Óvodák és bölcsődék napja
A bölcsődék napját 2010 óta tartják Magyarországon, arra emlékezve, hogy 1852-ben, április 21-én nyílt meg a Pesti Első Bölcsődei Egylet, amelynek a martonvásári Brunszvik családhoz tartozó Gróf Forrayné Brunszvik Júlia (1786–1866) volt az elnöke.
A bölcsődék létrejötte szorosan összefüggött a nagyipari termelés kialakulásával, különösen azokon a területeken, ahol nagy számban foglalkoztattak női munkaerőt, elsősorban a mosodákban, a textiliparban. A világon az első bölcsődét Párizsban nyitották meg 1844-ben, s néhány éven beül már közel 400 hasonló intézmény működött világszerte, elsősorban egyházi létesítményként.
Magyarországon is megindult a szervezőmunka, és 1852 januárjában bölcsőde-egylet alakult Pesten Majer István püspök és nagyprépost, valamint Forrayné Brunszvik Júlia – Brunszvik Teréz, az első magyar óvoda alapítója unokahúgának – támogatásával. Az első „bölcsőház” fővédnökének olyan magas rangú támogatót is sikerült megnyerniük, mint Albrecht főherceg felesége, Hildegarde. A hosszú előkészítő munka és jótékony célú gyűjtés eredményeként 1852. április 21-én Pesten, az akkori Kalap u. 1. szám alatti bérház (ma V. ker. Irányi u. 2-4.) földszintjén megnyílt az ország első bölcsődéje, ahol öt szobában 38 gyermekről gondoskodtak.
Bölcsődék napja és Óvoda-nap – a kettőben közös, hogy április 21-re esnek, s mindegyik a kisgyermekek neveléséhez kötődik. Az óvodák napja Friedrich Föbel (1782 – 1852) német óvodaalapító, pedagógus emlékét őrzi, aki felismerte, hogy milyen nagy szerepe van az iskola előtti nevelésnek is. Fröbel nemcsak felismerte az iskola előtti nevelés jelentőségét, hanem 1837-ben az első Gondozó-, Játék- és Foglalkoztató Intézetet létesített kisgyermekek részére a türingiai Blankenburgban.
Ludvigh Gyula születésnapja – 1841
LUDVIGH GYULA, Ludwig (Szepesbéla, 1841. április 21. – Budapest, 1919. január 6.): vasútépítő mérnök, számos korabeli európai és balkáni vasútépítkezés résztevője, majd több mint 20 éven át a MÁV vezetője. Oklevelét a brüsszeli egyetemen szerezte. Először itt dolgozott vasútépítésnél és tervezésnél, majd Spanyolországban, 1863-ban a sevilla-portugáliai vasút tervezésénél irányító szerepe volt. 1867 után hazatért, a vasúti központi irodában osztálymérnök lett. Ezután a belga, francia és törökországi vasutakat tanulmányozta. Műszaki javaslatai alapján jelölték ki a boszniai-romániai vasúti csatlakozásokat. 1881-ben a közmunka- és közlekedésügyi minisztériumban az út- és középítési osztály vezetője, 1883-tól az államvasutak igazgatóságának tagja volt. 1887-től 1909-ig a MÁV elnökigazgatója volt; ez idő alatt sokat tett a vasúthálózat fejlesztése érdekében. 1893-tól a főrendiház tagja, 1909-től a kassa-oderbergi vasút vezérigazgatója volt.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1991. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Katona Lajos születésnapja – 1866
KATONA LAJOS, (Nagybánya, 1866. április 21. – Budapest, 1933. július 4.): kohómérnök, a közvetlen acélgyártás elméletének kidolgozója. Tanulmányait a selmecbányai akadémián végezte 1889-ben. Az osztrák-magyar államvasút társaság resicai vasműveinek szolgálatába lépett, s ott a nagyolvasztók főnöke lett. 1905-ben kilépett és magánmérnöki irodát nyitott. Tanulmányútjai során Európa és az Egyesült Államok csaknem minden nevezetesebb kohóművét meglátogatta. Utóbb a Ganz Vagon és Gépgyár acél- és vagonműhelyének főnöke lett. Különösen a vaskohászat és a hengerlés kérdéseivel foglalkozott. Újszerű meglátásairól, újításairól beszámoló tanulmányait külföldi szakfolyóiratok is átvették. Elméletileg bebizonyította a közvetlen acélgyártás lehetőségét. Elgondolásait később a svéd és amerikai kísérletek a gyakorlatban is igazolták.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1991. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
1931-ben ezen a napon költözött a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár jelenlegi épületébe. A volt Wenckheim-palota. Az épület azonban ennél sokkal régebbi: 1889-ben húzták föl az akkoriban palotanegyeddé váló pesti külvárosban.
Ünnep
A bölcsődék napja magyarországon – Pesten 1852. április 21-én nyílt meg az ország első bölcsődéje. Ennek emlékére a Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2010-ben hivatalosan is a bölcsődék napjává nyilvánította április 21-ét.
