Kilencévesen faragta első Vitéz Lászlóját a bábozás nagymestere

Színpad

Január 29-én lenne százéves Kemény Henrik Kossuth-díjas bábművész, érdemes és kiváló művész, a népművészet mestere, Vitéz László, Süsü, a sárkány, Hakapeszi Maki és Furfangos Frigyes „atyja”.

Budapest, 2004. február 12. 
Kemény Henrik bábjátékos és bábkészítő, Érdemes és Kiváló Művész 1925-ben született. Nagyapja Korngut Salamon cirkusztulajdonos volt, aki az előadások szüneteiben marionettbábokkal lépett fel. Édesapja, id. Kemény Henrik szintén bábjátékos, marionettfigurákkal dolgozott. A család állandó színháza 1926 óta a Népligetben van, ami most ismét működik, alapítványi segítséggel tartják fent. Kemény Henrik nyugdíjazásáig a bábszínházban lépett fel, jelenleg a Dörmögő Dömötör Színházban szerepel. Műveiből április 16-án, Debrecenben nyílik kiállítás. 
A képen: Kemény Henrik a Vitéz László-figurával. 
MTI Fotó: Féner Tamás
Kemény Henrik Kossuth-díjas bábművész, bábkészítő Vitéz László bábjával 2004-ben. Fotó: Féner Tamás / MTI

Kemény Henrik a több mint százéves hagyományra visszatekintő vásári bábjátékos Korngut családban született 1925-ben Budapesten. A nagyapja, Korngut Salamon 1897-ben kapott cirkuszi mutatványosságra működési engedélyt. Apja, Korngut Henrik – 1912-ben magyarosította Keményre a nevét – a hivatalnokoskodás mellett bábkészítéssel és bábjátékkal is foglalkozott, és egyre gyakrabban állította fel sátrát a hűvösvölgyi Nagyréten. Apa és fia dédelgetett álma 1927-ben vált valóra, ekkor épült fel a család népligeti mutatványos színháza, a Kemény Bábszínház (Bódé), amely évtizedekig mulattatta a közönséget.

A harmadik generáció tagjai, Henrik és öccse, Mátyás ebbe a bábozós világba születtek bele, gyerekkoruktól tanulgatták a szakma rejtelmeit.

A papa faragta a bábokat, a mama – később húgukkal együtt – varrta a ruháikat. A fiúk először csak a paraván mögött segédkeztek, később már kisebb szerepeket is kaptak.

A kis Henrik először hatéves korában, egy apjától kapott Miki egérrel lépett színpadra, kilencévesen pedig kifaragta első Vitéz László babáját. Édesapja 1944-ben munkaszolgálatban tűnt el, a színház irányítását a fiai vették át, a háború után, 1945 augusztusától már újra játszottak. 1948-tól a vásári bábosokat kiszorította a kultúrpolitika, mondván: „Ma már nem időszerű és nem korszerű Vitéz Lászlót játszani. Legyen helyette inkább Traktor Ferke vagy Okos Kata.” Kemény Henrik megpróbált talpon maradni. Előbb marionettfigurákkal bábetűdöket állított színpadra, majd kitalálta és elkészítette óriásbábját, a háromméteres Bambit, aki már a közönség soraiba kimerészkedve mókázott.

1953-ban a népligeti vurstlit felszámolták, de a testvéreknek még idejében sikerült „kimenekíteni” az előadásaikhoz készített bábfiguráikat. A közel nyolcvandarabos gyűjteményt Bálint Endre és Jakovits József képzőművész több mint egy évtizeden át őrizgette.

Közben, 1950-ben Kemény Henrik a budapesti Állami Bábszínházhoz tagja lett, bábtechnikusként alkalmazták. 1955-ben néhány kollégájával Győrbe ment, itt alapították meg az első vidéki bábszínházat.

Játszott, bábokat tervezett és készített, az előadások után a családi Vitéz László-darabokkal a vidéket járta. Az Állami Bábszínházhoz 1958-ban tért vissza, de a vásári mutatványozást tovább folytatta, 1975–1982 között Bató Lászlóval járták az országot előadásaikkal. 1992-ben az újonnan alakult Kolibri Színházhoz csatlakozott, ahol az évek során bemutatta teljes repertoárját, és többedmagával útjára indította a Kolibri Fesztivált.

A népligeti Mutatványos téren Kemény Henrik Bábszínházát 1982-ben kultúrtörténeti emlékké nyilvánították, 1989-ben a Soros-alapítvány támogatásával felújították, és díszelőadással átadták. Mindenki Heni bácsija ekkor állt először és utoljára az újjáépült színház színpadán. Infrastruktúra híján a színház újjáélesztése kudarcot vallott, a faszerkezetű épület 2011. október 3-án éjjel porig égett. Alig két hónappal később, 2011. november 30-án Debrecenben Kemény Henrik is meghalt.

A bábozás nagymesteréről elsőként mindenkinek a palacsintasütőjével hadakozó Vitéz László jut eszébe, máig fülünkbe cseng köszönése, a „Szervusztok, pajtikák”.

1964-ben a Vitéz László volt az első bábjáték a Magyar Televízióban, ahol mókás alakját az 1980-as évektől olyan híres figurák követték, mint a csokirajongó Hakapeszi Maki és Furfangos Frigyes a Zsebtévé előadásaiban, vagy a Bodrogi Gyula által megszólaltatott Süsü, a sárkány, akit a felvételeken maga Heni bácsi mozgatott.

Munkásságát számos kitüntetéssel díjazták, 1954-ben  a Népművészet Mestere címet kapott, 1987-ben érdemes művész, 2002-ben kiváló művész lett. Többszörös nívódíjas, 1996-tól a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt, 1998-ban Pro Urbe díjat kapott. 2005-ben Kossuth-díjjal tüntették ki a hazai vásári bábjáték legtisztább hagyományainak őrzése és terjesztése érdekében végzett tevékenységéért, hét évtizedes, országszerte ismert és elismert legendás művészetéért. 2008-ban Prima díjat kapott.

Kemény Henrik itthon és külföldön is magas színvonalon képviselte a vásári mutatványos bábjátszást. Nem csak játékával jutalmazta meg közönségét, élete során közel egy tucat Vitéz László-figurát ajándékozott múzeumoknak (többek között a Müncheni Városi Múzeumnak, a mexikói Nemzeti Bábmúzeumnak is), de egyet-egyet kapott Moszkvában Szergej Obrazcov, Párizsban François Mitterrand is. Játékának fontos eleme volt a közönség bevonása, az interaktivitás, a régi vásári komédiák alapeleme.

Kemény Henrik 2006-ban teljes hagyatékának gondozását az általa létrehozott Korngut–Kemény Alapítványra bízta. 2012-ben a debreceni székhelyű alapítvány gondozásában jelent meg az Életem a bábjáték bölcsőtől a sírig. Egy vásári bábjátékos, komédiás önarcképe című visszaemlékezése, történeteit Láposi Terka jegyezte le. Budapesten emléktáblája látható a Kolibri Színház homlokzatán és a Vörösmarty utcai egykori lakóháza falán.

Debrecen és a Vojtina Bábszínház ma is kiemelt szerepet játszik hagyatékának megőrzésében. Születésének centenáriumára egyhetes programsorozattal készülnek, Kemény Henrik 100  A Bábjátékos (19252025) címmel.

Az évforduló kiemelkedő eseményeként január 29-én átadják a Korngut–Kemény család teljes hagyatékának helyet adó Vitéz László BábTér és Látvány-Tár – Interaktív Bábműhelyet, amelynek a Vojtina Bábszínház ad otthont.