A Zeneakadémia vezetésére kiírt pályázattal kapcsolatban továbbra sem jutottak konszenzusra az egymással szembenálló véleménycsoportok. Az ügy legújabb fejleménye, hogy a HVG értesülései szerint a rektori pozícióra jelentkező Keller András, aki amellett, hogy a Zeneakadémia tanára, többek között a Concerto Budapest zenekar művészeti vezetője is, az egyetemi oktatói feladatait nem látta el kielégítően. A lap egy birtokába jutott jegyzőkönyvre hivatkozik, amely szerint Keller a 2014/2015-ös tanévben az ellenőrzések során 14 alkalomból tíz esetben nem volt jelen az órarendi időpontokban a kurzusok megtartására lefoglalt termekben, a további négy alkalomról pedig nem volt elérhető jelenléti ív.
A több helyen a Kulturális és Innovációs Minisztérium rektorjelöltjeként hivatkozott Kellerről azonban a HVG-nek a hozzá köthető Concerto Budapest azt írta, hogy „Keller Andráshoz semmilyen jegyzőkönyvet a Zeneakadémia vezetése el nem juttatott 2015-ben, az ügyben ennélfogva eljárás sem indult, ami nyilvánvalóan bizonyítja az állítás valótlanságát.” A levélben továbbá megemlítették azt is, hogy „a Batta András rektorral kötött megállapodásnak megfelelően a Zeneakadémiára meghívott Keller az óráit a Concerto Zeneházban (a Zeneakadémia akkori rezidens zenekarának próbatermében) tartotta meg, sokszor tömbösített formában”, mely megoldást a „művészképzés specifikus voltára” vezetik vissza. Mindez a Concerto Budapest szerint nem magyar sajátosság, külföldi egyetemeken is előfordul hasonló metódus.
Az intézmény jelenlegi vezetője Vigh Andrea hárfaművész, akinek mandátuma október 31-én jár le – mivel ő már két ötéves rektori ciklust kitöltött, így nem pályázhat újra. A rektori posztra kiírt pályázat körüli viták júliusban élesedtek ki, amikor az akadémia több oktatója, vezetője és a hazai zenei szakma további képviselői tiltakozásukat fejezték ki a július 3-án megjelent pályázati kiírással kapcsolatban, amelynek feltételei meglátásuk szerint túlságosan leszűkítették a lehetséges jelentkezők névsorát. Így például az elsőre közzétett szabályok legalábbis versenyhátrányba kényszerítették Kutnyánszky Csaba karnagyot, jelenlegi rektorhelyettest, akinek kinevezését az egyetem szenátusa támogatja. A feltételeket felülbírálva a Kulturális és Innovációs Minisztérium július végén új pályázatot hirdetett, amelyben azonban kikötésként szerepel, hogy a posztra jelentkezőnek rendelkeznie kell magas szintű állami kitüntetéssel. Kutnyánszky nem felel meg ezen szempontnak.
Keller még idén márciusban, vele készített interjúnkban utalt arra, hogy jelentkezik a pozícióra. Akkor így nyilatkozott: „Egy olyan előadóművész, aki mögött jelentősnek mondható pálya áll, megteremtheti ezt az inspiráló zenei közeget, összefogva a sokféle irányultságú művészeket. Nem én jelentkeztem a feladatra, hanem sokan megkerestek. (…) Az elmúlt negyven évben szerte a világban számos zenei felsőoktatási intézmény működését láthattam, és sok tapasztalatom van. Félek, ha nem mernék belevágni, valami fontosról mondanék le.” A Papagenónak a módosított pályázat kihirdetése után adott interjújában pedig elmondta: „ (...) én egy lehetséges pályázó vagyok. A pályázati kiírásban nem magamat látom, ismerek számos jelentős művészt, aki az eredeti kiírásnak is megfelelt. A Magyar Muzsikusok Szövetsége elnökségével együtt magam is kezdeményeztem, hogy a minisztérium módosítsa a kiírást, ami meg is történt. Az új, kiterjesztett pályázati kiírás szerint nemcsak előadóművész, de alkotó, zenetudománnyal foglalkozó szakember is betöltheti a pozíciót.”
