Zene

Ihlet és forma címmel hirdette meg a Liszt Ferenc Kamarazenekar a következő évad programját

Merész és különleges műsorválasztás jellemzi a Liszt Ferenc Kamarazenekar (LFKZ) 2024/2025-ös évadának bérletes koncertjeit. Számos bravúros átirat színesíti majd a zenekar programjait, meghívott vendégeik pedig a hazai és a nemzetközi zenei élet kiemelkedő szereplői.

Eötvös Péter utolsó művét posztumusz Artisjus-díjjal ismerték el

Idén is kiosztották könnyű- és komolyzenei kategóriákban az Artisjus-díjakat: összesen tizenhárom zeneszerző, szövegíró munkáját ismerték el a Magyar Zene Házában május 6-án tartott díjátadón. Hét zenei kategóriában díjazták a szerzőket, valamint átadták a tavalyi év legjobb produkciójának járó elismerést.

Átadták az állami zenei ösztöndíjakat

Idén Fischer Annie zenei előadó-művészeti ösztöndíjban és Kodály Zoltán zenei alkotói ösztöndíjban hat-hat, Lakatos Ablakos Dezső jazz-előadó-művészeti ösztöndíjban pedig három fiatal részesült.

A népzene olyan, hogy ha „elveszik”, még több lesz belőle

Maga nem akar zenefolklorista lenni? Egy tanára kérdezte ezt előzmények nélkül Pávai Istvántól, és ő nem tudott nemmel felelni. Az immár Széchenyi-díjas népzenekutató úgy gondolja, minél inkább eltérünk a tanmenettől, annál jobb, de azt is elmondta, mi a közös a népzenében és a rockban.

A trombitaművész, aki mindig a közönség helyébe képzeli magát

Eötvös Péter Echo című művének magyarországi bemutatójára is sor kerül Boldoczki Gábor trombitaművész és Iveta Apkalna lett orgonista kamarakoncertjén május 7-én a Müpában. Hogyan vált színpadképes, szólisztikus hangszerré az egyszerű rézcső? A „harmadik évezred trombitazsenije”, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja ennek a folyamatnak a tanulságait ismertette áprilisi székfoglaló előadásában.

Amerikában is hazafi volt a cseh zene atyja

Százhúsz éve, 1904. május 1-jén halt meg Antonín Dvořák cseh zeneszerző, az Újvilág szimfónia komponistája, akinek h-moll gordonkaversenyét a gordonkairodalom egyik leggyönyörűbb alkotásának tartják.

Elindult a Szakcsi Rádió, a magyar jazz rádiója

Idén is egy teljes hetet szentel a jazznek a közmédia április 29. és május 5. között. A Magyar Jazz Hetének legfontosabb eseményeként hivatalosan is elindult az új online jazzadó, a Szakcsi Rádió.

Jövőre ötvenéves a kecskeméti Kodály Intézet

Kecskemétet a 16. század közepétől jelentős iskolavárosként tartják számon. A tudományok mellett a múzsák otthona is: a színházé, a vizuális alkotóművészeteké, és mint Kodály Zoltán szülőhelye kiemelten a muzsikáé. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézetét 2023 ősze óta Rajk Judit, az egyházzenei tanszék docense vezeti.

A jazz zene, a swing üzlet volt Duke Ellingtonnak

Százhuszonöt éve, 1899. április 29-én született a jazz egyik „főnemese”, a virtuóz zongorista, zenekarvezető, zeneszerző és hangszerelő Duke Ellington. Fél évszázados pályafutása során olyan legendákkal lépett fel, mint Louis Armstrong, Ella Fitzgerald vagy John Coltrane.

Átadták a Fonogram díjakat

Április 27-én adták át az idei Fonogram díjakat, melyek nyerteseit egy egész napos műsorfolyam keretében jelentették be, összesen húsz kategóriában.

Igyekszem kizoomolni a saját buborékomból

Lakatos Gabriella zenéjének hangzásvilága semmihez sem hasonlítható. Amikor először meghallottam, sokkal inkább asszociáltam képzőművészetre, mint zenére. Dalaiban izgalmasan vegyíti a jazzt az olyan, mainstream műfajokkal, mint a hiphop vagy az R’n’B, szövegei pedig társadalmi üzenetek hordozói.

Remélem, többször teremtek értéket, mint értéktelent

Kezdetben a zongora, majd az éneklés irányába terelte a sors keze, végül megállította középúton. Károly Katalin, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház zenei vezetője alkotómunkájában a művészet e két ága jó ideje egymást kiegészítve és erősítve jelenik meg.

Nehéz a slágerektől búcsút venni – Szenes Iván száz éve

1924. április 25-én született az egyik legsikeresebb és legtermékenyebb magyar dalszerző, akinek olyan slágerek fűződnek a nevéhez, mint a Nehéz a boldogságtól búcsút venni, az Isten véled, édes Piroskám, a Kislány a zongoránál, a Nem csak a húszéveseké a világ, a Jöjjön ki Óbudára és a Kicsit szomorkás a hangulatom…

Akad, amibe örömmel ugrom fejest

Kanyó Dávid fuvolaművész régóta komoly energiát fektet a hangszercsalád legkisebb tagja, a pikoló élvezetes, sokszínű megszólaltatásába. Kortárs szerzők komponálnak neki darabokat erre a méltatlanul háttérbe szorított hangszerre. Április 26-án Gyöngyösi Levente néhány éve komponált pikolóversenyének bemutatójára került sor a Budafoki Dohnányi Zenekarral. Ennek apropóján beszélgettünk az est szólistájával.

Apróhirdetésen vette az első údját, ma úgy játszik rajta, mint itthon senki más

Kobza Vajk údművész, a régi pengetős hangszerek ismerője, akinek zenei világa hidat épít a régi korok és országok között, a jelenkor emberét megszólítva. Koncertjein közös megpróbáltatásainkra vigaszt, életünk nagy kérdéseire válaszokat igyekszik nyújtani, miközben dalait áthatják a tradicionális közel-keleti zene és az európai kultúra régizenei motívumai. Önálló stílusdefinícióját boncolva beszélgettünk pályájának kezdetéről, rítusokról, misztikáról és arról, hogyan jutott hozzá ritka hangszeréhez az online piacterek korszaka előtt.

Nem csak a bérleteseinek árulja el a titkot a Pannon Filharmonikusok

Jelentős állítással kezdődik, játékkal és derűvel végződik a 2024/2025-ös fővárosi sorozatuk.