VARRO_DANI_08968 (002).jpg

Varró Dani is mesél a debreceni gyerekeknek

Zenés meseolvasással, játékos keretek között mutatja be az Apa olvas című antológiát április 12-én a Debreceni Költészeti Fesztiválon a Méliusz Juhász Péter Könyvtárban a PKÜ-MeseCentrum.

A beszélgetésindító kérdésekkel bővített antológia ismert vagy elismert kortárs költők és meseírók összesen 28 klasszikusát fűzi egybe, kimondottan egy „apaválogatásban” gondolkodva. Egy kutatás alapján ugyanis az apák elvonatkoztató kérdései rendkívüli módon fejlesztik a kisgyermekek agyi területeit. A 16 gyerekszerző jól reprezentálja az alsós korosztálynak szóló mai magyar gyerekirodalom kitűnőségét és sokszínűségét. A gazdag, különböző stílusú szövegeket Harmath Artemisz válogatta, a kötetben szereplő grafikákat Orosz Annabella Szép Magyar Könyv díjas illusztrátor készítette.

A pódiumbeszélgetés után Varró Dániel költő és Molnár György gitáros, énekes, dalszerző várja a gyerekeket a Zenés Olvasósarokba, ahol a költő minden korosztályt megnevettető legújabb és már ismert költeményei hangzanak el zenés vagy játékos formában. A szerző a versírás titkairól is mesél, miközben az előadók bevonják a gyerekeket is a költői mesterség rejtelmeibe és szórakoztató meglepetéseibe.

A gyerekkönyvtár MeseCentrum Olvasósarkában pedig személyre szóló kortárs gyerekkönyv tanácsadást tart Harmath Artemisz irodalomkritikus. Az ország minden táján megfordult Olvasósarok debreceni könyves asztalánál szülők, gyerekek beszélgethetnek a jó esti meséről, azokról a kiadványokról, amelyeknek ott a helyük a gyerekszoba vagy a tiniszoba könyvespolcán.

Ez is érdekelheti

Járjuk be a popkulturális pagonyt Micimackóval!

1926 októberében jelent meg a Micimackó, „természetesen ebben az esetben... mindez csak azt jelenti…” – írhatnánk így, „micimackósan” –, hogy 2026 a centenárium éve. Az ünneplés már el is kezdődött, mi pedig egy térképet nyújtunk át – ahogy A. A. Milne is tette a kötete előzékében –, de ezúttal a popkulturális pagony térképét.

A magyar népmese az Üveghegyen innen és a székelyföldi Kisbaconon túl

Egyszer volt, hol nem volt a magyar népmese, és annyit vándorolt, míg a mesekönyvekbe került. Ha tudni szeretnénk, miért lett szeptember 30. a magyar népmese napja, akkor nem kell átkelnünk az Óperenciás-tengeren, elég elmennünk a székelyföldi Kisbaconba, ahol Benedek Elek született 1859. szeptember 30-án.

Gyerekek milliói nőhettek fel a rajzain, pedig egész életében gyanús volt az államhatalom számára

Húsz éve, 2006. szeptember 3-án hunyt el F. Györffy Anna, az egyik legismertebb magyar könyvillusztrátor, aki nélkül más lenne a gyerekkor varázsvilága, más lenne a mesék térképe is, amit, ha bejárunk – lásd a Hófehérke karácsonya című kötetet –, eljuthatunk a királyfi kastélyához. Mi is elindulunk egy térképen, amely átvezet F. Györffy Anna életén.

A zsarnokellenes meséktől a polgári színdarabokig – Méhes György 110

Száztíz éve, 1916. május 14-én született Méhes György Kossuth-díjas erdélyi magyar író, újságíró, aki az ötvenes években elsősorban mese- és ifjúsági íróként vált híressé, majd színdarabjaival és regényeivel is megismerkedhetett az olvasóközönség.