Zene
Gyalogosan ment Milánóba Egressy Béni, a Szózat zeneszerzője
Kétszáztíz éve, 1814. április 21-én született Sajókazincon (ma Kazincbarcika) Egressy Béni zeneszerző, színműíró és fordító, a Szózat megzenésítője, a Bánk bán, a Hunyadi László és a Bátori Mária című Erkel-operák szövegkönyvének írója, a Klapka-induló szerzője. Egressy komponált zenét először Petőfi Sándor verseihez.
Könyv jelent meg a rockkoncertek roadjairól
Roadlegendák, legendás roadok címmel jelent meg könyv a hazai pop-rock színtér jól ismert technikusairól, azaz a roadokról. A kiadványt szombaton mutatták be a Rockmúzeumban.
Nem úgy kell tekinteni a klasszikus zenére, mint régi, pátoszos dologra
Seidl Dénes trombitaművészként, a Bartók Rádió műsorvezetőjeként és zenepedagógusként is arra tette fel az életét, hogy a zenét közelebb vigye az emberekhez. De miért éppen trombitát ragadott a kezébe? És mit szóltak a szülei, amikor kiderült, hogy a zenészi pályát választja?
Cigánynak kell lenni
Hogyan lehet napjainkban az autentikus cigány táncot és népzenét újra felfedezni és értékeit továbbörökíteni? Erre kínál lehetséges megoldást Farkas Zsolt, a Khamoro Cigány Tánc Egyesület elnöke, aki vándortáncházával járja a falvakat, receptjének fő eleme pedig az elhivatottság mellett a cigány kultúra csodálata és értékelvű megjelenítése.
Tíz megzenésített vers a magyar költészet napjára
A versek és a dalok egyazon tőről fakadnak, és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a művészeti ágak képzelt határain átlépve számtalan izgalmas megzenésített verssel találkozhatunk. Gyűjtésünkben József Attilán és Petőfi Sándoron kívül felbukkan Weöres Sándor, Kányádi Sándor és egy Kemény István-szöveg énekelt változata is.
A zene szigorú angyala
Kilencven éve, 1934. április 10-én született Durkó Zsolt Kossuth-díjas zeneszerző.
A friss Kossuth-díjas Vashegyi György mottója a minőség
Nemzetközileg is jelentős karmesteri tevékenységét, a régizene műfajának hazai tolmácsolásában egyedülálló művészi munkáját, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar alapító vezetőjeként végzett értékteremtő tevékenységét, valamint a művészeti közéletben végzett meghatározó munkáját Kossuth-díjjal ismerték el. Ebből az alkalomból kérdeztük.
Milyenek voltak régen a hősök, és milyenek napjainkban?
Bretz Gábor az új rendezésben színre kerülő Don Giovanni két előadása között vette át Kossuth-díját. A művész a napokban lett ötvenéves, de egy basszbariton előtt ilyenkor még ostromlásra váró csúcsok magasodnak. Nem készítettünk kimerítő leltárt arról, ami eddig történt, hiszen az elmúlt két évtizedbe annyi szép feladat fért bele számára, amennyi két embernek is elég lenne. Inkább pályája eseményeiből szemezgettünk.
A magyarok, akik miatt még Taylor Swiftnek is nemet mondtak
Tudás- és tapasztalatcsere, nemzetközi népzenei véráram és fúzió – talán ezek a legfontosabb hívószavai a Ferenczi Györgyhöz köthető amerikai ösztöndíjprogramnak és a Kiscsőszön megvalósuló Válaszút workshopsorozatnak.
Wagnert vagy a hollywoodi zenét sem tudjuk elképzelni Liszt Ferenc nélkül
Mi a közös a klasszikus zenében és a futballban? Hogyan fejlesztik a kortárs művek a klasszikus repertoárt, és miért érdemes néha régi hangszereken játszani? Ezekről is szót ejtettünk Balog József Liszt-díjas zongoraművésszel, akinek hétfőn izgalmas lemezbemutató koncertje lesz a Budapest Music Centerben.
Életben tartani és élővé tenni
A Hagyományok Háza egész napos rendezvényt szentelt a népzene területén alkalmazható innovációs, digitalizációs lehetőségeknek. Az április 4-én tartott esemény iránti nemzetközi érdeklődés bizonyítja, hogy az intézmény megvalósítja célját: nemcsak életben tartja, de élővé is teszi a népi kultúrát.
De érdekes, gondoltam, ilyen a csönd?!
Farkas Róbert májusban ismét operát vezényel, és míg harmadik évadát tölti a MÁV Szimfonikus Zenekar vezető karmestereként, hat országban dolgozik rendszeresen. Titkos vágya, hogy Brahms második szimfóniájának a negyedik tételére táncoljon egy nagyot. Szenvedélyről, kontrollról és a zenekari demokráciáról is beszélgettünk.
Minden zenében az elementáris erőt keresem
Hétévesen Hendrixet és Chopint hallgatott, tinédzserként moldvai muzsikát tanult: Fejér Simon Pál sokaknak a Deák Bill Blues Band hosszú hajú gitárosaként ugrik be, holott egy sor más zenei tevékenység is kapcsolódik a nevéhez. A dalszerzővel humorról, szenvedélyről, a népzene ősi üzenetéről és a gyermeki, intuitív felfedezés szépségeiről beszélgettünk.
A malter ebben a rendszerben a szeretet
Nemes József számára a kóruséneklés már diákként a szabadságot és felszabadultságot jelentette. Lassan húsz éve karnagyként dolgozik azért, hogy a Lautitia kóruscsalád próbáira érkezők hasonlóan örömteli élményekkel térjenek haza. Amikor meglátogatom a debreceni Szent Efrém görögkatolikus iskolában, a gyerekek éppen óráról jönnek ki. Egyikük elújságolja, hogy sikerült javítania németből, másikuk is az órai eredményeivel büszkélkedik a köztük utat törő karnagynak. Érezhető, hogy Nemes József mindegyikük örömeit, gyengeségeit ismeri, atyai szeretettel és figyelemmel fordul feléjük. Kórusait a szakmában a legtöbben kivételes példaként emlegetik az éneklés és az együttlét örömét sugárzó együttesekre. Ez valószínűleg az ő személyiségéből is fakad. Erre voltam kíváncsi, amikor interjúra kértem. Azóta lezajlott az alábbi beszélgetésben emlegetett nemzetközi kórusverseny, ahonnan a gyerekek és a vegyes kar is aranydiplomával tértek haza.
Megfogni a megfoghatatlant
Hegedűs Bori énekes és Tempfli Erik Artisjus-díjas zongorista, dalszerző duója 2020 óta ismert a hazai zenei szférában, idén a Sanctum országjárás keretében számos településre látogatnak zenés irodalmi programjukkal. Az alkotópáros az idei húsvétra jelenteti meg Nélküled megyek című dalukat, ami élőben Ságváron egy rendhagyó irodalomórán debütált. A dalról és munkájukról mesélnek. Interjú és klippremier.
Chicagóban mutatják be Zombola Péter új operáját
A chicagói Jarvis Opera Hallban mutatják be Zombola Péter Erkel- és Bartók–Pásztory-díjas zeneszerző, egyetemi professzor Aldegunda című új kamaraoperáját. A főszerepet Vizin Viktória mezzoszoprán énekli.