Irodalom
Eleven Költők Társasága – Marcsák Gergely: Fekete-Tisza
„S ha elhagynak a szenvedések, a vén hucul tutajra tesz. Terít egy inget szemfedélnek fölém, s az Úrhoz átevez.”
„Azok a jó mesék, amelyek időben érkeznek”
A Róka úr és Kompánia gyerekkönyvesbolt tulajdonosaival, Borbiró Andreával és Vörös Júliával Parti Judit beszélgetett a MeseCentrum oldalán.
„Lehet, hogy elmorzsolok egy-két könnycseppet”– Átadták a Szépíró-díjakat
„Nem sírtam, mert nem illik sírni, de ha Wirth Imre csodálatos laudációját elolvasom, lehet, hogy elmorzsolok egy-két könnycseppet” – mondta a Kultúra.hu-nak Kemény István, akit szépirodalom kategóriában díjaztak. A Szépírók Társasága Egyesület október 30-án a Három Hollóban tartott díjátadóján az értekező próza kategóriát Bánki Éva nyerte, a Junior Szépíró-díjat Fenyvesi Orsolya, a Kéri Piroska-díjat pedig Karádi Éva kapta.
„Nem vagy lángoszlop, sem vádló maradvány” – Marcsák Gergely verseskötetéről
Marcsák Gergely, a pályája elején tartó fiatal költő önmeghatározása szerint kárpátaljai magyar. Kincseshalomon született 1990-ben, a verseket nemcsak írja, de énekli is. Ifjú kora ellenére máris számos irodalomszakmai elismeréssel büszkélkedhet, többek közt a Gérecz Attila-díjat és a Magyar PEN Club Khelidón-díját is megkapta.
Eleven Költők Társasága – Marcsák Gergely: Mátyás anyja Prágában
Marcsák Gergely a mai világra, napjaink értékzavaros jelenségeire reflektálva írta át Arany János Mátyás anyja című balladáját. A mű szatirikusságát a filmetűd oknyomozó dokumentumriport formájában emeli ki.
Portréfilm Marcsák Gergely költőről
„Marcsák Gergely vagyok, harmincéves., foglalkozásomat tekintve költő, bár ezt a legnehezebb ilyen egyenesen kimondani.”
„Az egész életemet az írásra tettem fel” – Kemény István 60
A fiatal költőgeneráció mesterként tekint rá, pályatársai elismerését, szeretetét is bírja, és szakmai díjaknak sincs híján, ő mégis örökösen kételkedik magában. Talán pont ezért lehet mindenki számára példakép Kemény István, aki október 28-án ünnepli hatvanadik születésnapját.
Budapest szerbiai (meg)írója – Beszélgetés Dragan Velikićtyel
Dragan Velikić 1999–2000-ben, Szerbia NATO-blokádja idején Budapesten élt. Ennek kapcsán beszélt Méhes Károllyal egy Szív utcai írógépjavítóról, a kedvenc budapesti kocsmájáról és még sok egyébről az 1749 oldalán.
Hogy megleljük a bennünk levő Júnusz Emrét
Júnusz Emrére emlékező kiállítás nyílt a PIM erkélyes termében. A tárlaton a török költő inspirálta szimbolikus munkák láthatók.
„Minden reggel akcióba lépek” – Szakonyi Károly a teremtés iránti vágyról
„Ha sikerül valami jót írni, azt érzem, hogy érdemes volt felkelni, érdemes élni. Persze kilencvenévesen már nem tudok hajnalig az asztalnál ülni, fent lenni, de a magam kora és mértéke szerint még dolgozom” – mondta a ma 90 éves Szakonyi Károly a Rózsavölgyi Szalonban megrendezett beszélgetésen.
Eleven Költők Társasága – Marcsák Gergely: Különjárat
Marcsák Gergely Különjárat című verse az Eleven Költők Társasága feldolgozásában.
Szakonyi Károly Francia tanya című kötetéről
Milyen lehet, ha 16 évesen, akaratod ellenére kiszakítanak az otthonodból az öcséddel együtt, hogy katonának vigyenek a háborúba? Kettőt sem pislogsz, és teljesen egyedül maradsz, mert a testvéredet is megölik. Majd a fronton találod magad, nem sokkal később pedig egy francia fogolytáborban.
Tálcán heverő ötletek – Marcsák Gergely költővel beszélgettünk
Marcsák Gergely küldetésként tekint a kárpátaljai magyar irodalom népszerűsítésére, mert ismertségét tekintve szerinte kicsit háttérbe van szorulva. A Beregszászon élő költővel olvasókkal való találkozásról, a versírás módjáról és a visszajelzés fontosságáról is beszélgettünk.
A turistalét idegensége – Majoros Sándor: Tranzitszálló
A szerző által is kísérletnek minősített Tranzitszálló egy buszos kirándulás történetét meséli el a thriller zsánerének kellékeit hasznosítva. A kisregényben megírt horrornyaralás elbeszélése pedig a téma és a műfaj kölcsönös idegensége miatt Majorostól nem szokatlan módon humorral is telítődik.
„Az emberek egyre kevésbé ismerik a saját kultúrájukat” – Beszélgetés Maróth Miklós orientalistával
„Európa megszokta, hogy a határain túlra lát. A keleti kultúrák elegek saját maguknak, nekik nincs ilyen hajlamuk. Az iszlám minden mást eretnekségnek tartott. A világ többi kultúrája nem tekintett határon túlra, nem kereste Európában saját tudományának kiegészítéséhez a forrásokat.”