Karácsonyi László születésnapja – 1900

KARÁCSONYI LÁSZLÓ (Budapest, 1900. szeptember 5. – Budapest, 1985. július 10.) vegyészmérnök, kandidátus Budapesten született 1900-ban. 1923-ban szerzett diplomát a budapesti Műegyetemen. 1931-ig kisüzemekben tevékenykedett, 1932-től a Pénzügyigazgatóságon malomellenőr majd a malomosztály vezetője volt. 1936-tól 1959-ig az Országos Gabona- és Lisztkisérleti Intézet (a későbbi Malomipari Kutatóintézet) osztályvezetője volt, majd a Szabványügyi Hivatal főmérnöke lett. Kiemelkedő oktatói tevékenységet fejtett ki a Műegyetemen, a Gazdasági és Műszaki Akadémián és az Agrártudományi Egyetemen. Fontosabb szakmunkái: A kenyér elöregedése (1928), Amerika sütőipara (1932), Malom- és sütőipari anyagismeret (társszerzőkkel, 1952).
Karácsonyi László 1985. július 10-én hunyt el Budapesten.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 2000, Magyar Életrajzi Lexikon.)

Krippel Móric születésnapja – 1867

KRIPPEL MÓRIC (Káltóc, 1867. szeptember 5. – Sopron, 1945. november 23.): erdőmérnök, egyetemi tanár, szakíró. Pozsonyi középiskolai tanulmányok után Selmecbányán, a Bányászati és Erdészeti Akadémián végezte felsőszintű tanulmányait. A besztercebányai erdőigazgatóságnál kezdett dolgozni, majd 1890-től Erdélyben a székely közbirtokossági erdőket kezelte, Gyergyószentmiklós központtal. 1903-tól a csíkszeredai erdőhivatal főerdésze. 1908-ban nevezték ki a selmecbányai főiskola erdőhasználattani tanszékére, a tanszék vezetője maradt Sopronba költözése után is, 1926-ig, ill. nyugdíjazásáig (1938). 1914–16-ban rektor, több alkalommal a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem erdőmérnöki osztályának dékánja volt. Sopronban favizsgálati laboratóriumot alapított (1920).
Jelentősek a földmérőtechnikában elért eredményei. Új eljárást dolgozott ki a fa keménységi határozóinak megállapítására. Az Erdészeti Zsebnaptár szerkesztője, az „Erdőhasználattan” c. fejezet szerzője. Számos tanulmányt írt az Erdészeti Lapokban.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Magyar életrajzi lexikon MEK; Évfordulóink 1992. MTESZ)

Kálnoky László születésnapja – 1912 – A Digitális Irodalmi Akadémia tagja

Kálnoky László (Eger, 1912. szeptember 5. – Budakeszi, 1985. július 30.)
Kétszeres József Attila-díjas költő, műfordító. A Digitális Irodalmi Akadémia 2000-ben posztumusz tagjává választotta.

*

1912. szeptember 5-én született Egerben. Apja, Kálnoky István Eger városi tanácsnoka, 1939 és 1944 között polgármestere. A német megszállás után nyugdíjba vonult, mert liberális nézetei összeférhetetlenek voltak a fasiszta törvénykezéssel. Anyja Kállay Malvin, szintén értelmiségi családból származik. Nagybátyja, Kállay Miklós történelmi regények, színművek és tanulmányok szerzője.

Elemi és középiskoláit Egerben végzi, a Cisztercita Gimnáziumban érettségizik 1930-ban. Diákkorában sikeres sportoló, 16 évesen korosztályi megyei bajnokságot nyer úszásban, később teniszben. Húszéves koráig sokat utazik. Jár Franciaországban, Hollandiában, Svájcban és Olaszországban. Cserkészként részt vesz Angliában a Jamboree-n.

A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem jogi fakultására iratkozott be. A gazdasági válság éveiben ez túlságosan sokba került a családnak, ezért a második évtől az Egri Jogakadémián folytatta tanulmányait. Államtudományi doktorátusát Pécsett szerezte meg 1935-ben. Az egri Városházán helyezkedett el köztisztviselőként. Egri hivatalnokoskodása idején, 1939 végén munkaköri feladatai közé tartozik, hogy a több száz, Egerbe érkezett lengyel menekült ellátmányáról gondoskodjon.

