tudomány
A nemzetközi hírű mérnök, aki meghonosította Szabolcsban a burgonyát
Kétszáz éve, 1824. május 11-én halt meg vajai és luskodi Vay Miklós báró, hadmérnök, tábornok, a folyószabályozás királyi biztosa, a brit Royal Society egyetlen magyar mérnök tagja, aki Batthyány Károly gróffal a Habsburg Birodalom első teljesen gépesített pamutfonalgyártó üzemét is megalapította.
A magyar Hippokratész
Háromszázhetvenöt éve, 1649. május 10-én született Désen (ma Dej, Románia) Pápai Páriz Ferenc orvos, tudós, szótáríró.
Mit köszönhetünk Klebelsberg Kunónak?
Klebelsberg Kunó emlékezete elsősorban kultúrpolitikusként él az utókorban, de az egykori kultuszminiszternek oktatási, tudományos és kulturális intézmények sokasága köszönheti létrejöttét. Néhány olyan, köztük talán kevésbé ismert érdekességet gyűjtöttünk össze életművéből – a teljesség igénye nélkül –, amelyek hatása máig érzékelhető.
Végre elkészült a világ legmagasabban fekvő csillagvizsgálója
Az Andokban, a Chajnantor-fennsíkon, 5640 méteres magasságban kezdte meg működését a világ legmagasabban fekvő csillagvizsgálója, a Tokiói Egyetem Atacama Obszervatóriuma (TAO).
Széchényi Ferenc, aki könyvtárat és múzeumot adott nekünk
Kétszázhetven éve, 1754. április 28-án született Fertőszéplakon sárvár-felsővidéki gróf Széchényi Ferenc, a magyar nemzeti könyvtár és múzeum alapítója, Széchenyi István, a legnagyobb magyar apja.
Hatalmas családfák hálózata tárja fel az avar kori társadalom szerveződését
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet (MPI EVA) kutatói a Nature áprilisi számában jelentettek meg tanulmányt az avar kori társadalom rokonsági szerveződésének mintázatairól.
A Margit-szigeti víztorony építője 1902-ben már metrót tervezett
Zielinski Szilárd építész-, út- és vasúttervező mérnökre, egyetemi tanárra, a vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékezett a Nemzeti Örökség Intézete.
Kiderült, pontosan hol temették el Platónt
A több mint 1800 éves herculaneumi papirusztekercsek tartalmát kutató tudósok fényt derítettek arra, hogy pontosan hol temették el Platónt az athéni Akadémia területén – jelentette be kedden a Pisai Egyetem egyik szakértője.
Ajkai barátjáról nevezte el az új őscsótányfajt a kutató
Magyar és szlovák kutatóknak sikerült meghatározniuk egy több millió éves ízeltlábúzárványt, amely az ajkai borostyánkőből került elő. Az aprócska csótány egy olyan ízeltlábúcsoportot képvisel, amelyhez hasonló a kilencezer kilométerrel távolabbi, mianmari gyantakincsből is előkerült.
Tényleg csak a politikusok és a halálhírek érdeklik a magyarokat?
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása szerint igen. 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálták, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy hazánk és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Robert Oppenheimer: világok pusztítója, majd biztonsági kockázat
Százhúsz éve, 1904. április 22-én született Robert Oppenheimer amerikai fizikus, az atombomba kifejlesztésére létrehozott Manhattan-terv tudományos vezetője, akinek alakját az életéről készült nagysikerű film állította ismét az érdeklődés középpontjába.
Császárok, szenátorok, matrónák és gladiátorok felvonulásával ünnepel Róma
A legenda szerint Romulus és Remus 2777 éve alapította Rómát. Az április 21-i ünneplés központi helyszíne szokás szerint a Circus Maximus egykori versenypálya mezeje.
Majdnem öt órát ülnek a magyarok a tévé előtt
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége.
Kosszarvas Nagy Sándor-képmást találtak Dániában
A bronzdarab isteni attribútumokkal örökíti meg a nagy hódítót.
Megjelent A magyarországi zsidó holokauszt kisenciklopédiája
A 2023 januárjában elhunyt Gerő András történészprofesszornak régóta dédelgetett álma volt a magyarországi zsidó holokauszt kisenciklopédiájának elkészítése. Itthon eddig nem jelent meg olyan kiadvány, amely enciklopédikus formában tárgyalta volna a magyarországi zsidó holokausztot, így Gerő kötete a maga nemében első.
Stipsicz András és Pál Csaba akadémikusok elnyerték az Európai Kutatási Tanács Advanced Grantjét
Stipsicz András matematikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagjának és Pál Csaba biológusnak, az MTA levelező tagjának is odaítélte az Európai Kutatási Tanács (ERC) az elmúlt tíz évben jelentős kutatási eredményeket elérő, vezető kutatók számára kiírt Advanced Grantet.