Jeles napok
A Nagyvásárcsarnok és négy további fiókcsarnok megnyitása Budapesten – 1897
A XIX. század végén Budapesten szinte minden nagyobb, forgalmas téren működött szabadtéri piac, ha nem is minden napon, hanem több-kevesebb rendszerességgel. Ilyenek voltak az Eskü téri (ma: Ferenciek tere), a Kálvin téri, az István téri (ma: Klauzál tér) és Újvásár téri (ma: Köztársaság tér) piacok, amelyek a tisztasági követelményeknek nem tudtak eleget tenni, viszont zavarták az egyre növekvő forgalmat és akadályozták a parkok, pihenő területek kialakítását. A piacok megszüntetése csak korszerű vásárcsarnokok építésével volt lehetséges.
Budapest főváros 1891. július 10-én nemzetközi pályázatot írt ki egy központi vásárcsarnok tervezésére és kivitelezésére, amelynek alkalmasnak kellett lennie a nagy- és kiskereskedelemre is, továbbá vasúti vágányok bevezetésére és a Dunán szállított áruk alagúton keresztül történő továbbítására. A decemberi határidőre 9 pályamű érkezett be; a 15 tagú zsűriben olyan szaktekintélyek foglaltak helyet, mint például Hauszmann Alajos, Steindl Imre, Czigler Győző valamint más, külföldi építészek. Három első díjat adtak ki, de francia és német versenytársai közül magasan kiemelkedett Pecz Samunak, a Műegyetem építész professzorának munkája – a 15 szavazó közül 11-en az ő munkáját ítélték megvalósításra leginkább méltónak.
1893 augusztusában kezdődött az építkezés, első lépésben nagyszabású tereprendezéssel, a meglevő épületek bontásával. A csarnok ünnepélyes átadására 1897. február 15-én került sor. Pecz a 19 méter magas középcsarnokkal rendelkező, 8363 négyzetméter alapterületű épületet kovácsoltvas szerkezettel tervezte, amely önmagában mestermű volt, áttört, könnyed tartóival, rácspilléreivel egyike a legszebb korai acélszerkezetű térlefedéseknek. Kivitelezője a Schlick gyár volt. A falakat különböző árnyalatú vörös téglaburkolat fedte, a tetőt mázas Zsolnay kerámia cserepek ékesítették.
A város hamarosan „kinőtte” a csarnokot, ezért 1902-ben itt a nagybani piacot megszüntették, az oldalhajóban lefektetett vágányokat felszedték.
A központi vásárcsarnokkal egyidőben négy kisebb „fiókcsarnok” is megnyílt. A Rákóczi téri csarnok a fővárosi mérnöki hivatal tervei szerint épült 5300 négyzetméter alapterülettel; két öthajós, görög kereszt alakú térrel. Az István (ma: Klauzál) téri csarnokot is a fővárosi mérnöki hivatal tervezte. A 3000 négyzetméteres épület háromhajós, bazilika jellegű, két oldalról 3-3 oldalhajó csatlakozik hozzá. A Hunyadi téri és a Hold utcai csarnokot egyaránt Czigler Győző tervezte; ezek 2000 négyzetméter körüli méretükkel a legkisebbek.
A Batthyány téri vásárcsarnok később, 1900-1902 között épült, szintén a fővárosi mérnöki hivatal tervei szerint. 1974-ben áruház jellegűre alakították át; a többi csarnokkal ellentétben ma már itt nincs hagyományos piaci árusítás.