Olvasmányai közül kiemelkednek a német és angol romantikus elbeszélések és versek (különösen Heine), a fantasztikus irodalom alkotásai (pl. Goethe, E. T. A. Hoffmann, Poe, Bulwer, Mérimée, Gogol, Strindberg), a francia parnasszisták és szimbolisták (főleg Baudelaire és Verlaine) költeményei. A filozófusok közül főként Schopenhauer hat rá, természettudományos érdeklődését James Jeans Az új világkép, illetve A csillagos ég titkai című könyve kelti fel. Gimnazistaként előfizeti és megszűntéig járatja a Nyugatot, ebből tájékozódik a kortárs irodalomról.

Az első kötet megjelenéséig fő segítőtársa Egerben Apor Elemér költő (1907–1998), aki öt évvel idősebb, kulturált irodalmár és újságíró lévén, sokat segített a diákköltőnek a verstani alapok megszerzésében. Kálnoky idős korában felidézi, hogy első kötete számos helyen őrzi Apor javaslatait. Kapcsolatuk a költő Budapestre költözésével sem szakadt meg. Apor tizenhárom évvel túlélte őt.

Kálnoky a Nyugat „harmadik nemzedékéhez” számít, noha első kötete, Az árnyak kertje 1939-ben jelent meg a Magyar Élet kiadásában; nemzedéktársai közül ekkorra már többnek két-három kötete is megjelent. A Nyugatból ismert költőknek eljuttatja a kötet tiszteletpéldányait. Radnóti Miklós, Vas István, Weöres Sándor és Takáts Gyula közös levelezőlapon köszönti a költőt, megállapítva, hogy a nemzedék költészetéből „éppen ez az árnyalat hiányzott”. (Felidézi Vas István Nehéz szerelem. A líra regénye című memoárjában. A közös levél szövege Takáts Gyula leveleskönyvében olvasható.) Weöres Sándor a Nyugatban elismerő recenziót ír a kötetről. A Nyugat két ízben, majd a Magyar Csillag folyamatosan közli verseit. A Nyugatba beküldött Egy modern zsarnokra című Hitler-ellenes versét azért kapja vissza Babitstól, mert az idős mester félti a fiatal költőt a várható következményektől.

1941-ben állást kap a Belügyminisztériumban. A fővárosba költözik, így közelebb kerül az irodalmi központhoz. 1942-ben régi eredetű tüdőtuberkulózisa elhatalmasodik, bordaműtétet végeznek rajta, melynek következtében légzőfelületének több mint a felét elveszti. Szanatóriumi elégia című nagyívű verskompozícióját, sokáig legsikeresebb versét a Magyar Csillag közli.

Alföldy Jenő: Kálnoky László  életrajza (részlet)

A jótékonyság világnapja

Az ENSZ Közgyűlése magyar kezdeményezésre nyilvánította szeptember 5-ét, Boldog Kalkuttai Teréz anya, Nobel-békedíjas apáca 1997-ben bekövetkezett halálának napját a JÓTÉKONYSÁG VILÁGNAPJÁVÁ. A szeretet misszionáriusai rend alapítója Agnes Gonxha Bojaxhiu néven született 1910-ben, az akkor még a török birodalomhoz tartozó Szkopjéban, albán családban. Tizennyolc évesen lépett be a Loreto nővérek rendjébe, és felvette a Teréz nővér nevet. Az elesettek felkarolója Kalkuttában hunyt el 87 éves korában.
A világnapot az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottsága kezdeményezte 2011-ben, majd a kormány felkérte a külügyi tárcát a szükséges diplomáciai lépésekre. A munka döntő részét Magyarország New York-i főkonzulátusa végezte: ötven ország képviselőivel egyeztettek, hogy minél többen támogassák a világnap gondolatát. A jótékonyság világnapját 2013 óta ünnepeljük.
2015-ben Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az általa működtetett Család, Esélyteremtési és Önkéntes Házak Hálózata önkéntes akciót hirdetett a jótékonyság világnapja alkalmából. Az országosan szervezett kezdeményezés célja az önkéntes tevékenység népszerűsítése és a hátrányos helyzetű közösségek segítése volt. A kezdeményezésben az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkárai is részt vettek.
Felmérések szerint a magyar lakosság leginkább pénzt szokott adományozni, és főként a családtagjainak nyújt segítséget. Leginkább az adventi időszakban, illetve természeti katasztrófák esetén növekszik meg az adakozási kedv hazánkban. A legtöbben pénzt adományoznak, de van, aki ruhákkal vagy önkéntes munkával segít a rászorulóknak. Magyarországon számos segítő szervezet működik, köztük – a teljesség igénye nélkül -- a Katolikus Karitász, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Magyar Vöröskereszt, Magyar Baptista Szeretetszolgálat, Krisna tudatú hívők közössége, Ökumenikus Segélyszervezet.