Imádkozó kódok

Bűn-e, ha az ember kiborgént halhatatlanná válik?

Fontosabb kérdés szerintem, hogy ebben az esetben ember-e az ember. A könyvemben olyan állapotról írok, amelyben az emberi énkép és tudat megszűnik, vagyis azzal, hogy az alany kiborg lesz, elveszíti a természetes lényét is.

A regény címe azt sejteti, hogy vallási témákkal találja magát szemben az olvasó a könyvedben.

Igen, ugyanis a történet főszereplője Rabbi, egy vallásos robot. A mesterséges intelligencia számos hittel és erkölccsel kapcsolatos kérdést is felvet a történetben, melyekre az embereknek válaszolniuk kell.

És erre egy robot a legjobb üzenetközvetítő?

Pont azért igen, mert gépként ő jobban értheti, milyen adomány embernek lenni.

Miért ír ma valaki itthon sci-fit?

Az Imádkozó kódok magánkiadásban jelent meg, tehát nem anyagi megfontolásból született, hanem azért, mert a könyvemen keresztül akartam kibeszélni egy érdekes felvetést.

Van tudományos alapja annak, hogy lehet-e vallásos MI?

Ez egy elmélet. A tudományos részéhez nem értek, de azt tudom, hogy egy gépnek kis túlzással bármilyen alapprogramja lehet. Attól, hogy az alapprogramjának része lenne a vallásos „ismeret”, egy gép még nem lenne hívő. A tudomány képviselői részéről sokszor elhangzik, hogy „öntudatra ébredt” gépekről beszélve nem a filmek alapján kell elképzelni egy robotot. Egy gép sosem tud majd emberként, és egy ember sem tud gépként gondolkozni, és a vallással is ez a helyzet. A hit olyan emberi alaptapasztalat, amelyet más fizikai vagy egy szintetikus élőlény nem képes ebben a formában megélni.

A könyvben sem?

Ott más a helyzet. Kicsit háttérbe szorítva a tudományos valószínűséget a főhősöm emberi módon vallásos, amitől érdekesebb lesz a történet. Rabbi morális iránytűként jelenik meg a könyvben.

Milyen etikai kérdésben szorulnak segítségre az emberek a könyvedben?

Abban az emberi alapkérdésben, hogy maradjanak-e halandók, vagy változzanak halhatatlan kiborggá. Az Imádkozó kódok egy olyan utópisztikus jövőben játszódik, amelyben az emberiség tudományos fejlettsége lehetővé teszi, hogy kiborgként örökké élhessenek.

Az örök élet erkölcsi kérdés lehet?

Abban az esetben mindenképpen, ha ezzel lemondunk emberi mivoltunkról, és gyakorlatilag megszűnünk embernek lenni. A biológiai testünk határai végesek. Az egészségtudománynak köszönhetően az emberek napjainkban már nagyon sokáig élhetnek, és – kis túlzással élve – néhány pirulával olyan betegségeket lehet leküzdeni, amelyeket néhány száz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna. A kiborggá válás viszont nem az emberi test védelmét jelenti, hanem a megsebzését és leépítését. Ezt felismerni nem olyan egyértelmű.

Miért éppen ebben a műfajban írta az első könyvét?

Nem szeretnék mindig csak science fictiont írni, de most volt egy sztori a fejemben, amit szerettem volna végigvezetni és kiírni magamból. Elképzelhető, hogy a következő történetem teljesen más műfajú írás lesz.

Mikor dönt úgy valaki, hogy kiír magából egy történetet, és vállalva a munkát, majd a megjelenés utáni kritikákat, megmutatja a közönségnek?

Az én esetemben az számított, hogy úgy éreztem, ez a történet túlnőtt rajtam. Muszáj volt nemcsak fejben kigondolni, de le is jegyezni a lehetséges kimeneteleit, majd azt vettem észre, hogy a könyv életre kel, és elkezdi magát írni. Még most is előfordul, hogy visszaolvasva nehéz elhinni, hogy ezt én írtam.

Magyarországon mennyire népszerű a science fiction műfaja? Van még sci-fi-írónk?

Maga a műfaj nagyon népszerű. Mind a filmek, mind a könyvek esetében keresett kategória, és az utóbbi időben úgy látom, hogy a képregénykultúra is egyre inkább terjed. Az alkotók terén kicsit más a helyzet. A fogyasztók elsősorban a külföldi szerzőket keresik, általában azokat, akiknek az írására már a filmipar is felfigyelt. Ennek ellenére szerintem egyre többen kezdenek bele sci-fi-írásba.

Kinek ajánlaná a könyvet?

Mindenképpen olyanoknak, akik szeretik a science fictiont, az elméleti kérdéseket vagy az erkölcsi dilemmákat. De annak is jó szívvel ajánlom, aki csak egy izgalmas történetet akar olvasni.

Balogh Tibor a Miskolci Egyetemen tanult politológiát, korábban youtuberként működött. Jelenleg kommunikációs vezetőként dolgozik. Az Imádkozó kódok az első könyve.