tudomány

Hamarosan elkészül Magyarország digitális családfája

A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Informatikai és Innovációs Igazgatóságának legújabb fejlesztési projektje nemcsak hatékonyabbá teszi a történelmi iratok feldolgozását, hanem hozzáférhetőbbé is azokat a kutatók és az érdeklődők számára.

Bemutatták a Sorsfordítók című animációs sorozat újabb részeit

Bemutatták a Nemzeti Örökség Intézete Sorsfordítók című, fiataloknak szóló animációs sorozatának újabb öt részét szerdán a budapesti Corvin moziban. Az immár tízrészes sorozat három-négy perces epizódjai olyan magyar hősöket mutatnak be, akik embertársaik és hazájuk védelme érdekében bárkivel és bármivel képesek voltak szembeszállni – hangzott el az új részek premierjén.

Egy sümegi falfestmény segít rekonstruálni Veszprém sokáig elveszettnek hitt szobrát

A sümegi plébániatemplomban talált 18. századi falfestmény alapján rekonstruálják a veszprémi Szentháromság-szobrot, melynek eredeti figuráira egy kollégiumi kertben találtak rá.

Életét adta hitéért a cigarettázó újságíróból lett szociális nővér

Boldog Salkaházi Sára szociális nővér, tanító, újságíró, a vészkorszakban az üldözöttek segítője, a nyilasuralom mártírja százhuszonöt éve, 1899. május 11-én született Kassán.

A nemzetközi hírű mérnök, aki meghonosította Szabolcsban a burgonyát

Kétszáz éve, 1824. május 11-én halt meg vajai és luskodi Vay Miklós báró, hadmérnök, tábornok, a folyószabályozás királyi biztosa, a brit Royal Society egyetlen magyar mérnök tagja, aki Batthyány Károly gróffal a Habsburg Birodalom első teljesen gépesített pamutfonalgyártó üzemét is megalapította.

A magyar Hippokratész

Háromszázhetvenöt éve, 1649. május 10-én született Désen (ma Dej, Románia) Pápai Páriz Ferenc orvos, tudós, szótáríró.

Mit köszönhetünk Klebelsberg Kunónak?

Klebelsberg Kunó emlékezete elsősorban kultúrpolitikusként él az utókorban, de az egykori kultuszminiszternek oktatási, tudományos és kulturális intézmények sokasága köszönheti létrejöttét. Néhány olyan, köztük talán kevésbé ismert érdekességet gyűjtöttünk össze életművéből – a teljesség igénye nélkül –, amelyek hatása máig érzékelhető.

Végre elkészült a világ legmagasabban fekvő csillagvizsgálója

Az Andokban, a Chajnantor-fennsíkon, 5640 méteres magasságban kezdte meg működését a világ legmagasabban fekvő csillagvizsgálója, a Tokiói Egyetem Atacama Obszervatóriuma (TAO).

Széchényi Ferenc, aki könyvtárat és múzeumot adott nekünk

Kétszázhetven éve, 1754. április 28-án született Fertőszéplakon sárvár-felsővidéki gróf Széchényi Ferenc, a magyar nemzeti könyvtár és múzeum alapítója, Széchenyi István, a legnagyobb magyar apja.

Hatalmas családfák hálózata tárja fel az avar kori társadalom szerveződését

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet (MPI EVA) kutatói a Nature áprilisi számában jelentettek meg tanulmányt az avar kori társadalom rokonsági szerveződésének mintázatairól.

A Margit-szigeti víztorony építője 1902-ben már metrót tervezett

Zielinski Szilárd építész-, út- és vasúttervező mérnökre, egyetemi tanárra, a vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékezett a Nemzeti Örökség Intézete.

Kiderült, pontosan hol temették el Platónt

A több mint 1800 éves herculaneumi papirusztekercsek tartalmát kutató tudósok fényt derítettek arra, hogy pontosan hol temették el Platónt az athéni Akadémia területén – jelentette be kedden a Pisai Egyetem egyik szakértője.

Ajkai barátjáról nevezte el az új őscsótányfajt a kutató

Magyar és szlovák kutatóknak sikerült meghatározniuk egy több millió éves ízeltlábúzárványt, amely az ajkai borostyánkőből került elő. Az aprócska csótány egy olyan ízeltlábúcsoportot képvisel, amelyhez hasonló a kilencezer kilométerrel távolabbi, mianmari gyantakincsből is előkerült.

Tényleg csak a politikusok és a halálhírek érdeklik a magyarokat?

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása szerint igen. 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálták, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy hazánk és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.

Robert Oppenheimer: világok pusztítója, majd biztonsági kockázat

Százhúsz éve, 1904. április 22-én született Robert Oppenheimer amerikai fizikus, az atombomba kifejlesztésére létrehozott Manhattan-terv tudományos vezetője, akinek alakját az életéről készült nagysikerű film állította ismét az érdeklődés középpontjába.

Császárok, szenátorok, matrónák és gladiátorok felvonulásával ünnepel Róma

A legenda szerint Romulus és Remus 2777 éve alapította Rómát. Az április 21-i ünneplés központi helyszíne szokás szerint a Circus Maximus egykori versenypálya mezeje.