Az ideális rektor személyéről a zenei szakma aktív vitát folytat. Azzal kapcsolatban azonban viszonylagos egyetértés van a szembenálló felek között, hogy a hazai zeneoktatásban sok probléma vár megoldásra. Az Indexen augusztus 17-én megjelent, Kocsár Balázzsal készült interjúban is erről esett szó. Bár Kocsár minden pályázati kritériumnak megfelelne, mégsem indul a vezetői pozícióért, mivel szerinte a zeneművészeti felsőoktatás problémáinak megoldására nem lehet „egy sebtiben összecsapott pályázattal” jelentkezni. Őt ugyanis egy nem sokkal korábbi eseménysorozat is érintette: egyike azon művészeknek, akikkel Ókovács Szilveszter – újbóli kinevezése után – nem hosszabbította meg a szerződését. (Kocsár Balázs a Magyar Állami Operaház fő-zeneigazgatójaként tevékenykedett, és az Operaház vezetése körül kialakult konfliktusban Kesselyák Gergely mellett foglalt állást, az ő pályázatát támogatta.)
Kocsár ugyanakkor azt is szakmailag problémásnak találja, hogy Csák János kulturális és innovációs miniszter nem a Magyar Művészeti Akadémiával (MMA) egyeztetett az első pályázati kiírás visszavonása után. Csák ugyanis a Magyar Muzsikusok Szövetségével tárgyalt, amelynek vezetője a rektori székért induló Keller András. Kocsár az MMA tagjaként azt nyilatkozta: „Nem vagyunk semmilyen hatalom, de az MMA olyan háttérbázisa tud lenni a mindenkori kormányzatnak, amelynek bizonyos szakmai kérdésekben konzultációs szerepe lehet: nem döntési, konzultációs. Ha a miniszter úgy gondolja, hogy nincs szüksége egyeztetésre, akkor az az ő döntése, de ha konzultál valakivel, és azok nem mi vagyunk, akkor azt nagyon furcsálljuk.”
Ezzel is indokolta azt, hogy ő is aláírta azt a levelet, amelyet Vashegyi Györgynek, az MMA elnökének írtak, kifogásolva, hogy szervezetük nem vett részt az egyeztetésben. Mint utólag kiderült, Vashegyi ugyan konzultált Csák Jánossal a Zeneakadémia ügyéről, azonban arról állapodtak meg, hogy „az MMA testületként lehetőleg formálisan maradjon távol ettől a konfliktustól.”
A HVG cikke rámutat arra, hogy a pályázati kiírások érvényessége is kérdéses: Csák János bár szóban visszavonta az első pályázatot, azt azonban szabályosan nem vonta vissza a minisztérium. A lap jogi szakértőkre hivatkozva azt írja, hogy ebben a sajátos helyzetben mindkét pályázat érvényben maradt, így az elsőre, mely a cikk megírásakor még mindig elérhető volt, továbbra is jelentkezhettek arra érdemes pályázók. (A HVG augusztus 16-i információi szerint az első kiírásra Kutnyánszky jelentkezett.) A lap munkatársai úgy tudják, hogy a Zeneakadémia szenátusa talált olyan személyt, akit támogatna az indulásban, és a második pályázati kiírás kritériumainak is megfelel, így Keller András mellett valószínűsíthetően lesz még pályázó, aki a rektori székért indul.
Az előzményekről itt írtunk:
Megjelent az új pályázati kiírás a Zeneakadémia rektori posztjára
Lehetne-e rektor Liszt Ferenc a mai Zeneakadémián? – Két vélemény a rektorválasztásról
A Zeneakadémia új rektori pályázata is bírálatok kereszttüzébe került
„A Zeneakadémiának is szüksége van arra, hogy minél több és jobb pályázat – azaz gondolat és jövőkép – közül választhasson”
Közleményt adott ki a Magyar Muzsikusok Szövetsége a Zeneakadémia rektorválasztásáról
„A vezetésben és a zenében is csapatjátékos vagyok” – Kutnyánszky Csaba pályázik a Zeneakadémia rektori posztjára
„A zenét nem megérteni, hanem hallgatni, érezni kell” – Interjú Keller Andrással
Újra kiírják a Zeneakadémia rektori pályázatát
Zeneszerzők a Zeneakadémia rektori pályázatáról
A képen Keller András. Foró: Mudra László
