Magyar népmesemotívumok és kortárs bábszínházi formák találkoznak a Fehérlófia című produkció próbái során, melynek rendezője és szerzője Veres András.
Elindult az új év első próbafolyamata a 35 éves Ciróka Bábszínházban. Továbbra is kiemelt szempont a bábszínház repertoárjának kialakításában, hogy olyan előadásokkal ismertessék meg a gyerekeket, amelyek a magyar mondavilággal és annak szimbólumaival való találkozást teszik lehetővé. A Fehérlófia az egyik legősibb elemeket mutató tündérmesénk, illetve varázsmesénk. Főhőse, aki emberfeletti erővel születik ló anyától, egy igazi táltos. Erős ellenfelekkel találkozik, de legyőzi őket.
A produkció érdekessége, hogy Lendváczky Zoltán bábszínész egyedül játssza el a mesét. Narrátorként egyedül mozgat valamennyi bábot, egyedül kelti életre a különböző karaktereket. Egy szólójátéknál rendkívül fontos, hogy a színész magáénak érezze a történetet. Veres András rendezővel közösen jutottak el ehhez az ősi témához, amelynek gyökerei a hun, a magyar és az avar mondavilágból eredeztethetők. Az előadás a bábjáték legősibb formájához, a kultikus bábjátékhoz nyúl vissza, amelyre jellemző, hogy a bábjátékos titokzatos erőket kelt életre. Ez a varázslat a mai gyermekközönség számára is képes újrateremteni a csodákat.
A történet a mágikus hármas szám köré szerveződik. Ez a szám, amely az Isten, az univerzum és az ember spirituális és intellektuális belső rendjének kifejezője, végigkíséri a mese cselekményét is, folyamatosan jelen van Fehérlófia útja során. Minden háromszor történik meg, a főszereplőnek három segítője van, három királylánnyal találkozik és három sárkányt kell legyőznie. Rendkívüli kalandok és kihívások várják Fehérlófiát az Alvilágban és a Felvilágban is, hogy teljesíthesse küldetését.
„Eddig többnyire karakterszerepeket játszottam, ezek találtak meg engem. Először fogok egyedül a színpadon állni, és ennyi bábot mozgatni. Igazán örülök, hogy ilyen kihívásban lehet részem” − mondta Lendváczky Zoltán.
A produkcióban egymásra épülnek az ősi és a modern elemek. Ez nemcsak a bábok és a díszlet esztétikájában mutatkozik meg, hanem a zenében is, ahol hagyományos hangszerek találkoznak a kortárs zenei megszólalással, ennek atmoszférateremtő hatása erősen meghatározza az előadás hangulatát.
„Ez a rendkívül sokrétegű, cselekményes történet felveszi a versenyt a mai szuperhősös mesékkel is, természetesen tiszteletben tartva a magyar népi hiedelemvilágot és mesemotívumokat. A főszereplő térben, időben és jellemfejlődésben is hatalmas utat jár be. Minden próbatétel egy újabb szintre viszi Fehérlófiát. A hős szó gyakran visszatér az előadásban, tudatosítva a nézőkben, hogy egy hős születésének vagyunk szemtanúi. Ez talán a legerősebb üzenete az előadásnak” − mondta el Veres András rendező.
Az alkotók már számos előadásban dolgoztak együtt. A
díszlet- és bábtervező Grosschmid Erik, a zenét Rozs Tamás és Kiss Dávid
zeneszerzők írják.
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
