
Téli napforduló; a csillagászati tél kezdete
„Befútta az utat a hó"
A csillagászati tél december 21-én kezdődik. Ez az év legrövidebb napja. A Nap – a mi földrajzi szélességünkön – délkeleten kél, délnyugaton nyugszik, és a Baktérítő magasságában tűz merőlegesen a földre. A Baktérítő a déli szélesség 23,5 fokán átmenő szélességi kör. Nevét onnan kapta, hogy a Nap a Bak jegybe érve ezen a körön hág a legmagasabbra, s onnét tér vissza az egyenlítő felé. A déli félgömbön ez a nap a nyár közepe. Mi a gyakorlatban december 1-jétől számítjuk a telet (meteorológiai tél), a kínaiak és a régi kelták – láttuk – november elejétől. Az ő naptárukban a téli napfordulat az évszak közepe.
A három téli hónapot három, hókristály köpenyeges, fekete ruhás öregember jelképezte, kezükben a Bak, Vízöntő, illetve a Halak jelével.
(…)
A téli napfordulót is öregedő férfi jelenítette meg, rajta prémmel szegett bőrruha, a derekán öv, azon 12 csillag, s csatként a Bak jele. Jobbjában kecske, baljában glóbusz, melyet csak egynegyed részben világít meg fény. Bokáin szárnyakat visel, egy fehéret és három feketét.
Az analógiás észjárás a télhez az észak égtájat és a napszakok közül az éjt kapcsolta. Az elemek közül többnyire a vizet, a színek közül rendszerint a feketét.
Az ideiglenes nemzetgyűlés összeülésének napja; a demokratikus Magyarország ünnepe
Miután az ország keleti területein már véget ért a háború, 1944. december 21-én megalakult az Ideiglenes Nemzetgyűlés Debrecenben. Ezt megelőzően december 12-én a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front előkészítő bizottságot küldött ki, amely a helyi Nemzeti Bizottságokra bízta a képviselők kijelölését vagy népgyűlésen való megválasztását.
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés 230 tagot számlát (71 fő kommunista, 55 fő kisgazda, 38 fő szociáldemokrata, 16 fő parasztpárti, 12 fő polgári demokrata, 19 fő a szabad szakszervezetek képviselője, 19 pártonkívüli), a harcok megszűnte után 498 főre duzzadt létszáma, összetételében azonban nem történt lényeges változás.
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés első ülésszakán elfogadták a magyar nemzethez intézett Szózatot, amely megrázóan mutatta be az ország tragikus helyzetét, felhívta a figyelmet a demokratikus változások szükségességére, megfogalmazta a legfontosabb feladatokat és megválasztotta az Ideiglenes Nemzeti Kormányt.
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1945 szeptemberében már Budapesten tartotta ülését, amelyen törvénybe foglalta
az állami szuverenitás gyakorlását
a Németországnak szóló hadüzenetet
a január 20-i fegyverszüneti egyezményta földreformot
a népbíráskodás bevezetését
a novemberi képviselőválasztást.
Az 1945. november 4-én megtartott nemzetgyűlési képviselőválasztás után az Ideiglenes Nemzetgyűlés feloszlott.
Szent Tamás apostol
Hitetlen Tamás
A népnyelv az apostolt „hitetlen” Tamásnak nevezi. E köznyelvi szólásként is használatos megjelölés onnan ered, hogy az evangélium szerint Tamás kételkedett Jézus föltámadásában. Távol volt, amikor Jézus a halála után megjelent a tanítványoknak, és amikor a szemtanúk beszámoltak neki róla, azt mondta, csak akkor hiszi el a történteket, ha saját szemével és kezével győződik meg felőlük. Jézus 8 (!) nap múlva ismét megjelent a tanítványoknak, s ekkor Tamás is jelen volt. A Mester felszólította, hogy nyúljon ujjaival a sebeibe, s Tamás úgy is tett. Meggyőződvén, hogy valóban keresztre feszített Mesterével áll szemben, visszatért a hite (Jn 20,24–29). Az evangéliumi történetnek egy apokrif párhuzama is van, mely Mária mennybemenetelét meséli el. E csodálatos eseménynél Tamás újfent nem volt jelen, hallván azonban róla, megint „tamáskodott”, és jelet kért. Meg is kapta, a Szűzanya az égből ledobta neki az övét.
