Waterlooi csata AFP.jpg

Ásatásokba kezdenek a waterlooi csata helyszínén

A múlt héten indult vizsgálatokkal elsősorban a súlyos sebesültek korabeli ellátásáról szeretnének többet megtudni a brit régészek – jelentette hétfőn a VRT című belga hírportál.

Az ásatások nagy részét egy korábbi mezőgazdasági épület helyén végzik, amely az ütközet idején brit tábori kórházként szolgált. A helyszínen korábban már több, vélhetően brit katonák levágott végtagjainak maradványait találták meg, a régészek pedig azt remélik, hogy a nemrég kezdett ásatások nyomán több információjuk lesz arról, miként látták el a súlyos sebesülteket több mint 200 éve.

Az ásatások múlt héten szerdán kezdődtek, és várhatóan még egy hétig tartanak. A régészek elmondták, hogy ez idő alatt bármilyen más, a csatával kapcsolatos újabb, brit szemszögből talált információnak örülni fognak.

Az 1815-ben vívott waterlooi csata volt Bonaparte Napóleon utolsó ütközete, amelyben a császár-hadvezér döntő vereséget szenvedett Blücher marsall porosz és a brit Wellington herceg vezette hetedik koalíció csapataitól.

Ez is érdekelheti

Hírmozaik – július 30.

Osvárt Andrea lesz a Filmpiknik házigazdája, teremtés és emberi alkotás párbeszéde a fertődi Esterházy-kastélyban, ismeretlen kriptát találtak a keszthelyi Szent Miklós-kápolnában – hírösszefoglalónk.

Vasvári Pál nem történészként írta be a nevét a történelembe

Kétszáz éve, 1826. július 14-én született Vasvári Pál politikus, író, történész, a márciusi ifjak egyik vezéralakja, aki kulcsszerepet játszott a 12 pont véglegesítésében és a március 15-i forradalom megszervezésében, és az elsők között követelte a nemzeti honvédsereg megszervezését.

Rekord a múzeumi kasszáknál, a legendás falikárpit mindenkit bezsongatott

A bayeux-i kárpitot először és feltételezhetően utoljára láthatja a nagyközönség Franciaország határain kívül, ez a különleges körülmény pedig a jegyeladásban is visszaköszön.

Hírmozaik – június 21.

Visszatér a Hadtörténeti Múzeum a budai Várba, Kolozsváron díjazták Holtai Gábor filmjét,