Jeles napok

December – Karácsony hava – Télelő – Álom hava

Jeles napok

Téli napforduló; a csillagászati tél kezdete

„Befútta az utat a hó"

A csillagászati tél december 21-én kezdődik. Ez az év legrövidebb napja. A Nap – a mi földrajzi szélességünkön – délkeleten kél, délnyugaton nyugszik, és a Baktérítő magasságában tűz merőlegesen a földre. A Baktérítő a déli szélesség 23,5 fokán átmenő szélességi kör. Nevét onnan kapta, hogy a Nap a Bak jegybe érve ezen a körön hág a legmagasabbra, s onnét tér vissza az egyenlítő felé. A déli félgömbön ez a nap a nyár közepe. Mi a gyakorlatban december 1-jétől számítjuk a telet (meteorológiai tél), a kínaiak és a régi kelták – láttuk – november elejétől. Az ő naptárukban a téli napfordulat az évszak közepe.
A három téli hónapot három, hókristály köpenyeges, fekete ruhás öregember jelképezte, kezükben a Bak, Vízöntő, illetve a Halak jelével.
(…)
A téli napfordulót is öregedő férfi jelenítette meg, rajta prémmel szegett bőrruha, a derekán öv, azon 12 csillag, s csatként a Bak jele. Jobbjában kecske, baljában glóbusz, melyet csak egynegyed részben világít meg fény. Bokáin szárnyakat visel, egy fehéret és három feketét.
Az analógiás észjárás a télhez az észak égtájat és a napszakok közül az éjt kapcsolta. Az elemek közül többnyire a vizet, a színek közül rendszerint a feketét.

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet)

Az ideiglenes nemzetgyűlés összeülésének napja; a demokratikus Magyarország ünnepe

Miután az ország keleti területein már véget ért a háború, 1944. december 21-én megalakult az Ideiglenes Nemzetgyűlés Debrecenben. Ezt megelőzően december 12-én a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front előkészítő bizottságot küldött ki, amely a helyi Nemzeti Bizottságokra bízta a képviselők kijelölését vagy népgyűlésen való megválasztását.
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés 230 tagot számlát (71 fő kommunista, 55 fő kisgazda, 38 fő szociáldemokrata, 16 fő parasztpárti, 12 fő polgári demokrata, 19 fő a szabad szakszervezetek képviselője, 19 pártonkívüli), a harcok megszűnte után 498 főre duzzadt létszáma, összetételében azonban nem történt lényeges változás.
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés első ülésszakán elfogadták a magyar nemzethez intézett Szózatot, amely megrázóan mutatta be az ország tragikus helyzetét, felhívta a figyelmet a demokratikus változások szükségességére, megfogalmazta a legfontosabb feladatokat és megválasztotta az Ideiglenes Nemzeti Kormányt.
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1945 szeptemberében már Budapesten tartotta ülését, amelyen törvénybe foglalta
az állami szuverenitás gyakorlását
a Németországnak szóló hadüzenetet
a január 20-i fegyverszüneti egyezményta földreformot
a népbíráskodás bevezetését
a novemberi képviselőválasztást.
Az 1945. november 4-én megtartott nemzetgyűlési képviselőválasztás után az Ideiglenes Nemzetgyűlés feloszlott.

Szent Tamás apostol

Hitetlen Tamás

A népnyelv az apostolt „hitetlen” Tamásnak nevezi. E köznyelvi szólásként is használatos megjelölés onnan ered, hogy az evangélium szerint Tamás kételkedett Jézus föltámadásában. Távol volt, amikor Jézus a halála után megjelent a tanítványoknak, és amikor a szemtanúk beszámoltak neki róla, azt mondta, csak akkor hiszi el a történteket, ha saját szemével és kezével győződik meg felőlük. Jézus 8 (!) nap múlva ismét megjelent a tanítványoknak, s ekkor Tamás is jelen volt. A Mester felszólította, hogy nyúljon ujjaival a sebeibe, s Tamás úgy is tett. Meggyőződvén, hogy valóban keresztre feszített Mesterével áll szemben, visszatért a hite (Jn 20,24–29). Az evangéliumi történetnek egy apokrif párhuzama is van, mely Mária mennybemenetelét meséli el. E csodálatos eseménynél Tamás újfent nem volt jelen, hallván azonban róla, megint „tamáskodott”, és jelet kért. Meg is kapta, a Szűzanya az égből ledobta neki az övét.

