Határokon átnyúló egyetemesség

A Rádiusz Könyvek sorozat első kiadványai páratlan életművekkel ismertetik meg az olvasót. Gion Nándor, Lászlóffy Aladár, Lászlóffy Csaba, Páskándi Géza, Ratkó József és Cseke Péter munkái az egyetemes magyar irodalom részei. A tőlük, róluk megjelent köteteket a magyar kultúra napján mutatták be a Petőfi Irodalmi Múzeumban telt ház előtt.

Erős Kinga kritikus, szerkesztő, a Magyar Írószövetség elnöke köszöntőjében elmondta, hogy a Rádiusz Könyvek közös vonása olyan magyar alkotók munkáinak közreadása, amelyek a csillagokhoz hasonlóan belső fénnyel rendelkeznek. „A sorozatban megjelenő szerzők művei besugározzák azt a teret, amelyet magyar kultúrának, magyar irodalomnak nevezünk” – vélte. Trianonra utalva megjegyezte, hogy minden nehézség ellenére a magyar kultúra épp úgy jelen van, mint száz évvel ezelőtt. „A magyar kultúra egységes és oszthatatlan, ezt bizonyítja a Rádiusz Könyvek sorozat” – hangsúlyozta.

Dr.
Jánosi Zoltán irodalomtörténész, a Magyar Napló Kiadó irodalmi vezetője, egyben
a Páskándi Géza esszéiből megjelent, Az
intellektus méltósága című kötet szerkesztője elmondta, hogy a könyvbe
korábban csak folyóiratokban fellelhető szövegek kerültek, ezért is nagy esemény
a megjelenése. Szerinte az esszék egy szikrázó elme gondolkodása Istenről,
magyarságról, világról.

Dr. Bertha Zoltán irodalomtörténész, egyetemi tanár Lászlóffy Aladár kapcsán kezdésnek a hatvanas években kibontakozó Forrás-nemzedék jelentőségét ismertette, olyan szerzőket említve, mint Hervay Gizella, Szilágyi Domokos, Bálint Tibor. Meglátása szerint ők jelentették azt a fajta megújulást, amely új lendületet adott az egyetemes magyar irodalomnak. „Ez a nemzedék korszakváltást hajtott végre, erkölcsi ellenzék volt a romániai kommunista rendszerrel szemben” – fogalmazott.

Széles Klára irodalomtörténész, a Végtelen készenlét című Lászlóffy Aladár-verseskötet szerkesztője kitért rá, hogy igyekezett az innen-onnan előkerült verseket időrendi sorrendben felállítani, majd a tematikus elrendezést követve összeállítani a több mint hatszáz oldalt számláló kötetet.

A Korunk folyóiratnál hosszú ideig szerkesztőként tevékenykedő Cseke Péter irodalom- eszme- és sajtótörténész elmondta, hogy kisebbségi helyzetben az értelmiségnek sok dologgal kell foglalkoznia. Most kiadott, Az emlékezet feltámasztása című tanulmánykötetéről megjegyezte, hogy pontosan, szépen, olvasmányosan igyekezett írni.

Babosi László könyvtáros, történész, bibliográfus Ratkó Józsefről írt könyvet Költő a diktatúrában címmel. Mint megtudtuk, a kilencvenes évek elején az antológiákban talált Ratkó-verseknél arra figyelt fel, korábban nem szerepeltek önálló kötetben, ezért úgy határozott, szisztematikusan elkezdi gyűjteni azokat. Később, a költő családja kérésére, a teljes életmű szerkesztését elvállalta. „Feltűnt, hogy Ratkó rengeteg dologgal foglalkozott, s arra jutottam, hogy jó lenne történeti szempontból megírni az életét” – említette. A kiadvány első része Ratkó életrajzát, a második irodalmi munkásságát, míg a harmadik rész közéleti tevékenységét mutatja be.

Korpa
Tamás költő, kritikus, szerkesztő Lászlóffy Csaba Vasárnapi pszichoanalízis címen kiadott, válogatott verseket
tartalmazó kötetének összeállításában vett részt. A kötet sokat megmutat ebből
a páratlan gazdagságú életműből.

A
2002-ben elhunyt, délvidékű születésű Gion Nándor író Ezen az oldalon című kötete novelláit adja közre.

A Rádiusz Könyvek sorozatban várhatóan Vári-Fábián László válogatott versei, Kenéz Ferenc versei és Tőzsér Árpád irodalmi tanulmányi is napvilágot látnak.

Nyitókép: Gion Nándor. Fotó forrása: Magyar Nemzet