Tudomány
Császárok, szenátorok, matrónák és gladiátorok felvonulásával ünnepel Róma
A legenda szerint Romulus és Remus 2777 éve alapította Rómát. Az április 21-i ünneplés központi helyszíne szokás szerint a Circus Maximus egykori versenypálya mezeje.
A kutya előtt a róka lehetett az ember legjobb barátja
Lehetséges, hogy az őseink – jóval a kutyák megjelenése előtt – rókákat tartottak háziállatként.
Majdnem öt órát ülnek a magyarok a tévé előtt
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége.
Bemutatták Kálmáncsehi Domonkos 15. századi imakönyvének fakszimile kiadását
Bemutatták a Mátyás király udvarához tartozó Kálmáncsehi Domonkos 15. századi imakönyvének fakszimile kiadását a Nemzetstratégiai Kutatóintézetben Budapesten csütörtökön.
Kosszarvas Nagy Sándor-képmást találtak Dániában
A bronzdarab isteni attribútumokkal örökíti meg a nagy hódítót.
Visszatértek Jákra a templom apostolszobrai
Több mint huszonöt év után hagyták el a Savaria Múzeumot a jáki templom több száz kilós apostolszobrai, hogy ideiglenesen visszatérjenek eredeti helyükre. A szobrok előéletéről Csapláros Andreát, a szombathelyi múzeum igazgatóját kérdeztük.
A kvantummechanika esetében cserbenhagy a fantázia
Oszthatatlanból lett előbb puding-, majd naprendszermodellé, aztán jöttek a protonok és neutronok, míg végül kiderült, hogy kezdetben volt a kvark. A fizika 20. századi forradalma azonban ennél sokkal több furcsaságot kínál, olyanokat, amelyeket nemcsak nem lehet elképzelni, de nem is érdemes. Antianyag, tömeget kölcsönző részecskék, ólommá bomló anyagok, atommáglyák és fúziós erőmű – az atomról kérdeztük Varga Dezső fizikust, a CERN-nek, vagyis az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetnek detektorokat építő HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont nagyenergiás fizikai osztálya vezetőjét.
Megjelent A magyarországi zsidó holokauszt kisenciklopédiája
A 2023 januárjában elhunyt Gerő András történészprofesszornak régóta dédelgetett álma volt a magyarországi zsidó holokauszt kisenciklopédiájának elkészítése. Itthon eddig nem jelent meg olyan kiadvány, amely enciklopédikus formában tárgyalta volna a magyarországi zsidó holokausztot, így Gerő kötete a maga nemében első.
Lehet-e viccelni a lövészárokban?
A humor nem egyéb, mint fantázia a vidámsághoz, ami ott bujkál mindenhol az ellentétekben, a fonák helyzetekben, a jellemekben. Komoly és nevetséges vegyüléke: olyan komikum, amely mögött komoly érzés és gondolat rejtőzik.
Óvnunk kellene a gyermekek hallását, mégis kitesszük őket a halláskárosodás veszélyének
Visszafordíthatatlan hallásromlással fenyegetik a gyerekeket a különböző szabadidős rendezvények, koncertek, mozik, színházak, illetve a nagy hangerejű zene rendszeres hallgatása az egyéni zenelejátszókon. A WHO előrejelzése szerint 2030 után a halláskárosodás lesz az egyik leggyakoribb, a társadalmakra legnagyobb terhet rakó fogyatékosság a világon.
Fellobbant az olimpiai láng
Kedden délelőtt a görögországi Olümpiában fellobbant a párizsi olimpia lángja. Útja során a fáklya érinti Athént, Marseille-t, de eljut öt tengerentúli régióba és több mint négyszáz francia településre is.
Savanyú jóbarátunk, az almaecet
A kultúrtörténet legrégebbi és legismertebb gyümölcstermő fája az alma, gyümölcsének felhasználása pedig rendkívül sokrétű. A Petőfi Akadémia harmadik epizódjában az almaecet készítését ismerhetjük meg.
Ahol járnak az órák, mégis megállt az idő
A kecskeméti Hanga Óragyűjtemény ipartörténeti és iparművészeti szempontból is kuriózum. Háromszáz év történetét öleli fel és nyolcszáz óra lakik benne, amelyeket csupán egyvalami köt össze: Hanga István órásmester órákhoz kötődő szenvedélye.
A lámpásórától a felkopogtatásig: így váltunk az idő foglyaivá
Az időmérés egyidős az emberi civilizációval – már a kezdetekben felmerült az igény, hogy tudják, pontosan mennyi idő van még napnyugtáig. Mindez kikövetkeztethető a nap járásából is, de a civilizáció fejlődése szükségszerűvé tette az ennél pontosabb eszközök bevezetését.
Brian Kobilka Nobel-díjas kutató Szegeden tart előadást
A tizenkét éve kémiai Nobel-díjjal kitüntetett Brian Kobilka amerikai fiziológussal és több más neves kutatóval is találkozhatnak a Nemzeti Tudósképző Akadémia növendékei Szegeden.
Lehetett-e valaha a róka háziállat?
Úgy tűnik, az ókori argentinoknál igen. Egy temetkezési helyen talált rókacsontok vizsgálata alapján a tudósok azt a következtetést vonták le, hogy az akkori emberek háziállatként tarthatták a ragadozókat – jelentette a The Guardian című brit lap szerdán.