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet)

Földi János születésnapja – 1755

A Csokonai Vitéz Mihály és Fazekas Mihály szellemi köréhez tartozó FÖLDI JÁNOS (Nagyszalonta, 1755. december 21. – Hadház, 1801. április 6.) orvost, természettudóst nyelvújítóként és költőként is tiszteljük. Földi kora gyermekkorában teljes árvaságra jutott, a maga erejéből, nélkülözések közepette végezte tanulmányait a debreceni Református Kollégiumban, majd a pesti egyetem orvoskarán. Pesten ismerkedett meg mentorával, Ráday Gedeonnal, aki segítette, hogy írásaival megjelenhessen a nyilvánosság előtt. 1788-tól levelezett Kazinczy Ferenccel, folyóiratainak állandó munkatársa volt. Később mindennapi orvosi teendői mellett foglalkozott a verstannal, nyelvtannal és a természetrajzzal. 1792-ben megnyert egy új magyar nyelvtan megírására meghirdetett pályázatot. 1791-ben a Hajdú kerület orvosa lett; figyelme ekkoriban a magyar nyelvű állat- és növényrendszer kidolgozása felé fordult. Rövid kritika és rajzolat a magyar füvésztudományról (Bécs, 1793) című 60 oldalas könyvecskéjében a magyar növénynevek rendszerezését és osztályozását tűzte ki célul. Linné rendszertanát akarta a magyar állat- és növényvilágra alkalmazni. A tervezett könyvsorozatból csak egy jelent meg: Természeti História a Linné Systemája szerint. Első tsomó. Az állatok országa (Pozsony, 1801). Ez volt az első rendszeres magyar nyelvű állattan.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Tudománytörténeti Intézet)

Kogutowicz Manó születésnapja – 1851

KOGUTOWICZ MANÓ (Seelovitz, 1851. december 21. – Budapest, 1908. december 21.) lengyel eredetű családból származott, Csehországban született, anyanyelve német volt – végül a magyar térképészet jeles alakja lett. Katonai műszaki főiskolát végzett Bécsben, ahol magas színvonalon oktatták a térképezést. Egy kalandos leányszöktetés kapcsán került leendő felesége rokonai révén Sopronba, ahol szabadkézi rajzot, matematikát és francia nyelvet oktatott. Itt vette fel az eredeti Emanuel helyett a Manó keresztnevet. Először egy kollégája segítségére sietve rajzolt térképet: Sopron megyéét. Tehetségére felfigyeltek és a kultuszminiszter, Trefort Ágoston Budapestre hívta. Kogutowicz javaslatára, a minisztérium támogatásával hozták létre a Magyar Földrajzi Intézetet, önálló állami intézményként, kizárólagosan térképek készítése céljából. A fő cél az iskolák ellátása volt jó minőségű, magyar nyelvű oktatási segédanyagokkal. A munkákban neves földrajztudósok: Lóczy Lajos, Cholnoky Jenő is részt vettek. 1892-től elkezdték a történelmi fali térképek tervezését és kiadását. 1902-ben adták ki a Teljes Földrajzi Atlaszt, amely az első magyar nyelvű nagy kézi atlasz volt. Ebben már tematikus – például éghajlati, mezőgazdasági, ipari – térképek is megjelentek. Kogutowicz utolsó munkája a Balkán-félsziget térképe volt.
Kogutowicz Manó olyan térképrajzolási stílust alakított ki, amit a mai napig követnek a magyar kartográfusok. Térképei pontosak és szépek voltak, külföldön is szívesen használták és követték stílusukat.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig.)