Valamennyi budapesti vásárcsarnok acélszerkezeti megoldása műszaki és esztétikai szempontból is kiemelkedő, maradandó megoldás.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1997 [Hajós György], Budapest Lexikon)
Buchböck Gusztáv születésnapja – 1869
BUCHBÖCK GUSZTÁV, (Pozsony, 1869. február 15. – Budapest, 1935. október 1.): kémikus, egyetemi tanár, a modern fizika egyik legkorábbi magyarországi kutatója. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte; 1896-ban bölcsészdoktori oklevelet nyert. Egyetemi hallgatóként, mint gyakornok, Than Károly intézetében dolgozott, majd ugyanott tanársegéd, 1902-ben adjunktus, 1904-ben az általános kémia magántanára volt. Németországban tett hosszabb tanulmányútján részt vett a W. Ostwald és W. Nernst által irányított kutatómunkában. 1908-tól a Than Károly volt tanszékének megosztásával létesült III. sz. Kémiai Intézet helyettes, 1909-1924-ben tanára volt. Főleg a modern fizikai kémia területén végzett kutatásokat. Különösen hidratációs vizsgálatai és reakció-kinetikai kutatásai említendők.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1994. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Markó Dezső születésnapja – 1896
MARKÓ DEZSŐ (Miskolc, 1896. február 15. – Budapest, 1966. május. 1.): orvos, röntgenológus. Oklevelét 1920-ban szerezte Budapesten. 1919-től az Elischer Gyula vezette II. számú Központi Röntgenintézetben dolgozott, majd Debrecenben a röntgentanszék első tanársegédje volt (1922–30). 1930-ban egyetemi magántanárrá habilitálták. 1930-tól 1945-ig a budapesti Charité Poliklinika, 1945–1966 között a fővárosi Fehérvári úti Rendelőintézet röntgenfőorvosa volt. Találmánya volt többek között az ún. ejtő kazetta, valamint a genitaliákat védő berendezés megszerkesztése.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Február 15-én történt
„Az ember semmit nem szop az ujjából. A valóságból merít, szüksége van rá, mert az a legnagyobb szerző” – fogalmazta a ma nyolcvanharmadik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas költő, író, műfordító, Oravecz Imre. Bemutatkozó kötete, a Héj 1972-ben jelent meg, első sikerét a Halászóember hozta el, míg A rög gyermekei című trilógiával a kortárs magyar irodalom egyik legelismertebb képviselőjévé vált. Életművében különösen fontos a vidéki Magyarország eltűnő világának bemutatása, szülőfaluja, Szajla több művében is központi szerepet kap.
Február 15-én történt
1763 A Hubertusburgban aláírt békével lezárult a hétéves háború; a Habsburg-birodalom uralkodója, Mária Terézia kénytelen volt Sziléziát végleg átengedni a poroszoknak.
1775 A mintegy nyolc méter magas dunai ár hatszáznál több házat pusztított el Pesten.
1833 Először Kassán került színpadra Katona József Bánk bán című drámája, amelyet Udvarhelyi Miklós színész választott jutalomjátékául.
1848 Londonban megjelent Karl Marx és Friedrich Engels Kommunista kiáltványa.
1867 Bécsben bemutatták ifjabb Johann Strauss Kék Duna keringőjét.
1868 Megnyílt az első Magyar Királyi Mozgóposta-hivatal Főnökség Budapesten, elindult a hazai postavonat-szolgáltatás.
1893 Megkezdte adását Budapesten a Telefonhírmondó szolgáltatás, Puskás Tivadar találmánya alapján.
1897 Budapesten megnyitották a Nagyvásárcsarnokot és négy további fiókcsarnokot.
1924 A Népszövetség döntése alapján a Nógrád megyei Somoskőújfalut és Somoskőt Csehszlovákiától visszacsatolták Magyarországhoz.
1944 A második világháborúban a szövetséges légierő bombatámadást intézett a Szent Benedek által 529-ben alapított dél-olaszországi Monte Cassino-apátság ellen, amelyről tévesen azt hitték, hogy a németek erődítménynek használják, a németek ezután építették ki állásaikat a romok között.
1965 Kanadában első alkalommal vonták fel az ország új, juharleveles nemzeti lobogóját.
1971 Nagy-Britanniában hivatalosan megkezdődött az áttérés a tízes pénzrendszerre.
1989 Az utolsó szovjet katona is elhagyta Afganisztánt, ezzel véget ért az 1979-ben kezdődött katonai intervenció.
1991 Magyar javaslatra Visegrádon csúcstalálkozót tartott és megállapodást írt alá az együttműködésről Antall József magyar miniszterelnök, Lech Walesa lengyel és Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök, ez lett a V4 együttműködés kezdete.
