Irodalom
Hívjuk léleknek – Interjú Ronn Wieganddal
A Tokajban élő Ronn Wiegand Magyarország egyetlen Master of Wine-ja, és az első a világon, aki a Master Sommelier címet is begyűjtötte. Emellett pedig költő, nem is akármilyen. Kőrizs Imre kérdezte Kaliforniáról, a versíráshoz ideális borról, no meg Champagne és Dover ritkán emlegetett metszéspontjáról az 1749 oldalán.
Élő magyarórával egybekötött könyvbemutató
December 10-én, pénteken a Petőfi Irodalmi Múzeumban mutatták be a Jelentés a magyar nyelvről 2016–2020 című könyvet, amelynek célja, hogy ötévente elemezze és összegezze a magyar nyelv változásait.
„Megfulladnék, ha bezárnám magam egy formába” – Bartis Attilával beszélgettünk
Bartis Attila író, fotográfus szerint az alkotói pálya nem a megjelenéssel, hanem a munkával, azon belül is egy fordulattal kezdődik. A József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja díjjal kitüntetett szerzőt Jáváról hazatérve újság-nemírásról, műveinek átértékeléséről, felháborodott kritikáról is kérdeztük.
Egy szó mint száz – Nyaralás last minute-en
A nyelvhasználók közül sokan megállnak egy pillanatra gondolkodni, amikor azt a cikkcímet olvassák az újságban, hogy Városháza-gate. Ugyan mit jelenthet? Egy kissé távolabbról kell kezdeni a szó felfejtését.
Aránytévesztő vagy valószerű – A Nyugat magyarságképe az érdekek tükrében
A folyamatos hírversenyben hazánk kis, „köztes” európai országként rendkívül nehezen éri el a nemzetközi sajtó ingerküszöbét. Ha mégis, akkor legtöbbször felületes, sztereotip és leminősítő a rólunk festett kép. Ennek ellenére érdemes tudnunk, miként írnak rólunk Nyugaton, már csak azért is, mert 19–20. századi történelmünk megmutatta, hogy sorsfordító kérdéseinket gyakran Nyugaton válaszolták meg.
,,Nem a hit és a tudomány áll ellentétben egymással, hanem a hit és az álhit”
Hit és irodalom – hitről, vallásról, költészetről advent és karácsony jegyében Iancu Laurával, Zsille Gáborral, Lövétei Lázár Lászlóval Luzsicza István beszélget. A KMI idei záróestjére 2021. december 6-án került sor a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Adamik Lajos osztrák állami műfordítói díjat kap
Adamik Lajos magyar és Bernard Strobel osztrák műfordítónak ítélték idén az osztrák állam irodalmi fordítói díját.
Esterházy Péter: Semmi művészet
„Anyám művészete”: a titkos címe mintha ez lenne Esterházy Péter Semmi művészet című regényének, amely szívszorítóan őszintén tárja fel az anya-fiú kapcsolat minden mozzanatát: szeretetet, határokat, nevelést, zsörtölődést, elfogadást, tabukat és felismerést. Ahogy a szerző a saját bőrén tapasztalta, a saját szemével látta, és ahogy megélte.
Őrült beszéd – Interjú Farkas Wellmann Endrével
A közelmúltban mutatták be Farkas Wellmann Endre József Attila-díjas költő új verseskötetét. A Hannibal Lecter levelei Clarice Starling ügynökhöz című munka megjelenése kapcsán a korábbi kötetekről, a Néró-versekről is kérdeztük a költőt. Mi köti össze az ókori és a modern pszichopatát? Mit mond az őrült orvos az elszánt FBI-ügynöknek? Farkas Wellmann Endre meglepő válaszokkal szolgált.
Elhunyt Sediánszky János író, újságíró
Kilencvenéves korában hétfőn elhunyt Sediánszky János író, újságíró, a Magyar Rádió örökös tagja. Hosszú betegség után, otthonában, szerettei körében érte a halál hétfőn hajnalban.
„Senki sem köszönt vissza” – Fodor Janka íróval beszélgettünk
„Bennem örök kérdés, hogy amit írok, azt azok is megértik-e, akik külföldön, külföldiként élnek” – mondja Fodor Janka író, aki immáron hat éve Norvégiában él. Az identitása miatt fontosnak érzi, hogy naponta használhassa a magyar nyelvet. Az írás azóta talán még fontosabb része lett az életének, mint előtte volt.
Identitásthriller – Interjú Gerlóczy Mártonnal
Miért fontos, hogy ki az ember vér szerinti apja, mennyit vesz el az identitásunkból, ha kiderül, milyen elhallgatások fedik az igazi történetet? Gerlóczy Márton A katlan című új könyve, egy többrészes regényfolyam első kötete többek között erre keresi a választ. Titkokkal teli, különösen szövevényes családtörténet.
„Alighanem költő vagyok” – Interjú Zsille Gáborral
Fontos nekünk a lengyel–magyar barátság, de kevesen vannak, akik olyan odaadó szeretettel tekintenek lengyel barátainkra, mint Zsille Gábor József Attila-díjas, Tóth Árpád Műfordítói Díjas és Térey-ösztöndíjas költő, műfordító, szerkesztő, publicista.
„Mintha mindenik ember munkába siető harangozó volna”
Ha valaki azt kérdezné tőlem, melyik volt a legemlékezetesebb könyvbemutató, amelyen valaha voltam, biztosan Rafi Lajos kolozsvári bemutatkozását válaszolnám.
Rend van, ujjbegyem nem sebzi fel egy papírlap
Az 1972-ben született Zsille Gábor a lírikusi középnemzedék elismert alakja, számos pályadíj kitüntetettje. Megkapta egyebek közt a Magyar Arany Érdemkeresztet és a József Attila-díjat is. A termékeny szerző, műfordító és szerkesztő hatodik önálló verseskötete, a Készülődés 2019-ben, a Magyar Napló gondozásában látott napvilágot.
Pénteki kultúrrandi Szente Anita íróval
Nem várom el az olvasótól, hogy úgy értelmezze a szövegeket, mint én. Annak örülök, ha olvasás közben arra gondol, asszociál, amire akar − vallja Szente Anita, akinek nemrégiben Blues, libabőr és köntös címmel jelent meg első novelláskötete.