Irodalom
Az ég s a föld tüzet csiholt – Vasadi Péter összes versei
Roppant méretű vállalást teljesített a Magyar Napló Kiadó, amikor a 2017-ben, 91 éves korában elhunyt Vasadi Péter összes versét tartalmazó, három vaskos kötetből álló gyűjteményt sajtó alá rendezte.
Megtalálni a valódi énünket – Kopriva Nikolett a gyermekkor csodavilágáról
„A Kárpátaljára jellemző vallásosság az én családomban is jelen volt-van, így minden ünnep különös jelentőségű volt. Számított, hogy melyik bibliai esemény az apropója. Sosem ugrottunk fejest egyikbe sem: vártuk őket, szívvel-lélekkel készültünk rájuk” – mondja Kopriva Nikolett költő. Gyermekkoráról, irodalmi zsengéiről és a családi emlékezet fontosságáról is kérdeztük.
„A szenvedésnek nem hőse, hanem megajándékozottja vagyok” – Bemutatták Visky András Kitelepítés című könyvét
Bemutatták Visky András Kitelepítés című regényét Kolozsváron a 8. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválon. A könyv azt az időszakot eleveníti fel, amikor az ’56-os forradalom után Visky András református lelkész édesapját huszonkét év börtönre ítélték, és elkobozták a vagyonát, édesanyját pedig hét gyermekével együtt kitelepítették a Duna-delta közelében lévő lágerbe.
„Isten a hibával teremt” – Interjú Horváth Viktor íróval
Az idén hatvanéves, egyéni hangú pécsi Horváth Viktor az Írórezidencia program jóvoltából Nyíregyházán töltötte az októbert. Ennek ürügyén készülő munkáiról, irodalomoktatásról, a hazugság és a művészet kapcsolatáról, hétköznapjaink valóságáról kérdeztük.
220 éve alapították az Országos Széchényi Könyvtárat
Széchényi Ferenc gróf kétszázhúsz éve, 1802. november 25-én ajánlotta fel a magángyűjteményét a nemzetnek, megalapítva a mai Országos Széchényi Könyvtárat. Magyarország első nyilvános nemzeti közgyűjteménye és közintézménye 1803-ban nyílt meg.
„A legtöbb ember a lelke mélyén egészen tisztességes” – Rutger Bregman: Emberiség
Mint egy falat kenyér az éhezőnek, úgy kellett most nekem ez a könyv – ez a gondolat futott át az agyamon, miután befejeztem Rutger Bregman könyvét, az Emberiséget. Bár nem lettem tőle elvakult optimista – vagy akár „új realista”, mint amit a holland szerző propagál –, de talán kissé pozitívabb attitűddel tekintek az emberekre. Akik alapvetően jó szándékúak.
Jókai Annára emlékezünk
Első művei a klasszikus hagyományokban gyökerező, a cselekmény és az árnyalt lélekábrázolás fontosságát hangsúlyozó írások, szereplői többnyire szeretetre vágyó, boldogulást és társat kereső nők voltak. A hetvenes évektől írásai filozofikusabbá váltak, az emberi lét történéseit, az anyagi világ összefüggéseit egy magasabb rendű létezés dimenzióiban vizsgálta.
„Számomra az írás egyfajta rejtvénykészítés” – Interjú Drávucz Zsolttal
„A legváratlanabb és legabszurdabb helyzetekben is hatalmas erő lakozik az alkotótevékenységben, amibe érdemes kapaszkodni még akkor is, amikor látszólag az egész világ kifordul magából” – vallja Drávucz Zsolt költő, akinek a költészeten túli identitáskeresés meghatározó eleme a zene volt. A 2021-es KULTer stART-díjas szerzővel az irodalom és a zene szoros összefüggéseiről és első verseskötetéről is beszélgetett Ilyés Krisztinka a Helyőrség.ma oldalán.
„Átláttunk egymáson” – Szávai Gézával Mészöly Miklósról szóló kötetéről beszélgettünk
„Az élet ír, és egyszer befejez majd minket” – mondja Szávai Géza, akinek nemrégiben megjelent Az élet és Mészöly Miklós – a templom és kilincse című kötete. A szerzővel összehajló pillérek boltívéről és a Pont Kiadó történetéről is beszélgettünk.
Csak úgy mesélt – Kardos G. Györgyre emlékezve
Nem voltunk szoros barátságban, de ha találkoztunk utcán, szerkesztőségben, kocsmában, társaságban, mintha mindig ismertük volna egymást. Az írásai tették olyan ismerőssé.
Görgey és Görgei
1929. november 22-én született Görgey Gábor Kossuth-díjas író, költő, műfordító, dramaturg, rendező, aki 2002 és 2003 között a nemzeti kulturális örökség minisztere volt.
Csoda és Kósza, avagy két dinka, mókás ló kalandjai
Czigány Zoltán mesekönyvei olyan üdítő színfoltok a hazai gyerekkönyvek palettáján, hogy aki egyszer a bűvkörükbe kerül, biztosan örökre megszereti.
„Testben osztrák, de lélekben magyar vagyok” – 110 éve született Habsburg Ottó
Száztíz éve, 1912. november 20-án született Habsburg Ottó, az utolsó magyar király és osztrák császár elsőszülött fia, az egységes Európa szószólója, a Páneurópai Unió alapítója.
Végtelenek – Michael Ende műveiről
Michael Ende kétségtelenül zseni volt. Az Előretolt Helyőrség Íróakadémiára jártam, amikor Sántha Attila behozta A végtelen történetet, Ende leghíresebb művét a kurzusára. Már nem is emlékszem, hogy mi lehetett a fő témája az órának, főleg az maradt meg, hogy milyen elképesztő mélységei vannak ennek a műnek, és hogy léteznek olyan nagybetűs írógéniuszok, akik minden generációt le tudnak nyűgözni.
Mainstream és underground – Interjú Beck Zolival
Beck Zolit, a 30Y énekesét és alapítóját, egyetemi adjunktust a húszas évei legelején érte a rendszerváltás, az azóta eltelt éveket pedig a kortárs kultúrában aktív szereplőként élte végig. A korszak történelme számára személyes élettörténet is. Az irodalmi közélet problémáiról ezúttal őt kérdezte Farkas Wellmann Endre a Helyőrség.ma oldalán.
Laáramlás címmel megjelent Laár András önéletrajza
Mágikus tapasztalatok, szellemi felismerések, versek, monológok, festmények – avagy Laár szerint a világ.