt adott? Gaál András és Mónika mézeskalácsos műhelyében derül fény a titokra a Petőfi Akadémia új videójában.
A Gaia űrszonda befejezi a Tejútrendszer feltérképezését
Befejezi küldetésének égboltfelmérési szakaszát az Európai Űrügynökség (ESA) Tejút-térképezője, a Gaia január 15-én. Az űrtávcső 2014 óta végez méréseket, az általa gyűjtött adatok alapján készülhetett el a Tejútrendszer eddigi legpontosabb térképe.
A sárgahasú unkát választották az év kétéltűjének
A sárgahasú unka lett az év kétéltűje 2025-ben – tájékoztatott január 15-én a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). A sárgahasú unka magyarországi fennmaradása több tényező miatt is veszélyben forog, ezért választotta az egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya 2025-re az év kétéltűjének.
A Nagy Fehér Varázsló a tudománynak és a művészetnek szentelte életét
Százötven éve, 1875. január 14-én született Albert Schweitzer Nobel-békedíjas német humanista, orgonaművész, orvos-misszionárius, teológus és filozófus, az utolsó polihisztorok egyike.
Aki tetszik, annak elnézünk mindent
Földi Gyula, a Faluhely Major gazdája szerint a nyúltartás olyan, mint a házasság. A lényeg: jól kell választani. Mert aki tetszik, annak elnézünk mindent.
Évszázadokig tartó fejtörést okozott a matematikusoknak Pierre de Fermat
„Igazán csodálatos bizonyítást találtam erre a tételre, de a margó túlságosan keskeny, semhogy ideírhatnám” – vetette oda Diophantosz Aritmetika című könyvében az egyik oldal szélére a 360 éve, 1665. január 12-én meghalt Pierre de Fermat francia jogász és műkedvelő matematikus. Az általa megfogalmazott matematikai sejtés évszázadokig tartotta lázban a tudomány világát, és csak 358 évvel később, 129 oldalon keresztül sikerült bebizonyítani.
Kitalálja, hol járunk?
A Fortepan és a Capa Központ minden év végén arra kéri olvasóit, hogy segítsenek megfejteni a digitális fotóarchívum oldalára felkerülő képekhez kapcsolódó információkat. Most is így tettek, és arra kérték őket, segítsenek felfejteni az alábbi képeken látható részletek alapján, hogy vajon hol készültek a képek, kit-mit ábrázolhatnak.
Ötszáz évvel is idősebb lehet az ábécé, mint ahogy eddig hittük
Az Észak-Szíriában talált, Kr. e. 2400-re datált írástöredékek átírhatják az ábécé születéséről alkotott eddigi elképzeléseket.
Az emlékek megszületésétől a memóriazavarok kezeléséig
Új távlatokat nyithat az időskori és neurológiai betegségek kezelésében egy új magyar felfedezés. Egy hazai fejlesztésű 3D-lézerpásztázó mikroszkóp segítségével elsőként sikerült élő állatban másodpercek töredéke alatt, az emberi hajszálnál százszor vékonyabb struktúrákban megfigyelni az emlékek megszületését.