Irodalom
József Attila-töredékekről
Ritka jelenség, hogy egy költő versvázlatai, lírai ötletei, majdani versalkatrésznek szánt sorai is kivételes figyelemnek örvendjenek, és ne csak a filológusok ingerküszöbét érjék el. Kurtág György húsz József Attila-töredéket komponált szoprán hangra 1982-ben. A költő születésének centenáriumára száz kortárs képzőművész illusztrációjával, reprezentatív kötetben jelentek meg ezek az alkotások. De mi a titka e különös miniatűröknek?
Ha kiöltözöm neked – Nagy Zsuka Delej című kötetéről
Igazi költő bármiről képes verset írni, és a valóság bármely szeletét mutathatja számunkra szépnek, megjelenítheti úgy, hogy igaznak, érvényesnek érezzük. Nagy Zsuka tudja ezt.
Slam poetry verseny, könyvbemutató és gasztronómiai program a költészet napján
Április 11-én a hagyományosnak mondható ünnepi rendezvények mellett a költészetet más művészeti ágakkal ötvöző események is lesznek.
Hiánypótló együttműködés: írók és kutatók párbeszéde a természetről
2021 nyarán a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) együttműködésre lépett az Ökológiai Kutatóközponttal, melynek egyik intézménye a méltán népszerű és elismert Nemzeti Botanikus Kert. De vajon mi a közös a két intézményben, milyen területen tudnak együttműködni, és hogy született meg az idei első, közös rendezvény? Az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatójával, Garamszegi László Zsolttal beszélgetett Cseri Anna Flóra.
„Kiszervezem a véleményemet termékenyebb dolgokká, mint a beszéd” – Vecsei H. Miklós a Poket-könyvekről
A költészet napját idén először egynapos összművészeti fesztivállal köszönti az Akvárium Klubban a Petőfi Kulturális Ügynökség, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Poket – ez utóbbi frissen megjelenő negyedik versantológiájával ünnepli a negyedik születésnapját. Ennek kapcsán beszélgettünk Vecsei H. Miklós színésszel, a rendezvény egyik házigazdájával a Poket-könyvek hatásáról és a költészet énképformáló erejéről.
Ushalin – Az első cigány képregény
Minden szuperhősnek megvan a maga mítosza, kultúrája vagy társadalmi üzenete – ám Ushalin mind közül kiemelkedik, és egészen különleges, mert talán egyetlen népnek sem volt még soha ennyire szüksége egy igazi hősre. Interjú Lakatos Richárd youtuberrel, az első cigány képregény írójával, akivel a nemzetközi roma nap alkalmából beszélgettünk.
„Nem tudok úgy létezni, hogy ne írjak valamit” – Székelyhidi Zsolt írásról, fotózásról, zenélésről
Székelyhidi Zsolt költőként tekint magára, de nem ragad le a verseknél, hanem folyamatosan új önkifejezési formákat keres: az elmúlt évtizedekben több kitérőt is tett a prózába, zenekarokban játszott, művészeti lapok szerkesztőjeként is dolgozott. Az utóbbi időben a fotózás lett a szenvedélye, és egy hatalmas projektbe is belefogott: az ószövetségi Teremtés könyvét szeretné átírni.
Tamási Áron a mesében élt – Beszélgetés Berecz Andrással
Vajon hogyan kapcsolódik Tamási Áronhoz Berecz András, aki az Irodalmi Kavalkád Tamási-kiállítását nyitja meg vasárnap? Erről is beszélgetett vele Juhász Anna.
Mire jó egy gyerekkönyv a háborúban?
Cseri Anna Flóra beszámolója Harari bolognai könyvbemutatójáról, Bolognából.
„A költészet nem feldolgozhatóvá, hanem elbeszélhetővé teszi a traumákat” – Izsó Zita költővel beszélgettünk
Izsó Zita számára minden antológia befejezetlen könyv, ami többfele folytatódhat, hiszen akinek tetszik, az biztos kezébe vesz majd más hasonló antológiákat. A POKET sorozatban megjelent, a költészet napja előestéjén általa is bemutatandó új versantológia ürügyén kérdeztük őt.
Az örök és mindenkit foglalkoztató kérdések
Mit jelent a szabadság, a szeretet, a kegyelem, mások és önmagunk megértése? Fűzfa Balázs irodalomtörténész hat ikonikus magyar fejlődésregény segítségével járja körül ezt a mindannyiunkat érintő témát.
Névjegyek Bolognából
Orosz Annabella Szép Magyar Könyv-díjas illusztrátor, az IGYIC arculatának tervezője és a Mesecentrum képszerkesztője Bolognában járt. Ez az első beszámolója a világ legnagyobb gyerekkönyves találkozójáról, lesz még két másik is.
„Akárhogy is vonszoljuk, a 20. század mögöttünk van” – Závada Pál verses regénye
„A 20. század számos történeti szín megírására lehetőséget ad, túl nagy a választék. Az érdekelt, hogyan választhatnék olyat, amelyikből nem lehet kihagyni a fasizmust, a kommunizmust és a magunk életét sem.” Závada Pál Apfelbaum. Nagyvárad, Berlin című könyvét telt ház előtt mutatták be a Puskin moziban. A szerzővel Karafiáth Orsolya író beszélgetett.
18.48 – A steampunk összeesküvés
Mit rejt az Akadémia pincéje? Hová viszik Széchenyit a robotlovak? Legyőzhető-e a Reinaand Birodalom? Különös kérdések, ugye? Még jó, hogy nem valami történészkonferencián merülnek föl, hanem a 45. Fővárosi Képregénybörzén, ahol sajátos képregényfolyam került a kezembe. 18.48 a címe.