Földi János születésnapja – 1755
A Csokonai Vitéz Mihály és Fazekas Mihály szellemi köréhez tartozó FÖLDI JÁNOS (Nagyszalonta, 1755. december 21. – Hadház, 1801. április 6.) orvost, természettudóst nyelvújítóként és költőként is tiszteljük. Földi kora gyermekkorában teljes árvaságra jutott, a maga erejéből, nélkülözések közepette végezte tanulmányait a debreceni Református Kollégiumban, majd a pesti egyetem orvoskarán. Pesten ismerkedett meg mentorával, Ráday Gedeonnal, aki segítette, hogy írásaival megjelenhessen a nyilvánosság előtt. 1788-tól levelezett Kazinczy Ferenccel, folyóiratainak állandó munkatársa volt. Később mindennapi orvosi teendői mellett foglalkozott a verstannal, nyelvtannal és a természetrajzzal. 1792-ben megnyert egy új magyar nyelvtan megírására meghirdetett pályázatot. 1791-ben a Hajdú kerület orvosa lett; figyelme ekkoriban a magyar nyelvű állat- és növényrendszer kidolgozása felé fordult. Rövid kritika és rajzolat a magyar füvésztudományról (Bécs, 1793) című 60 oldalas könyvecskéjében a magyar növénynevek rendszerezését és osztályozását tűzte ki célul. Linné rendszertanát akarta a magyar állat- és növényvilágra alkalmazni. A tervezett könyvsorozatból csak egy jelent meg: Természeti História a Linné Systemája szerint. Első tsomó. Az állatok országa (Pozsony, 1801). Ez volt az első rendszeres magyar nyelvű állattan.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Tudománytörténeti Intézet)
Kogutowicz Manó születésnapja – 1851
KOGUTOWICZ MANÓ (Seelovitz, 1851. december 21. – Budapest, 1908. december 21.) lengyel eredetű családból származott, Csehországban született, anyanyelve német volt – végül a magyar térképészet jeles alakja lett. Katonai műszaki főiskolát végzett Bécsben, ahol magas színvonalon oktatták a térképezést. Egy kalandos leányszöktetés kapcsán került leendő felesége rokonai révén Sopronba, ahol szabadkézi rajzot, matematikát és francia nyelvet oktatott. Itt vette fel az eredeti Emanuel helyett a Manó keresztnevet. Először egy kollégája segítségére sietve rajzolt térképet: Sopron megyéét. Tehetségére felfigyeltek és a kultuszminiszter, Trefort Ágoston Budapestre hívta. Kogutowicz javaslatára, a minisztérium támogatásával hozták létre a Magyar Földrajzi Intézetet, önálló állami intézményként, kizárólagosan térképek készítése céljából. A fő cél az iskolák ellátása volt jó minőségű, magyar nyelvű oktatási segédanyagokkal. A munkákban neves földrajztudósok: Lóczy Lajos, Cholnoky Jenő is részt vettek. 1892-től elkezdték a történelmi fali térképek tervezését és kiadását. 1902-ben adták ki a Teljes Földrajzi Atlaszt, amely az első magyar nyelvű nagy kézi atlasz volt. Ebben már tematikus – például éghajlati, mezőgazdasági, ipari – térképek is megjelentek. Kogutowicz utolsó munkája a Balkán-félsziget térképe volt.
Kogutowicz Manó olyan térképrajzolási stílust alakított ki, amit a mai napig követnek a magyar kartográfusok. Térképei pontosak és szépek voltak, külföldön is szívesen használták és követték stílusukat.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig.)
Forster Gyula születésnapja – 1846
FORSTER GYULA, báró (Esztergom, 1846. december 21. – Budapest, 1932. július 18.): jogász, közéleti személyiség, a XIX. századi magyar műemléki értékek és műtárgyak intézményes védelmének egyik kezdeményezője. A pesti egyetemen végzett jogi tanulmányokat. 1872-ben a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban nyert beosztást, ahol a képzőművészetekre, alapítványokra és műemlékekre vonatkozó ügyek vezetője lett. 1887–1911-ben a Magyar Földhitelintézet egyik igazgatója volt. 1904-ben bárói rangot kapott és a főrendiház örökös tagja lett. Sokoldalú tevékenységet fejtett ki a tudomány és művészet érdekében. 1895-től a Műemlékek Országos Bizottságának elnökeként nagy része volt sok hazai műemlék helyreállításában és megmentésében.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)