Forster Gyula születésnapja – 1846

FORSTER GYULA, báró (Esztergom, 1846. december 21. – Budapest, 1932. július 18.): jogász, közéleti személyiség, a XIX. századi magyar műemléki értékek és műtárgyak intézményes védelmének egyik kezdeményezője. A pesti egyetemen végzett jogi tanulmányokat. 1872-ben a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban nyert beosztást, ahol a képzőművészetekre, alapítványokra és műemlékekre vonatkozó ügyek vezetője lett. 1887–1911-ben a Magyar Földhitelintézet egyik igazgatója volt. 1904-ben bárói rangot kapott és a főrendiház örökös tagja lett. Sokoldalú tevékenységet fejtett ki a tudomány és művészet érdekében. 1895-től a Műemlékek Országos Bizottságának elnökeként nagy része volt sok hazai műemlék helyreállításában és megmentésében.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

December 21-én történt

Darabokra törted a szívem, Sajtból van a hold, Jöjj vissza vándor, Iskolatáska, Várj, míg felkel majd a nap, Jégszív, Fekszem az ágyon, Gyertyák – csak néhány azokból a slágerekből, amelyek szövegíróként és/vagy előadóként az 1946-ban ezen a napon született Demjén Ferenchez kötődnek.

Demjén Ferenc koncertje

Budapest, 2020. augusztus 24.

Demjén Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző, előadóművész koncertje a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon 2020. augusztus 24-én.

Készítette: Kovács Tamás
Személyek: DEMJÉN Ferenc
Tulajdonos: MTI/MTVA
Fájlnév: AD__AS202008240005
Demjén Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző, előadóművész koncertje a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon 2020. augusztus 24-én. Fotó: Kovács Tamás / MTI

Ünnep

A kosárlabda világnapja – az ENSZ Közgyűlése 2023-ban hozott határozata alapján.
Az energiaital napja - 2022 óta a Magyar Energiaital Szövetség kezdeményezésére.
Canisius Szent Péter ünnepe – A holland-német szerzetes a németországi katolikus egyház egyik újraszervezője.

December 21-én történt

1529 VII. Kelemen pápa kiközösítette az egyházból Szapolyai Jánost a törökkel kötött szövetsége miatt.
1893 Megjelent az első magyar nyelvű esti napilap, a Magyarország.
1898 Pierre és Marie Curie a Francia Akadémia ülésén bejelentette a rádium felfedezését.
1913 A New York Sunday World című újságban megjelent a világ első keresztrejtvénye.
1925 Moszkvában bemutatják Szergej Eisenstein Patyomkin páncélos című filmjét.
1937 Bemutatták Walt Disney első egész estés rajzfilmjét, a Hófehérke és a hét törpét, amelyet 1938. február 4-én vetítettek először nyilvánosan.
1944 Debrecenben összeült az Ideiglenes Nemzetgyűlés. Többet is olvashatunk róla az OSZK honlapján.
1949 A 70-es trolibuszvonal átadásával újraindul Budapesten a trolibusz-közlekedés.
1951 Az újjáépített Vígszínház épületében megkezdte működését a Magyar Néphadsereg Színháza.
1962 Magyarországon elvégezték az első szervátültetést, a veseátültetést Szegeden hajtották végre.
1968 Fellőtték az amerikai Apollo–8 űrhajót, amellyel először jutottak emberek a Hold közvetlen közelébe.
1988 A Pan Am amerikai légitársaság Londonból New Yorkba tartó repülőgépe felrobbant és a skóciai Lockerbie városára zuhant. A merénylet következtében 270 ember – köztük négy magyar utas – vesztette életét.
1991 Megszűnt az 1922 óta létező Szovjetunió, miután megalakult a helyébe lépő laza államszövetség, a Független Államok Közössége.
1993 Antall József halála után az Országgyűlés Boross Pétert választotta miniszterelnökké.
2007 Magyarország csatlakozott a schengeni egyezményhez.
2017 Befejezte működését a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék.
2020 Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) forgalmazásra ajánlotta az amerikai Pfizer és a német BioNTech vállalatok a koronavírus ellen közösen kifejlesztett oltóanyagát, amit aznap engedélyezett az Európai Bizottság.
2023 A prágai Károly Egyetemen egy ámokfutó diák 14 embert megölt és többeket megsebesített.

