 |
| Tinódi szobra Dombóváron |
Bár nem fogott fegyvert és nem öntött forró szurkot a török nyakába, nevezetes személy az 1552-es egri ostrom emlékezetében. A 16. század derekán nem is sejthette, hogy az 1900-as években majd a filmvásznon elevenedik újra. ?Summáját írom én Eger várának? ? énekelte a mindenki által ismert dallamot a 458 éve elhunyt Tinódi Lantos Sebestyén.
Sokkal inkább krónikásként értékelik munkásságát, mint költői életműként, hiszen a költemények művészi értéke vitatott. Nagyobb jelentőségű a rögzített, elmesélt történetek, a korrajz szempontjából. A históriás énekek egyik leghíresebb magyar képviselője Török Bálint mellett szolgált, de a dombóvári csatában szerzett sebesülése miatt nem folytathatta a vitézi pályát. Így a csaták krónikása lett. A palásti csata például Tinódi Lantos Sebestyén révén a szépirodalomba is bekerült Ördög Mátyás veszödelme címmel. A legismertebb művei talán az Eger vár viadaljáról való ének és az Egri historiának summája, ezek megírásáért nemesi rangra emelte Ferdinánd király. Alakját Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye is megőrizte, valamint Várkonyi Zoltán a műből készült, 1968-as kétrészes adaptációja.
Tinódi tudatában volt annak, hogy írásai nem ?irodalmi? jelentőségűek, inkább a történelem megőrzését szolgálják. Egyik művében így írt: ?Ez jelönvaló könyvecskét szörzeni nem egyébért gondolám, hanem hogy az hadakozó, bajvívó, várak-, várasokrontó és várban szorult magyar vitézöknek lenne tanúság, üdvességes, tisztösségös megmaradásokra, az pogán ellenségnek mimódon ellene állhassanak és hadakozjanak?.
Forrás: wiki
