A Magyar Képzőművészeti Egyetem fennállásának 150. évfordulóját nagyszabású, az egész tanévet átívelő programsorozattal ünnepli. Ennek fő pillére az a reprezentatív kiállítássorozat, melynek utolsó nagy állomása a Térfoglalások A Régi Műcsarnok történetei című tárlat, amely február közepén nyílik.

A tárlat fókuszában a frissen restaurált, káprázatos Lotz-freskók állnak.

A Térfoglalások A Régi Műcsarnok történetei kiállítás a Képzőművészeti Egyetem egyik műemléki épületét, az Andrássy út 69. alatt álló palotát állítja a középpontba, egyben egy ikonikus épület életrajza.

Az Andrássy út 69. a világszerte híres sugárút egyik legszebb palotája. 1945 óta a Magyar Képzőművészeti Egyetem otthona, de hányattatott sorsa alatt volt kiállítótér, múzeum, műterem, vásári látványosság, hivatal, színház, sőt kabaré is. A díszes palotát Műcsarnok néven a Magyar Képzőművészeti Társulat emeltette, azzal a céllal, hogy – a párizsi szalonok mintájára – itt rendezzék meg a nagy képzőművészeti tárlatokat.

Az 1877-ben elkészült épületet Láng Adolf tervezte, itáliai reneszánsz mintát követve.

Az Andrássy 69. alatt felépült Műcsarnok volt a magyar kortárs képzőművészek első professzionális kiállítási tere. Első 20 éve alatt sok ezer festményt, szobrot és grafikát tártak itt a közönség elé. 1882-ben itt mutatta be Munkácsy Mihály a Krisztus Pilátus előtt című festményét, de itt kapott helyet az Iparművészeti Múzeum első kiállítása is.

Amikor 1896-ban, a Hősök terén elkészült az új Műcsarnok, a Magyar Képzőművészeti Társulat átköltözött oda. Ettől kezdve az Andrássy 69. alatt álló palota neve Régi Műcsarnok lett.

1896 után a Régi Műcsarnokban a magas művészet átadta helyét a népszórakoztatásnak: Plasticon néven megnyílt a viaszmúzeum, 1907-ben pedig a Modern Színház Kabaré. 1945 után a palota kiállítótereiben a Képzőművészeti Főiskola műtermei leltek otthonra, az alagsori régi kabaré helyén pedig a Bábszínházat alakították ki.

A Térfoglalások A Régi Műcsarnok történetei kiállítás egyedülálló archív hang- és képanyagokkal, különleges régi dokumentumokkal, fotókkal, építészeti tervrajzokkal, műtárgyakkal idézi fel a 19. századi Régi Műcsarnok szalontárlatainak hangulatát, de a századforduló kabaré miliőjébe is belefeledkezhetünk.

A tárlaton az archív anyagokat modern és kortárs alkotások is kiegészítik: megcsodálhatjuk többek között Bernáth Aurél, Barcsay Jenő, Czene Márta, Csók István, Ferenczy Károly, Gróf Ferenc, Jovánovics György, Kósa János, Lengyel András, Lotz Károly, Réti István, Szőnyi István, Tranker Kata, Katarina Ševic, Vaszary János alkotásait is. A Képzőművészeti Egyetem hallgatói pedig új, izgalmas alkotásokkal reflektálnak az ikonikus palota történetére.

A 19. században a belső udvart egy gyönyörű majolika kút díszítette – Fischer Mór porcelángyáros ajándékaként –, amelyről csak dokumentumfotók maradtak ránk. Laneury Tom hallgató újraformálta a díszkutat, a Térfoglalások A Régi Műcsarnok történetei kiállításra drótokból készítette el a majolikakút kicsinyített mását. Egy hallgatói csoport – Heim Fanni, Panák Laura, Döbröntei Klári, Sziládi Szabolcs – archív fotók felhasználásával látványos animációban eleveníti fel az épület első pár évtizedének hangulatát.

A híres Lotz-freskók

A kiállítás fókuszában az épületrész legnagyobb látványossága, a frissen restaurált, csodálatos Lotz-freskók állnak.

A Képzőművészeti Egyetem Régi Műcsarnokának mennyezetét díszítő Lotz-freskók restaurálása 2021 végén fejeződött be, ugyanekkor újult meg az épület díszes előcsarnoka, aulája, lépcsőháza és rektori folyosója is. A nagyszabású felújítási projektet széles körű kutatási munkák előzték meg, melynek célja az volt, hogy az évtizedek alatt súlyosan roncsolódott Lotz-faliképegyüttes és a Láng Adolf által tervezett épületrész neoreneszánsz belső terei újra az eredeti pompájukban legyenek láthatók.

A restaurálás során az épületrész díszítőfestése mellett a fa, üveg, fém és kő épületelemek is megújultak. A Lotz-faliképciklus allegorikus női figurái a művészeti ágakat (Festészet, Szobrászat, Rajz, Építészet, Iparművészet, Művészettörténet), valamint az akadémikus művészet alapfogalmait (Valóság, Képzelet, Fantázia, Harmónia) testesítik meg.

A Lotz-freskók restaurálása különleges szakértelmet igényelt, mivel a falfestések szekkótechnikával, száraz vakolatra, olajfestékkel készültek. A Térfoglalások A Régi Műcsarnok történetei kiállítás bemutatja a Lotz-freskók előtörténetét, festményváltozatait, valamint egy különleges válogatást is az egyetem művészeti gyűjteményének Lotz-kollekciójából. A káprázatos archív anyagot az egyetem volt és jelenlegi tanárainak és diákjainak a Lotz-allegóriákhoz kapcsolódó munkái egészítik ki.

Révész Emese, a kiállítás kurátora, a Művészettörténet Tanszék oktatója kiemelte: rendkívüli kaland Budapest egyik ikonikus épületének történetét megismerni és megmutatni a nagyközönségnek. Céljuk, hogy érzékeltessék ennek az épületnek a varázsát, ami ma is áthatja a tereit.

Lázár Eszter, a kiállítás másik kurátora, a Képzőművészet-elmélet Tanszék oktatója hozzátette: az épület története nem egy lezárult korszak lenyomata, ezek ma is aktív terek, melyeket a művészek és művészhallgatók nap mint nap használnak. A Régi Műcsarnok múltja egyúttal az ő jelenük is.

Fotók: Gabelics Antal/MKE
A kiállítás dizájnját a képző látványtervező hallgatói valósították meg.

A grafikai arculatát a Tervezőgrafikai Tanszék egyik hallgatója, Tarcsa Rebeka készítette. Az arculat alapmotívuma a Möbius-szalag, amely utal a kiállítótér egykori funkcióinak megismételhetőségére, egy történet lezárásának lehetetlenségére, valamint a fizikai adottságokkal rendelkező terekből való kilépés nehézségeire is. 

A kiállítást Bojár Iván András művészettörténész nyitja meg 2022. február 15-én, 18 órakor.

Az egyetem szombatonként tárlatvezetéseket tervez.

A kiállítás megtekinthető 2022. március 19-ig, hétfőtől péntekig 14.00 és 19.00 óra között, szombaton 10.00-től 18.00 óráig.