2008 A budapesti Semmelweis Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinikáján végrehajtották az első magyarországi műszívbeültetést.
2019 A fővárosi Millenáris Parkban felavatták a Nemzeti Táncszínház új épületét.
Február 15-én született
1564 Galileo Galilei olasz csillagász és matematikus
1710 XV. Lajos francia király, akinek az „utánunk az özönvíz” mondást tulajdonítják
1797 Henry E. Steinway német–amerikai zongoragyáros
1869 Buchböck Gusztáv kémikus, akadémikus
1874 Ernest Henry Shackleton angol sarkkutató
1893 Blattner Géza festő, grafikus és bábművész
1896 Markó Dezső orvos, röntgenológus
1898 Toto olasz színész, komikus
1899 Gale Sondergaard Oscar-díjas amerikai színésznő
1899 Georges Auric francia zeneszerző
1908 Osváth Júlia Kossuth-díjas operaénekes (koloratúrszoprán), érdemes és kiváló művész, az Operaház örökös tagja
1909 Simon Böske, az első magyar szépségkirálynő
1914 Arthur Martin, az angol titkosszolgálat tisztje, híres kémvadász
1924 Robert Drew amerikai dokumentumfilm-rendező
1936 Léner Péter Kossuth-díjas rendező
1939 Deseő Csaba jazzhegedűs, zeneszerző
1943 Oravecz Imre Kossuth-díjas költő, műfordító
1947 Nádasdy Ádám Babérkoszorú díjas költő, nyelvész, műfordító
1949 Mester József Balázs Béla-díjas filmrendező, operatőr
1951 Bérczes László Jászai Mari-díjas író, rendező, dramaturg
1951 Richter József Kossuth- és Jászai Mari-díjas artistaművész, érdemes művész
1962 Zoltán Erika énekesnő
1969 Zsemlye Ildikó Munkácsy Mihály-díjas szobrász
1970 Csisztu Zsuzsa magyar tornászbajnok, televíziós műsorvezető, jogász
1975 Bársony Péter Liszt Ferenc-díjas brácsaművész
Február 15-én halt meg
Kr. e. 399 Szókratész ókori görög filozófus
1637 II. Ferdinánd Habsburg-házi magyar és cseh király, német-római császár
1781 Gotthold Ephraim Lessing német költő, kritikus, esztéta, író
1804 Molnár János, a magyar nyelvű tudományos és ismeretterjesztő irodalom úttörője
1833 Ruzitska Ignác zeneszerző, a Rákóczi-induló lejegyzője
1855 Teleki József gróf történetíró, akadémikus, az MTA első elnöke
1855 Vajda Julianna, Csokonai Vitéz Mihály múzsája
1857 Mihail Glinka, az orosz nemzeti opera megteremtője
1882 Csajághy Laura, Vörösmarty Mihály felesége és múzsája
1937 Vincenzo Lancia olasz autógyáros, a világ első luxusautójának tervezője
1959 Owen Willans Richardson Nobel-díjas brit fizikus
1965 Nat King Cole amerikai énekes, zongorista, jazz-zenész
1966 Eisemann Mihály zeneszerző, operettszerző
1968 Lányi Béla kémikus, egyetemi tanár, a magyar timföld- és alumíniumgyártás elektrotechnikai kérdéseinek kutatója
1996 Straub F. Brunó kétszeres Kossuth-díjas biokémikus, akadémikus, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának utolsó elnöke
1999 Henry Way Kendall Nobel-díjas amerikai fizikus
2004 Varga Géza Jászai Mari-díjas rendező, érdemes művész
2009 Bozó László Jászai Mari-díjas rendező, a Magyar Rádió főrendezője, érdemes és kiváló művész
2014 Gyarmati Fanni, Radnóti Miklós özvegye, szerelmes verseinek ihletője
2023 Paul Berg Nobel-díjas amerikai biokémikus, a génsebészet megalapozója
2023 Raquel Welch amerikai színésznő, a nyolcvanas évek egyik szexikonja