December 21-én született 

1755 Földi János orvos, természettudós, nyelvújító. Többet is megtudhatunk róla az OSZK honlapján.  
1773 Robert Brown angol orvos, a sejtmag felfedezője
1821 Borsos József festőművész. Életéről és munkásságáról erre a linkre kattintva olvashatunk.
1846 Forster Gyula jogász, a 19. századi magyar műemléki értékek intézményes védelmének egyik kezdeményezője. Bővebben az OSZK honlapján olvashatunk róla.
1851 Kogutowicz Manó geográfus, térképész. Részletesebben erre a linkre kattintva olvashatunk róla.
1856 Feszty Árpád festőművész
1866 Tömörkény István író, néprajzkutató, régész
1913 Földes Andor magyar-amerikai zongoraművész, karmester
1917 Heinrich Böll Nobel-díjas német író
1928 Rajna Tamás Dél-Afrikában élt Liszt Ferenc-díjas zeneszerző, zongoraművész
1933 Kocsár Miklós Kossuth-díjas zeneszerző, a nemzet művésze
1937 Jane Fonda kétszeres Oscar-díjas amerikai színésznő
1940 Frank Zappa amerikai rockzenész
1941 Dőry Virág színésznő
1941 Sólyom-Nagy Sándor Kossuth-díjas operaénekes
1946 Demjén Ferenc Kossuth-díjas rockzenész, basszusgitáros
1947 Paco De Lucía spanyol flamencogitáros, zeneszerző
1948 Horváth Dávid Balogh Rudolf-díjas fotóriporter
1948 Thierry Mugler francia divattervező
1953 Schiff András Kossuth-díjas zongoraművész
1953 Betty Wright Grammy-díjas amerikai soulénekes
1953 Fábri Péter író, költő, dramaturg
1966 Kiefer Sutherland Golden Globe-díjas kanadai színész, énekes
1969 Drabik István Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész
1991 Sors Tamás kétszeres paralimpiai bajnok paraúszó

December 21-én halt meg

1375 Giovanni Boccaccio olasz író, a Dekameron szerzője
1824 James Parkinson angol orvos, a később róla elnevezett betegség kórtüneteinek első leírója
1888 Zsigmondy Vilmos bányamérnök, akadémikus, a magyarországi artézi kútfúrások elindítója

Pozsonyban született, 1821. május 14-én, főiskolai tanulmányait a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián 1842-ben fejezte be. 1846-ban az Osztrák Államvasút-társaság bányamérnöke, s ott Szlávy Józseffel együtt a szabadságharc alatt a resicai vas- és acélművek üzemét teljesen átállították a honvédség felfegyverzéséhez szükséges fegyver- és lőszeranyag gyártására. Ezért Olmütz várában rabságot szenvedett, ahonnan 1850-ben szabadult. 1860-ban a fővárosba költözött, hogy magánmérnöki gyakorlatot folytasson. Nevét elsősorban sikeres artézi kútfúrásaival tette ismertté. 1868-ban kezdte meg a városligeti kút fúrását, melynek további munkálatait 1876-ban unokaöccsének adta át. Az elkészült kút 970 méter mélységű volt és 74 Celsius-fokos termálvizet szolgáltatott. Az 1879-ben befejezett petrozsényi fúrásokkal gazdag kőszéntelepeket tárt fel. Fúrásainak földtani és hidrológiai tanulságairól értékes tanulmányokban számolt be a Földtani és Természettudományi Közlönyben és a Bányászati és Kohászati Lapokban. A közéletben is szerepet vállalt. 1875-től élete végéig a selmecbányai kerület képviselője volt szabadelvű párti programmal. 1883-ban főleg az ő fáradozásainak hatására szabályozták a bányanyugdíjakat. 1883-ban a Földtani Társulat alelnökévé választották. Forrás: OSZK.

1927 Fényi Gyula csillagász, meteorológus. Többet is megtudhatunk róla az OSZK honlapján.
1933 Knud Rasmussen eszkimó származású dán sarkkutató, etnográfus
1958 Lion Feuchtwanger német író, filológus, történetíró
1988 Nikolaas Tinbergen Nobel-díjas holland etológus, zoológus
1998 Szőkefalvi-Nagy Béla kétszeres Kossuth- és állami díjas matematikus, akadémikus
2006 Vágó Nelly Kossuth- és Jászai Mari-díjas jelmeztervező, érdemes és kiváló művész
2013 Edgar Miles Bronfman amerikai üzletember, a Zsidó Világkongresszus volt elnöke
2014 Udo Jürgens osztrák énekes, zeneszerző, zongorista
2021 Benkő Samu Széchenyi-díjas művelődéstörténész
2022 Kertész Ákos Kossuth-díjas író, dramaturg

#eztörténtma