Tovább növekedhet a vidéki fesztiválok támogatása

Természetesen jelentősen nőtt emellett a fővárosi intézmények támogatása is az elmúlt években, például az Operaház költségvetése. Az intézmények bevételeit növeli továbbá a társasági adókedvezmény, amelyet a jegybevétel 80 százalékáig igényelhetnek a nemzeti intézmények. Számos intézkedés járult tehát ahhoz hozzá, hogy jelentősen növekedjen a kínálat, annak lehetőségével pedig éltek az emberek. De nem csak a magyarok, hiszen a művészeti-kulturális fesztiválok külföldi turistákat is vonzanak Magyarországra. ?Egy-egy fesztivál környezetében 10-12 százalékos vendégéjszaka-növekedés tapasztalható. Az állami befektetés tehát busásan megtérül. Ezért is gondoltuk úgy, hogy a budapesti kiemelt fesztiválokat kétmilliárd forinttal támogatjuk, amely összeg háromszorosa a 2010-es év forrásának.

A vidéki fesztiválok számára új költségvetési sort is létrehoztunk, először 250, majd 500 millió forinttal, és szeretnénk tovább menni újabb léptékváltással e téren?

? fejezte ki az államtitkár.

Neves előadók részvételével zajlott a héten A kultúra mint megtartó erő ?Történelmi analógiák, korunk kihívásai, feladatai a migráció tükrében címmel rendezett konferencia, amelyen kiderült: a meghívottak sokféle megközelítéssel szemlélik ugyan annak kérdéskörét, hogyan hat a kultúra a mindennapi életre, egy nemzet sikerességére, de egyetértettek abban, hogy a kultúra életünk minden területére kihat, körülölel bennünket. ?A kultúra olyan közösségkovácsoló erő, amely meghatározza, hogyan gondolkodunk a jövőről? ? mondta Hoppál Péter még a díjak átadása előtt.

?Annak különösen örülnünk kell, hogy a magyar kultúra jeles követei, akik a tudás átadásának mélységeiben járatosak és a kultúra titkait közvetítik a haza minden szegletébe, áldozattal és hozzáértéssel végzik munkájukat? ? fogalmazott Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke az elismerések átadása előtt.

Jó példákat mutattak be

Ezt követően Hoppál Péter és Závogyán Magdolna helyettes államtitkár Csokonai Vitéz Mihály-díjat adott át Boros Lídia Erzsébet népdalénekesnek, a Hajdú Bihar Megyei Népművészeti Egyesületnek, illetve a pécsi Janus Egyetemi Színháznak, a Márai Sándor-díjat pedig Berta Zsolt író kapta.

Minősített Közművelődési Intézmény címet kapott a szolnoki Aba-Novák Agóra Kulturális Központ, a békéscsabai Csabagyöngye Kulturális Központ, a budapesti Csokonai Kulturális és Sportközpont, a tiszaújvárosi Derkovits Kulturális Központ, a siófoki Kálmán Imre Kulturális Központ, a Csongrádi Művelődési Központ és Városi Galéria, illetve a vésztői Sinka István Művelődési Központ és Városi Könyvtár.

Minősített Könyvtár címmel tüntették ki a tiszaújvárosi Derkovits Kulturális Központ Hamvas Béla Városi Könyvtárát, a keszthelyi Fejér György Városi Könyvtárat, a százhalombattai Hamvas Béla Városi Könyvtárat, a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárat, a ceglédi Kossuth Művelődési Központ és Könyvtárat, a szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtárat és a győri Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtárát.

Emlékeztetett: 2014-ben fogalmazta meg a kormányzat a kulturális alapellátás gondolatát, amely a kulturális ellátáshoz való hozzáférés kiszélesítését célozta meg A kultúra megtart, felemel jelmondattal. Mindez jelentős eredménnyel zajlik, hiszen

a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2016-ban másfélszer annyian mentek színházba, mint 2015-ben,

az arány pedig a kínálat jelentős növekedése miatt emelkedett ilyen jelentősen ? hozott példát az államtitkár. Az elmúlt hat esztendőben a hangversenyek, az előadások és a kiállítások száma is megemelkedett, utóbbi száma 2011-hez képest 13 százalékkal. Bejelentette továbbá, hogy 2023-ban ismét egy magyar város lehet az Európa Kulturális Fővárosa cím birtokosa egy nagy-britanniai társa mellett. Jó hírekből nem volt hiány egyébként a magyar kultúra napján, hiszen a fővárosi cirkuszban bejelentette: a Magyar Cirkusz és Varieté vezetője, Fekete Pétert felvették az Európai Cirkuszművészeti Szövetség elnökségébe.

Takács Erzsébet

Fotó: Csákvári Zsigmond