Április 21-én történt
i. e. 753 A hagyomány szerint Krisztus előtt 753. április 21-én alapította meg Romulus és Remus a Palatinus-dombon Rómát, ezt a napot tartják az Örök Város születésnapjának.
1852 Pesten megnyílt az ország első bölcsődéje.
1856 Ausztráliában bevezették – úgy tartják, elsőként a világon – a napi nyolcórás munkaidőt.
1862 A Budai Népszínházban mutatták be az első magyar operettet, A szerelmes kántor című egyfelvonásost.
1896 A magyar Országgyűlés a honfoglalás 1000. évfordulóján ünnepi ülésen tárgyalta és elfogadta az ezredéves ünnepről, a millenniumról szóló törvényt.
1931 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a jelenlegi épületében, a Baross utcai volt Wenckheim-palotában nyert elhelyezést. A felújított épületet 2001. szeptember 12-én adták át. Az épület történetéről itt írtunk.
1943 Megkezdte a termelést a Székesfehérvári Hengermű.
1960 Brazília fővárosa Brazíliaváros (Brasília) lett Rio de Janeiro helyett.
2007 Visszatért a Nemzetközi Űrállomásról egy orosz űrhajó fedélzetén a magyar–amerikai Charles Simonyi, a világ ötödik űrturistája.
2015 Megdöntötte a gyorsasági világrekordot a japán mágnesvasút, miután egy tesztszakaszon 603 kilométer/órás sebességgel száguldott.
2019 Srí Lankán három keresztény templomot és négy szállodát ért szinte egyidejű robbantásos támadás húsvétvasárnap Colombóban, valamint a fővárostól északra lévő Negombo és a keleten lévő Batticaola városban. A robbantásban 257-en – köztük legkevesebb 38 külföldi állampolgár – vesztette életét, mintegy ötszázan pedig megsebesültek.
Április 21-én született
1783 Gaal György író, mesekutató, a magyar népmesegyűjtés úttörője
1799 Táncsics Mihály író, politikus
1814 Egressy Béni színész, színműíró, zeneszerző, a Szózat megzenésítője
1828 Hippolyte Adolphe Taine francia filozófus, történész, irodalomtörténész
1864 Max Weber német filozófus, szociológus
1894 Móricz Ida grafikus, keramikus, szobrász, Móricz Zsigmond legfiatalabb, hatodik testvére
1913 Örley István író, kritikus
1915 Anthony Quinn Oscar-díjas amerikai filmszínész, rendező
1926 II. Erzsébet brit királynő (1952 és 2022 között), az Egyesült Királyság történelmének leghosszabb ideig hatalmon lévő uralkodója
1945 Bachman Zoltán Kossuth-díjas építész, műemlékvédelmi szakmérnök, a nemzet művésze
1947 Iggy Pop amerikai rockénekes, gitáros, színész
1947 Kecskeméti Sándor Munkácsy Mihály-díjas keramikus, szobrász
1947 Krajcsovics Éva Munkácsy Mihály-díjas festőművész
1953 Olajos György Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész
1954 Jármai Gyula karmester
1958 Andie MacDowell amerikai színésznő, modell
1972 Petrovics Eszter Erkel Ferenc-díjas televíziós rendező, szerkesztő
1991 Nagy Marcell színész, a Sorstalanság című film főszereplője
1991 Szakács Gergő, a Follow the Flow énekese
Április 21-én halt meg
1109 Canterburyi Szent Anzelm teológus, filozófus, a „skolasztika atyja”
1142 Pierre Abélard francia skolasztikus filozófus, teológus
1509 VII. Henrik, az első Tudor-házi angol király
1699 Jean Racine francia író, drámaíró, a francia klasszicizmus második, Corneille-t követő szakaszának legnagyobb tragédiaköltője
1736 Savoyai Jenő savoyai herceg, a Habsburgok legnagyobb hadvezére
1850 Wesselényi Miklós politikai író, akadémikus, „az árvízi hajós”
1910 Mark Twain amerikai író, publicista
1924 Eleonora Duse olasz színésznő
1929 Cholnoky László író, újságíró
1946 John Maynard Keynes angol közgazdász, a 20. század egyik legnagyobb hatású közgazdásza
1973 Merian C. Cooper tiszteletbeli Oscar-díjas amerikai filmrendező és producer
1989 James Kirkwood amerikai író, dráma- és forgatókönyvíró
1998 Gáti József színész, érdemes és kiváló művész
2003 Nina Simone posztumusz Grammy-díjas amerikai soul- és jazzénekes, emberjogi aktivista
2016 Prince Oscar- és Grammy-díjas amerikai rockénekes, producer, gitáros, zeneszerző, szövegíró
2022 Markó Iván Kossuth- és Prima Primissima díjas táncművész, koreográfus, a Győri Balett alapítója
#eztörténtma
