zenés színház
Már többektől hallottuk, hogy miattunk kezdtek el Cseh Tamással ismerkedni
Krasznai Vilmos tavaly végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Azóta játszik, és rendezett két előadást szabadcsapatuknak, amelynek nemrég neve is lett: SICC Production.
Újraindul a zenés kaland: ismét látható a 80 nap alatt a Föld körül
A TRIP, a Gold Record és a Kult2 közös produkciója júliustól a MOM Kulturális Központ repertoárján szerepel. A Pesti Színházban játszott előadás után Auda hercegnőt ezúttal Nagy Bogi alakítja.
Jókai 200 zenés színházi előadás
A Jókai 200 című zenés színházi előadás nemcsak Jókai legismertebb műveit idézi meg, hanem bepillantást enged a nagy író hétköznapjaiba is.
Szirtes Tamás által talált otthonra Magyarországon Andrew Lloyd Webber
1945. január 7-én született Szirtes Tamás Kossuth-díjas színházi rendező, színigazgató.
Cseke Péter és Szente Vajk vezeti az Erkel Színházat januártól
Január 1-jétől új zenés színházat alakítanak az Erkel Színházból – jelentette be Novák Irén, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkára november 29-én az M1 Ma reggel című műsorában.
Szente Vajk rendezi A 3 testőrt a Szegedi Szabadtéri Játékokon
Szente Vajk friss megközelítésben állítja színpadra A 3 testőr című musicalt jövő nyáron a Szegedi Szabadtéri Játékokon. A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház főrendezője az ismert regény alapjaihoz kíván nyúlni, ám a mai nézők számára is megközelíthetővé szeretné tenni Athos, Porthos, Aramis, D’Artagnan és társaik figuráit.
Andrew Lloyd Webber elárulta, milyen musicalen dolgozik
Az azonos című filmből készült A mágus premierje 2026-ban lesz, de azt egyelőre még nem tudni, hogy New Yorkban vagy Londonban.
Vörös szőnyeggel és chopperekkel ünnepelték az Edda Műveket
Szombat este a Csiky Gergely Színház szervezésében Kaposváron, az Arénában is bemutatták a korábban is nagy sikernek örvendő, a nyár folyamán új életre keltett A kör című musicalt.
Berlinben heccre készültek a nácik, de a zúgó taps elnémította őket
A húszas évek végén a revü- és a jazzoperettben látták a zenés színház jövőjét. Köztük volt Ábrahám Pál is, aki egyszerre újította meg a műfajt, és zárt le egy korszakot.
A Csárdáskirálynő sikerének titka a gyógyvízben rejlik
Kálmán Imre két gyógyfürdővárosban írta a Csárdáskirálynőt: Marienbadban kezdte el, Bad Ischlben fejezte be. A kettő között pedig tombolt a háború.
Nem volt zenés darab, amely ennél a magyar operettnél több pénzt termelt volna
A darabot bemutató színház igazgatója annyira nem hitt A víg özvegy című Lehár-operettben, hogy a raktárból szedte elő a díszletet és a jelmezeket.
Francia irónia, robbanó angol ritmus és bécsi romantika egyetlen színpadi műfajba sűrítve – mi az?
Természetesen az „ezüstkori” operett, amely az Osztrák–Magyar Monarchia minden szegletében a populáris városi kultúra egyik alapkövét jelentette.
Már lehet jelentkezni a Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekversenyre
2024 szeptemberében ismét megrendezik a Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekversenyt Érsekújváron, melyet a Szlovákiai Civil Becsületrend polgári társulás hívott életre 2016-ban, és amely az elmúlt években a térség egyik legrangosabb zenei megmérettetésévé nőtte ki magát. Az énekversenyre idén is három kategóriában – opera, operett és musical – várják az énekesek jelentkezését.
Jókai-regényből is operettet írt a keringőkirály
Százhuszonöt éve, 1899. június 3-án halt meg ifjabb Johann Strauss, a mára klasszikussá vált Kék Duna keringő komponistája, a bécsi keringő legnagyobb mestere. 2018 óta október 25-én, az ő – és Georges Bizet – születésnapján ünneplik az opera világnapját.
Egy matek-fizika szakos tanár írta az egyik legnépszerűbb zenés színházi darabot
Kacsóh Pongrácra, a magyar operettjátszás kivételes zeneszerzőjére emlékeztek születésének 150. évfordulóján a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre Teátrumában.
Selmeczi György szerencse- és lázadásgombócai
Dolgozott az ország minden színházában, írt operát, film- és egyházzenét, csodás szakmai együttállásokban volt része Miskolctól Párizson át Kolozsvárig. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett zeneszerző, zongoraművész, karmester pályája szerencsés fordulatairól, lázadásairól, a metooról és a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel kapcsolatos sérelméről is beszélt lapunknak.