Irodalom

Tandori-hagyaték az Aporon

6413 kötetet adományoztak az örökösök Tandori Dezső és felesége, a szintén író-műfordító Ágnes könyvtárából az Apor Vilmos Katolikus Főiskolának.

Portré Bék Timur költőről

A legtermészetesebb módon beszél költő voltáról és az alkotásról, mégis mintha volna benne némi elfogódottság. Mintha szabadkozni akarna, és így mentegetőzne: „Nincs ebben semmi különös, a költészet egyszerűen hozzám tartozik.” Ahogyan ezt a témát taglalja, mégis arról gondolkodtatja el az embert, milyen rejtélyes folyamat a költővé válás, és hogy valami sorsszerűnek mégiscsak lennie kell benne.

Történetek a pokol bugyrából

Szomorú szemű Eszti néni, Nórika és a málenkij robot.

Fantázia és üzlet, azaz a magyar irodalom két útja germán földön

Cseri Anna Flóra a frankfurti és a bécsi könyvvásáron járt. Beszámoló.

Eleven Költők Társasága – Bék Timur: Entrópia XI

Vers csészére, kulcscsomóra és világegyetemre.

Megújult a Magyar Művészet folyóirat

Ezentúl kéthavonta jelenik meg a Magyar Művészeti Akadémia tudományos folyóirata, amelynek lapszámbemutatóján – az írásokból szemezgetve – szó esett az 1956 utáni irodalmi életről és Dante 21. századi alkotókat is megihlető hatásáról.

„Akik a szívemet elkapták” – Bemutatták Verebes István Voltak című könyvét

„Ez a könyv arról szól, hogy a benne szereplő személyek mennyire fontosak voltak számomra az életem során. Szabados Ambrustól Mensáros Lászlón át Törőcsik Mariig. Áldásos volt velük együtt dolgozni, és nemcsak dolgozni, mert emberileg is sokat kaptam tőlük, ami számomra nagy kincs” – mondta Verebes István.

Esély az újrakezdésre

November 18-án, születésének centenáriumi évében 19. alkalommal emlékeztek Pilinszky János költőre a Petőfi Irodalmi Múzeum rendezvényén. Halmosi Sándor és Győrffy Ákos költőkkel Juhász Anna beszélgetett.

Kis tettek útján – Megjelent Vörös István új verseskötete

„Ha kis tettek nincsenek, nagy sem lesz. Csinálni kell. És úgy gondolom, hogy az irodalom akár a világot is meg tudja változtatni” – mondta Vörös István. Nem ti kussoltok című új kötetének bemutatóján jártunk.

„Az egész életünk magva, közepe a kölcsönösség: hogyan tudjuk egymást megszólítani”

A recept nem bonyolult: végy egy nagy formátumú pedagógust, teremts számára valódi szakmai kihívást és adj neki fáradhatatlan természetet, egy megviselt tantestületet és sok száz gyermeket, akiknek jelene és jövője azon múlik, hogy az iskola, ahol napjaik nagyobbik részét töltik, milyen értékek mentén gondolkodik, nevel, hogyan bánik velük és milyen áldozatokra képes értük. A mátészalkai Képes Géza Általános Iskolában jártunk.

Bereményi Géza kapja az első Páholy Irodalmi Nagydíjat

November 28-án, advent első vasárnapján este 7 órakor adják át az első Páholy Irodalmi Nagydíjat, amelyet Végh Veronika, a Páholy Lakásszínház és Irodalmi Szalon vezetője, valamint 75 színházbarát civil néző alapított.

Ahogy Nyugaton látnak minket

Igaz, hogy döntően negatív képet fest rólunk a külföldi sajtó? Mennyit változott hazánk megítélése tőlünk nyugatra az elmúlt bő másfél évszázadban? A Címlapon Magyarország – Hazánk története a nyugati sajtó tükrében 1848–2020 című könyv bemutatóján jártunk.

Nálunk, Rodostóban – Szálinger Balázs Mikes Kelemen-verseiről

Világjárvány, önkéntes karanténok és lezárások idején Szálinger Mikes Kelemen alakjában talála meg a kényszeres emigráció és elzártság eminens figuráját.

Hidegháború 2.0 – Beszélgetés Noam Chomsky világhírű nyelvészprofesszorral

A jelenlegi tendenciák alapján milyen esélyei vannak az emberiségnek a túlélésre? Lesz-e újabb hidegháború? Mi lesz Amerika hegemóniájával? A világhírű nyelvészprofesszort Jászberényi Sándor író, a The Continental Literary Magazine főszerkesztője kérdezte.

Négy alkotóval bővül a Digitális Irodalmi Akadémia

Négy alkotó – Kemény István, Király László, Márton László, Végel László – lett a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) új tagja az online megtartott 2021. évi tagválasztás eredményeként.

A hét szerzője – Portréfilm Szálinger Balázsról

22 éves korában Ady szellemének nyomába eredve egy évre Nagyváradra költözött, és, mint mondja, negyven centivel a föld fölött járt. Vagyis annak idején pontosan olyan volt, amilyennek az igazi költőket képzeljük. Valami petőfis dacot most is érezni benne, például abban, hogy azt mondja: megvan ars poetica nélkül, de talán egyszer majd kitalál egyet a Nők Lapja-olvasók számára. Együttese, a Szűcsinger révén a versei ifjú szívekben élnek tovább. Kívánhat-e többet egy költő?