Waterlooi csata AFP.jpg

Ásatásokba kezdenek a waterlooi csata helyszínén

A múlt héten indult vizsgálatokkal elsősorban a súlyos sebesültek korabeli ellátásáról szeretnének többet megtudni a brit régészek – jelentette hétfőn a VRT című belga hírportál.

Az ásatások nagy részét egy korábbi mezőgazdasági épület helyén végzik, amely az ütközet idején brit tábori kórházként szolgált. A helyszínen korábban már több, vélhetően brit katonák levágott végtagjainak maradványait találták meg, a régészek pedig azt remélik, hogy a nemrég kezdett ásatások nyomán több információjuk lesz arról, miként látták el a súlyos sebesülteket több mint 200 éve.

Az ásatások múlt héten szerdán kezdődtek, és várhatóan még egy hétig tartanak. A régészek elmondták, hogy ez idő alatt bármilyen más, a csatával kapcsolatos újabb, brit szemszögből talált információnak örülni fognak.

Az 1815-ben vívott waterlooi csata volt Bonaparte Napóleon utolsó ütközete, amelyben a császár-hadvezér döntő vereséget szenvedett Blücher marsall porosz és a brit Wellington herceg vezette hetedik koalíció csapataitól.

Ez is érdekelheti

Berényi Anna: A sebesültek sem hitték, hogy egy nő képes ezt a feladatot ellátni

Kossuth Zsuzsanna története egybefonódott Magyarország történetével egy kritikus pár évben. Ha az ő történetét nem tartjuk életben, a nemzet történetéből is elveszítünk egy fontos darabot.

Végh Antal nemcsak a focihoz értett, de a libás puliszkához is

Bár Végh Antalt legtöbben a labdarúgásról és politikai-közéleti témákról írt köteteiről ismerhetik, azonban szakácskönyveket is jegyzett – a szatmári parasztételeket összegyűjtő irodalmi receptgyűjteménye a legjobbak közül való. Ezer köntösben felbukkanó puliszka, nehéz levesek és az örök tanulság: bármilyen vészterhes időket rójon ránk a történelem, a disznót télen meg kell bökni. Cserna-Szabó András ajánlja Végh Antal könyvét.

Minden átkelés hídavatás – 150 éves a Margit híd

1876. április 30-án avatták fel a főváros második állandó hídját, a Margit hidat. Különleges építmény ez a maga szigeti leágazásával. Kissé ferde és elágazó, mint a történelem.

A francia–magyar nemes, aki Habsburg hadvezérként kiűzte a törököket Magyarországról

Kétszázkilencven éve, 1736. április 21-én halt meg Savoyai Jenő (Eugene-Francois de Savoie, Eugen von Savoyen) herceg, a török elleni háborúk és a spanyol örökösödési háború legkiválóbb császári hadvezére, a török kiűzője Magyarországról.